November 26-án a Szentszék Sajtótermében bemutatták Ferenc pápa apostoli buzdítását, ami valószínűleg némelyeknek álmatlan éjszakát okozott, a katolikus egyházfő ugyanis újfent bizonyította, hogy a véleményét nem rejti véka alá. A pápa több mint 50 ezer szavas Evangelii Gauduma nem szűkölködik a bíráló kijelentésekben egyházon belül, de azon kívül sem. Róma püspöke, aki már több ízben is tett sokkoló kijelentéseket, ezúttal kijelentette, hogy „az egyháznak szegénynek és a szegényekért kell lennie”. Mivel szerinte éppen ezek az emberek képesek bennünket sok mindenre megtanítani.
„Hogyan lehetséges, hogy ha a piaci index két pontot esik az hír, de ha egy idős ember meghal az utcán a hidegtől, az már nem az?” – kérdezi az egyházfő. Egyúttal arra is figyelmeztet, hogy a jótékonyság többet jelent a szórólapok osztogatásánál. A pápa szerint fontos lenne a szegénységet kiváltó okok megszüntetése, ezek véleménye szerint többek közt a művelődéshez, az egészségügyi rendszerhez való elégtelen hozzáférés és természetesen a munkapiac szűkös lehetőségei. Ezek azok az okok, amelyek a katolikus egyházfőt arra késztették, hogy újfent a kapitalizmus néhány formájának kemény bírálatába fogjon. Véleménye szerint ugyanis éppen azok az eszmék, amelyek a pénzügyi piacok spekulációira épülnek felelősek a jelenlegi anyagi válságért és a pénz vak imádatáért. „Új ikonokat gyártottunk. Az arany tehén ősrégi imádata a pénz imádatának és a személytelen gazdasági parancs könyörtelen formájában tért vissza, amiből hiányzik a valódi emberi jelentőség” – jegyezte meg az egyházfő apostoli buzdításában.
Ferenc pápa kemény szavait az egyházi elöljáróknak is végig kellett hallgatniuk. Róma püspöke már többször is jelezte, hogy helytelenek a prioritásaik és sokkal többet kellene foglalkozniuk az egyszerű emberrel, mint a ceremóniákkal és a kolostorok falain belüli élettel. Ferenc pápa ezúttal egyrészt a „szellemi világiasságtól” is óvott, másrészt viszont kijelentette, hogy az evangélium hirdetésének nem úgy kellene kinéznie, mintha éppen egy temetésről jöttünk volna. Ebből kifolyólag arra szólította fel a papokat, hogy olyan prédikációkat tartsanak, amelyekkel jobban meg tudják szólítani a hívőket.
A tényt, hogy a katolikus egyházfő nem tett lakatot a szájára a további kijelentései is bizonyítják. A pápa ugyanis szólt a szubjektív hit, vagy a „magamutogató és az önkényeskedő elitség” veszélyeiről is, ami csak néhány szabályt hangsúlyoz, de nem hagyta figyelmen kívül a nemkívánatos „múltbéli különös katolikus stílust” sem.
Ennek okán az egyházon belüli nagy változtatásokra szólított fel, amelyekkel szemben a legmagasabb elöljárók sem lehetnek ellenállók. S bár mint mondta ez nem lesz egyszerű eljárás, elvárja, hogy éppen ők lesznek azok, akik legelőször meglépik ezt. „Nem akarok olyan egyházat, amely csak azzal törődik, hogy központi helyzetben legyen, ami aztán a megszállottság és procedúrák hálójába hajtja” – hangsúlyozta az egyházfő.
De nem állt meg ennél a megállapításnál. Amint ugyanis megjegyezte, eljött az ideje, hogy néhány történelmi szokást félretegyünk amennyiben azok már hosszabb ideje nem a hit terjesztését szolgálják. „Inkább adok elsőbbséget annak az egyháznak, amelyiket az utcán elnyomnak, amelyik sérült vagy piszkos, mint annak az egyháznak, amely ragaszkodik a saját biztonságához és annak egészségtelenül a foglya” – jegyezte meg a katolikus egyházfő.
Az első reakciók nem várattak magukra sokáig. Az ismert jezsuita szerzetes és az America – The National Catholic Review szerkesztője, James Martin azt állítja, hogy Ferenc pápa minden egyes küldetésével igyekszik nemcsak magát előrébb tolni, hanem mindenkit, aki hallgat rá. „Nem emlékszem, hogy valaha is olvastam volna olyan pápai dokumentumot, amely gondolatilag ennyire provokatív, meglepő és frissítő lett volna” – jelentette ki Martin. Egyúttal azt is megjegyezte, hogy az apostoli buzdítást nem minden katolikus fogadja pozitívan. Mint mondta, sokan nemcsak bírálják a pápát, hanem ami rosszabb, kezdenek félni tőle. A változás számukra ugyanis ok az aggodalomra. Pedig amennyiben a katolikus egyház növekedni szeretne, meg kell változnia. Nem a hit alapjaiban, hanem a módban, ahogy él és ezt a hitet megosztja” – állítja James Martin.
Massimo Faggioli olasz teológus a Reuters hírügynökségnek „Ferenc tüntetésének” nevezte a dokumentumot, a Vatikán több éves elemzője, John Thavis pedig „Az egyházi reform nagy listájának”. „A szegénységre vonatkozó üzenet valószínűleg összeütközésbe vezeti Ferenc pápát a neoliberális katolikusokkal, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban” – vélekedik Faggioli.
Aktualne.sk nyomán dé, Felvidék.ma
