Az MKP székházában a kisiskolák veszélyeztetettségéről tárgyaltak. A tárgyalás után kialakult helyzetről a találkozó résztvevői tájékoztatnak.
A Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, a Csemadok, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) és a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének (SZMSZSZ)egyeztetése után újabb tárgyalások várhatóak.
A. Szabó László, a Magyar Közösség Pártja (MKP) oktatásügyi és kulturális alelnöke: Kisiskoláink veszélybe kerültek, ilyen helyzetben nem engedhetjük meg, hogy kioltsák egymást a különböző kezdeményezések, hanem összehangolt lépésekre van szükség. Nagyon konstruktív megbeszélést folytattunk, mindenki átérezte ennek a súlyát. Most egyelőre a tiltakozást fogalmaztuk meg, de tisztában vagyunk azzal, hogy megoldási javaslatokat is az asztalra kell tennünk. Bízom abban, hogy ez a közös fellépés hosszú távon is eredményes lesz. Fontosnak tartjuk, hogy a helyi közösségek ügyében elsősorban a helyi választott képviselők dönthessenek, azaz, az ún. szubszidiaritás elvét fontos betartani. Nem szerencsés, ha központból diktálnak a helyi közösségeknek. Amennyiben egy helyi közösség önrészből képes fenntartani egy iskola működését, ezt a lehetőséget mindenképpen biztosítani kell a számukra. Például nem szabad ezt úgy központilag meghatározni, hogy 12 gyermek alatt egy önkormányzat már nem működtethet egy iskolát. Ha Čaplovič úr a magyarországi mintát a kisebbségi önkormányzatokkal együtt gondolja követendőnek, akkor azt támogatni tudjuk. A kisebbségi minimumként emlegetett dokumentum, amelyet az MKP, a Híd, illetve a Kerekasztal képviselői írtak alá, ugyancsak előirányozza ennek a kialakítását.
Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke: Úgy látjuk, hogy az oktatási rendszer átalakítása valamilyen szinten mindenképpen szükséges, azonban nem érthetünk egyet azzal, hogy ezt a kérdést a szakma és a nemzetiségek bevonása nélkül kezeljék. Minden beavatkozásnak olyannak kell lennie, ami az oktatásügy színvonalát emeli. Az SZMPSZ úgy látja, hogy a törvénytervezet nagyrészt a nemzetiségileg vegyesen lakott települések iskoláit érinti, hiszen a törvénytervezet a vegyesen lakott területeken mintegy 30 százalékban érvényesülne, míg a kompakt területeken csak 10 százalékban. Szakmai szinten mindenképpen legalább két tárgyalás van még előttünk, egyik az oktatásügyi miniszterrel, másik az önkormányzatok szövetségével. Tudatosítanunk kell azt is, hogy a mostani normatív támogatási rendszer a kisiskolákra nézve igazságtalan, ezt ki tudjuk mutatni, ezzel érvelni tudunk. Arra vonatkozóan, hogy ezt hogyan lehetne igazságosabbá tenni, konkrét javaslataink vannak. Ha azonban a minisztérium másfajta rendszert szándékozik bevezetni, követelni fogjuk a gazdasági hatékonysági mutatók ismertetését is. Szükségesnek tartjuk a kistérségi egyeztetéseket is. Magyarországon ugyan a normatív támogatásokról áttértek az osztályalapú támogatásokra, ha itt is hasonló irányba törekszik a minisztérium, akkor azért azt is látni kell, hogy Magyarországon léteznek kisebbségi önkormányzatok, amelyek működtetik nemzetiségi iskolákat. Szlovákiában ez a garancia nem biztosított! Ez felveti az oktatási és kulturális autonómai kérdéseit is, hiszen az elmúlt évtizedekben nagyon sok kisiskola szűnt meg. Emlékezzünk arra is, hogy az alternatív iskolák bevezetésével szemben a cselekvő közösség aktív részvétele hatékonynak bizonyult.
Érsek Árpád, a Most-Híd parlamenti képviselője: Részt vettünk a tárgyaláson, ugyanis átgondolt, szakmai lépésről van szó, nem pedig politikairól. Jól tudjuk, hogy a tervezet okán 198 iskola került veszélybe. Parlamenti képviselőként vállaltam, hogy kezdeményezni fogom a Dušan Čaplovič oktatásügyi miniszterrel való találkozó megvalósulását. Megegyeztünk abban, hogy mindkét petíciót támogatjuk, azaz az MKP és a Híd részéről elindított aláírásgyűjtést is, így is bizonyítjuk, hogy erő áll mögöttünk. A parlamentben nem elég, hogy rámutattunk arra, hogy nem jó a tervezet, hanem konkrét javaslatokkal kell előállnunk a megoldásra vonatkozóan. Fő célunk, hogy az oktatás minél magasabb színvonalú legyen, de ez nem jelentheti azt, hogy az iskolák léte egy-két ember miatt veszélybe kerüljön. Látni szeretnénk a minisztérium tervezetével kapcsolatos anyagi kimutatásokat. Látnunk kell azt is, hogyha elbocsátják a tanárokat, azok munkanélküliekké válnak, így egy másik minisztériumnál jelentkeznek pluszköltségek. Mi is azt akarjuk, hogy a kisiskolák ne essenek egyfajta globális elbírálás alá.
on, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”41263″}
