A pálosok egykori – 17-18. századi – központjának Mária kegyhelyén, a Pozsony melletti Máriavölgyben a Magyarok Nagyasszonya ünnepe alkalmából október 12-én tartják meg a hagyományos máriavölgyi zarándoklatot. Az ünnepi szentmise délben, tizenkettő órakor kezdődik.
Előtte tizenegytől rózsafüzér-ájtatosság, majd délután kettő órakor keresztútjárás lesz. A zarándoklatra több plébánia autóbuszokat indít.
Máriavölgy: múlt és jelen
A hagyomány úgy tartja, hogy már első királyunk uralkodása idején remeték húzódtak meg a völgyben lévő erdőben, hogy teljesen Istennek szenteljék életüket. Egyikük fából egy Szűz Mária-szobrot faragott, s az előtt végezte imáit. Majd amikor Orseolo Péter (1038-41 és 1044-46) és Aba Sámuel (1041-44) uralkodása alatt ismét feltámadt a pogányság, s üldözték a keresztényeket, elrejtette a szobrot egy odvas fába, hogy megvédje azt a pusztítástól. Az egyik legenda szerint a szobrot egy anya találta meg miközben beteg fiát mosdatta a patakban, aki ezután kigyógyult testi fogyatékosságából.
Egy másik változat szerint egy pálos remete – keresve a csodás gyógyulások okát – bukkant a valamikor régen, remete elődje által elrejtett szoborra az indák, föld, homok alatt, a forrás tövében. A szobornak a forrás eredeténél kis kápolnát épített társaival, s ide jártak aztán a hívők a Szűzanya segítségét kérni. Akárhogy volt is, a hagyomány számtalan csodás eseményt, gyógyulást őrzött meg, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a nép buzgó hittel, az Istenanya iránti végtelen bizalommal járult az erdőben lévő forráshoz, s hitéért el is nyerte jutalmát.
Nagy Lajos királyunk, aki maga is nagy Mária-tisztelő volt 1377-ben az egyetlen – magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálosoknak adományozta a kegyhelyet, majd kolostort és (egyhajós, gótikus stílusú) templomot építtetett itt számukra, amelyet a 19.században kétszer is át kellett építeni. A pálosok egészen 1786-ig éltek Máriavölgyben, amikor is II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, így nekik is el kellett hagyniuk e kies völgyet. A rend feloszlatása után a templom berendezésének, felszerelésének számos értékes darabja eltűnt, csak néhányat sikerült a közeli plébániákra szállítva megmenteni. Szűz Mária hársfából faragott szobra a kis Jézussal azonban a helyén maradt.
A 20. század elején a templomba új orgona került, és ekkor építették a templom és a kegykápolna között, a hegyoldal tövében a Lourdes-i barlangot is. Fölötte, a meredek hegyoldalban állnak a keresztút nagyméretű állomásai – a kálvária 1936-ban készült.
Máriavölgy ma is kedvelt kegyhelye magyaroknak, szlovákoknak egyaránt. Néhány éve a Getszemáni Vigasztaló Testvérek Kongregációjának (CCG) tagjai működnek itt. A korábban romos állapotban lévő kolostort szépen felújították, és lelkigyakorlatos házat alakítottak ki benne.
Az utóbbi években már hagyománnyá vált, hogy a Remény szlovákiai magyar katolikus hetilap hasábjain meghirdetik a magyar hívek közös zarándoklatát. Ilyenkor a dél-szlovákiai egyházközségekből több ezer hívő érkezik papjaival, hogy részt vegyen a Lourdes-i barlangnál bemutatott szabadtéri szentmisén.
Forrás: bucsujaras.hu/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”36012,24805″}
