kettos-allampolgarsag04

Noha sajnálatos módon – de nyilvánvaló okok miatt – nem jellemző, hogy a felvidéki magyarok tömegei élnének az egyszerűsített honosítás lehetőségével, talán mégis számot tarthat némi figyelemre a címben is felvetett kérdés. 
Annál is inkább, mert nem csupán egy elméleti problémáról van szó, hanem valós, a honosítási eljárások gyakorlatában több ízben is felmerült esetről.
Magát a kérdést Szávay István országgyűlési képviselő tette fel – írásbeli választ igénylő kérdésként – Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszternek egy konkrét esettel kapcsolatban. Egy erdélyi fiatalember kereste fel őt azzal, hogy bár szeretné megszerezni a magyar állampolgárságot, felmenői egykori magyar állampolgárságát nem tudja okiratokkal igazolni – ami pedig feltétele a honosítási eljárásnak – hiszen sem szüleit, sem távolabbi felmenőit nem ismeri, árvaként nevelkedett egy erdélyi nevelőotthonban.
Mint ismert, a 2012. május 26-án elfogadott új szabályok értelmében kedvezményesen az honosítható, aki magyar állampolgár volt, vagy felmenője volt magyar állampolgár (illetve valószínűsíti magyarországi származását). Továbbá igazolja magyar nyelvtudását (ezt a kérelem benyújtásakor ellenőrzik), a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellen folyamatban, valamint honosítása nem sérti az ország közbiztonságát és nemzetbiztonsági érdekeit.
Ez mind rendben is lenne, de mi van akkor, ha valaki nem tudja mindezek közül az első és legfontosabb feltételt a megfelelő okiratokkal (születési anyakönyvi kivonatok, a leszármazási lánc és az egykori magyar állampolgárság bizonyítására szolgáló okiratok) igazolni?
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes válaszában azt írta, hogy a Szávay István által felvetett esetben – tehát amikor valaki nem ismeri sem a szüleit, sem azok felmenőit – mindenképpen méltányosan, ugyanakkor körültekintően kell eljárni, noha a probléma nem egyedülálló az egyszerűsített honosítási eljárások két és fél éves történetében. Hasonló esetekben mindig egyedi megoldást kerestek az illetékes hatóságok. Amit az érintettek tehetnek: a vér szerinti szüleit nem ismerő, nevelőotthonban vagy nevelőszülőknél nevelkedett kérelmező az erre rendszeresített formanyomtatványon nyújthatja be a kérelmét, amelyhez a felmenő igazolására szolgáló okirat kivételével valamennyi más okiratot csatolnia kell. Arról pedig, hogy a kérelmező vér szerinti szüleit nem ismeri és hol nevelkedett, a kérelem részeként saját kezűleg írt önéletrajzban is nyilatkozik, illetve szintén okirattal igazolja a nevelkedésének körülményeit. A konzul a kérelmező meghallgatása mellett – melynek során ellenőrzi a magyar nyelvtudását – tájékozódik körülményeiről, és erről a kérelem felterjesztésével egyidejűleg részletesen tájékoztatja az állampolgársági ügyekben eljáró Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt (BÁH). A BÁH a döntés-előkészítés során továbbítja a miniszteri biztos részére az ügyiratot, aki a magyar felmenő valószínűsítése tekintetében az összes körülmény mérlegelésével foglal állást – olvasható a miniszterelnök helyettes hivatalos válasziratában.

szd, Felvidék.ma