Az ellenzéki Most-Híd politikusai, Bugár Béla és Solymos László sajtótájékoztató keretében, Ravasz Ábel szociológus pedig videokonferencián keresztül mutatta be a nyilvánosságnak a Most-Híd Vízió 2016 elnevezésű nemzetpolitikai stratégiájának Magyar nemzetpolitika részét, amelyet vitaanyagnak, illetve a Most-Híd számára stratégiai alapanyagnak szánnak.
A Most-Híd politikusai szerint a bemutatott alapanyag a Szlovákiában élő magyarság létszámcsökkenésének megállítását és a folyamat visszafordítását hivatott szolgálni, és csupán első része a Vízió 2016 nevű anyagnak. Hasonló alapanyagok előkészületben vannak a többi Szlovákia területén élő kisebbség számára is.
A párt magyar nemzetpolitikai stratégiája 5 nagyobb részből tevődik össze, ezek az Önmeghatározás, Identitáspolitika, Önkormányzatiság, Oktatásügy és a Nyelvi jogok. Az egyes fejezetek a Most-Híd szerint arra keresik a megoldást, hogyan lehet a szlovákiai magyarok létszámának csökkenését megállítani, illetve visszafordítani.
Az Önmeghatározás című első rész a Most-Híd szerint kulcsfontosságú része az alapanyagnak, amely leszögezi, hogy szlovákiai magyar identitás létezik. A párt szerint máig vitatott, hogy a szlovákiai magyarság, amely a trianoni döntés nyomán olyan töredékekből jött létre, amelyek korábban soha nem alkottak egységes közösséget, mostanra közösségnek mondható-e, azaz rendelkezik-e saját közösségi identitással? Véleményük szerint igen, s ennek, mint elmondták, két alapja is van.
Az egyik, hogy az elmúlt mintegy 100 év folytán olyan változások álltak be a szlovákiai magyarok tapasztalataiban, pl. a magyarországi magyarokéhoz képest, ami indokolttá teszi az egyfajta megkülönböztetést.
A másik érvet annak az időnek a figyelembe vétele adja, amelyet a csehekkel és a szlovákokkal együtt töltöttünk a közös államainkban, ami plusz ismeretanyagot, elvárásokat adott ennek a közösségnek.
Másik fontos része a Vízió 2016 szerzői szerint ennek a fejezetnek a regionális megnevezésünk kérdése.
A párt szerint a felvidéki magyar kifejezés nem igazán jó, nem lehet jövőbeli, domináns kifejezés a Szlovákiában élő magyarok megnevezésére, mivel sem a lakosság körében, sem pedig a közbeszédben, pl. a Székelyföld megnevezéstől eltérően, nincs különösebben elterjedve, és földrajzilag sem határolja be pontosan a magyarok által lakott területeket, ezért a párt inkább csak egyfajta szinonimaként javasolja ennek használatát.
Helyette a Most-Híd a Szlovákiában élő magyar közösség által lakott terület megnevezésére a dél-szlovákiai kifejezés általános elfogadását javasolja.
Ezt a szemléletet követi a további javaslatuk is arról, hogy a Dél-Szlovákia területén élő magyarokat nevezzük szlovákiai magyaroknak, illetve dél-szlovákiai magyaroknak, miközben a szlovákiai magyarok megnevezés vonatkozzon a teljes itteni magyar közösségre, a dél-szlovákiai magyarok pedig a határ menti régióban élők megnevezésére.
Javasolja továbbá a párt egy dél-szlovákiai imázskampány megkezdését az értékeink közvetítésére közösségünk határain belül és kívül is, továbbá a dél-szlovákiai magyar kulturális kataszter, azaz egyfajta dél-szlovákiai Julianus program létrehozását, illetve a ma is működő intézményrendszerünk bemutatását és listázását egy közösen elérhető weboldalon, ami a közösség életképességét prezentálná kifelé.
Fontosnak tartja a párt a dél-szlovákiai közvélemény-kutatás kialakítását is, melynek segítségével állandó jelleggel tájékozódni lehetne a közösségünk társadalmi és politikai véleményeinek spektrumáról.
A Vízió 2016 második fejezete, az Identitáspolitika a nemzetiség helyett a nyelvet helyezi a nemzetpolitika központjába. Ebből következnek a további pontok, hogy a szlovák állam a nyelvi jogokat a nyelvhasználat és ne a nemzetiségi arányok szerint határozza meg, valamint, hogy a népszámlálás a beszélt nyelvek struktúráját derítse ki az anyanyelvre való rákérdezés helyett, és tegye lehetővé a többes nemzetiségi identitás bevallását is.
A párt kezdeményezni kívánja továbbá, hogy a mindenkori magyar kormány azonosuljon a nyelvi közeg fenntartásának céljával, és hogy ehhez alakítsa a támogatási rendszerét is. Azt javasolják, hogy a szlovákiai magyar oktatásügybe irányított civil források egyik elsődleges célja a vegyes közegből érkezők megszólítása legyen.
Az Önkormányzatiság című fejezet célja elsősorban a kulturális és oktatási önkormányzatiság biztosítása a szlovákiai magyar kisebbség számára, választott kisebbségi tanácson keresztül. A párt a területi autonómiát nem tartja működőképesnek a regionálisan megosztott szlovákiai magyar kisebbség számára, és a csodafegyver-elméletben sem hisz.
A párt szerint szükség van ezenkívül a kisebbségek jogállást szabályozó törvény elfogadására és annak gyakorlati implementálására is, illetve a kisebbségekkel foglalkozó kormányzati pozíció tartalmi és szervezeti stabilizációjára. Elengedhetetlennek tartják a jelenlegi közigazgatás átszervezését, nagyobb számú, kisebb megye kialakítását, amelyek a történelmi állapotokat is figyelembe vennék, illetve a járások beosztásának felülvizsgálatát, az értelmetlenül kicsi járások megszüntetésé és a túlságosan heterogének felbontását.
A párt szerint meg kell teremteni továbbá a kereteket a kisebbségi kultúra finanszírozásának stabilitására, amit véleményük szerint a legtökéletesebben a kulturális autonómia intézményrendszere tesz lehetővé.
A dokumentum oktatásügyi fejezete létkérdésnek tartja a szlovákiai magyar oktatásügyet. Mivel a magyar iskolák jelenlegi legnagyobb hátránya a szlovák iskolákkal szemben a szlovákoktatás szintjén fogalmazódik meg, a párt kezdeményezi a szlovák nyelv második nyelvként, vagyis „idegen nyelvként” való oktatását az anyanyelvi iskolákban, az ehhez tartozó módszertan kidolgozásával.
Javasolják továbbá ingyenes pótlólagos nyelvkurzusok indítását a szlovák közép- vagy főiskolát végzett magyarok számára, akik nem ismerik a magyar terminológiát. Az oktatási minisztériumnak azt javasolják, hogy indítson magyar nyelvtanfolyamokat az etnikailag vegyes régiók településein, ahol nincs magyar tanítási nyelvű iskola, de szükségesnek tartják a dél-szlovákiai magyar romák kulturális integrációját megcélzó tananyag-komponensek kifejlesztését és beiktatását is a magyar iskolák tantervébe.
Elfogadhatatlannak tartja a párt a magyar községekben lévő kisiskolák bezárását, ezért a kisiskolák tevékenységét a közösségmegtartó szerepüknek megfelelően javasolja értékelni.
A Nyelvi jogok fejezetében a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvként való elismerését szorgalmazzák Dél-Szlovákiában, ami lehetővé tenné a jelenlegi aszimmetrikus állapot felszámolását, amelyben egy kisebbségi nyelv néz szembe egy hozzá képest explicit módon preferált államnyelvvel.
Fontosnak tartja a párt azt is, hogy a lakosság éljen a törvény adta jogaival, ezt a jogtudatosság növelésével szeretnék elérni tájékoztató és informáló kampányok segítségével.
A dokumentum szerint a párt törekedni fog a vizuális és írásos kétnyelvűség elősegítésére, különös tekintettel a közúti és vasúti táblákra, a magyarlakta települések önkormányzatainak munkájára és hivatalos kommunikációjára, valamint a kétnyelvű információs anyagokra. Javasolják továbbá a szlovákiai magyar adminisztrációs nyelv egységesítését és megjelenítését egy a nyilvánosság számára is elérhető weboldalon.
Bugár Béla pártelnök szerint a párt tavaszi programalkotó konferenciáján szeretné a teljes programot elfogadni.
„Szeretnénk a polgárok számára nyilvánvalóvá tenni, mit várhatnak el tőlünk, ha bennünket választanak, s hogy ezek azok a kérdések, amelyekben nem vagyunk hajlandók engedni” – jelentette ki a párt elnöke a nemzetstratégiát bemutató sajtótájékoztatón.
dé, Felvidék.ma
A sajtótájékoztató a Magyar Interaktív Televízióban megtekinthető ITT>>>.
