A TA3 hírtelevízió Politikában c. vitaműsorának második részében Bárdos Gyula, az MKP köztársaságielnök-jelöltje és Ján Čarnogurský polgári államfőjelölt voltak a vendégek.
Bárdos Gyula a beszélgetés során elmondta, a történelem során először fordul elő, hogy személyében magyar jelöltje van az MKP-nak. Mint mondta, eddig még kampányra nem került sor a részéről, mivel még csak az egy nappal ezelőtti országos tanácsi ülésen született meg a végleges döntés a jelöltségét illetően. A jelöléséhez szükséges aláírásgyűjtés is csak ezután kezdődik, Bárdosnak politikai párt jelöltjeként 15 ezer aláírást kell összegyűjtenie. „A kampányom finanszírozása még nyitott kérdés, az MKP parlamenten kívüli pártként nem rendelkezik olyan eszközökkel, mint a parlamenti pártok. A pártnak hitelt kell felvennie, ezen keresztül történik majd a kampányom finanszírozása, természetesen a törvényeknek megfelelően nyitott és transzparens számlán keresztül” – jelentette ki Bárdos.
Čarnogurský mint mondta, kampánya ez idáig elsősorban a lakossági találkozókban merült ki, de januártól megjelennek az óriásplakátjai is. „Eddig mintegy 30 ezer eurót költöttem a kampányra, nagyrészt a saját, a család és az ismerősök támogatásából. Feltételezem, hogy a kampányom kb. 100 ezer euróba fog kerülni” – mondta a volt kereszténydemokrata politikus. Čarnogurský szerint az, hogy 1992-ben az önálló Szlovákia ellen szavazott, nem jelenti azt, hogy nem akarta volna Szlovákia önállósodását. „Ebben az esetben tisztán politikai döntésről volt szó, a KDH ugyanis nem akarta, hogy Szlovákia a mečiari úton haladjon, az ugyanis teljes elszigetelődéshez vezettet volna. Ennek köszönhetően kerülhetett be Szlovákia később az Európai Unióba és a NATO-ba is” – jelentette ki Čarnogurský. Véleménye szerint olyan politikát kellett csinálni, amely lehetővé teszi Szlovákia önállósodását és az Európai Unióba való belépését is. Čarnogurský a beszélgetés során elmondta, azért szeretne köztársasági elnök lenni, mert ezen szinten is segíteni szeretne abban, hogy az embereknek ne kelljen külföldre menniük a boldogulásuk érdekében.
Bárdos Gyula hangsúlyozta, nem a saját döntése volt a jelöltség, tehát ebben kicsit eltér az eddigi jelöltektől, hanem a pártja állt elő ezzel a javaslattal, amelyet ő alapos megfontolás után elfogadott. Mint mondta, azért döntött így, mert úgy érzi, eljött az ideje, hogy a kisebbségi polgár egyenértékű állampolgára legyen ennek az országnak, és bátran elindulhasson akár a köztársasági elnöki tisztségért is. „Öt évvel ezelőtt más volt a helyzet, a jobboldalnak egységes és esélyes jelöltje volt Radičová személyében, aki mellett ki lehetett állni. Jelenleg azonban nem ez a helyzet. Mint mondta, bizonyára hozzájárult a kérdés eldöntéséhez Fico kijelentése is a Nagyszombat megyei választások második fordulóját illetően, amikor is a kormányfő azt találta mondani, szavazzanak a szlovákok, nehogy már magyar megyeelnöke legyen ennek a szlovák városnak. Fico kijelentése – Bárdos szerint – bizonyos szempontból ösztönözte a pártot arra, hogy saját jelöltet állítson. Bárdos hangsúlyozta továbbá azt is, hogy a jelölésében nincs semmiféle politikai spekuláció. „Minden állampolgár köztársasági elnöke akarok lenni, nemzetiségre és politikai hovatartozásra való tekintet nélkül” – jelentette ki.
A köztársasági elnöki hatáskörökre vonatkozó kérdés kapcsán Čarnogurský elmondta, véleménye szerint elegendő hatáskörrel rendelkezik az államfő. „Információkat kérhet ki a kormánytagoktól, törvények aláírásáról dönt, jelentést készít Szlovákia helyzetéről, ezek mind olyan eszközök, amelyek segítségével befolyásolhatja a társadalom fejlődését. Aktív és erős elnök akarok lenni, s ebben segítségemre lesz, hogy ismerem a társadalom problémáit alulról és felülről is” – mondta. Čarnogurský a társadalom legnagyobb problémáinak a szegénységet és a munkanélküliséget tartja, s úgy véli, a köztársasági elnöki hatáskörök segítségével javítani lehet a jelenlegi helyzeten. „Az emberek már nem nagyon hisznek egyetlen intézményben sem, azt szeretném, hogyha újra bízhatnának a köztársasági elnöki hivatalban, ha olyan hely lenne, ahova bármikor bizalommal fordulhatnak a problémáikkal” – jelentette ki.
Bárdos Gyula is a munkanélküliséget jelölte meg az ország legnagyobb problémájának, és kijelentette, hogy mindemellett Dél-Szlovákia gazdaságilag még aluldimenzionált is. Az MKP-politikus hibának tartja, hogy a jelenlegi köztársasági elnök már most kijelentette, hogy a Smer jelöltjét támogatja majd az államfőválasztáson. „A köztársasági elnök nem lehet politikailag elkötelezett; egy dolog, ha valakit egy párt jelöl a tisztségre, de amint elnyeri a tisztséget, politikától függetlenné kell válnia viselkedésében és kijelentéseiben egyaránt. „A köztársasági elnöki tisztségbe olyan tisztességes ember kell, aki tiszteli az alkotmányt és a hatásköreit mindenki javára használja fel” – hangsúlyozta Bárdos.
A külpolitikai elképzeléseket illetően kiderült, hogy az oroszbarát Čarnogurský első útja nem Moszkvába vezetne, hanem Csehországba, jobban mondva valahol morva területen venne részt szívesen nem hivatalos találkozón cseh kollégájával, hogy az álláspontjaikról egyeztessenek. Az első hivatalos útja azonban Lengyelországba vezetne, hogy a visegrádi országokon belül szélesítse a kapcsolatokat. Nem zárta ki azonban, hogy egy idő után keletebbre, Oroszországba is szívesen ellátogatna. Köztársasági elnökként Bárdosnak is Csehországba vezetne az első hivatalos útja, majd pedig a többi szomszédos államba. Bárdos alapvetően Nyugat-orientáltságúnak tartja magát, persze, mint mondta, Oroszországot sem lehet kihagyni a kapcsolatokból, de az orosz-orientáció nem mehet a kiegyensúlyozottság rovására – hangsúlyozta. Megjegyezte továbbá, úgy véli, a köztársasági elnöknek olyan érzékeny kérdésben is, mint amilyen jelenleg az ukrajnai helyzet, véleményt kellene nyilvánítania, mivel ebben az esetben a demokrácia kérdése forog kockán. Čarnogurský szerint azonban egy államfőnek nem kell beleavatkoznia más ország belpolitikájába.
A két köztársaságielnök-jelölt esélyeinek megsaccolására is sor került a beszélgetés során a politikai elemző, ez esetben Ján Slosiarik szemével. Slosiarik szerint az MKP tudatosítja, hogy Bárdos nem nyerheti meg ezt a választást, mint ahogyan nem nyerhetné meg semmilyen más kisebbségi jelölt sem. „A párt stratégiai döntést hozott – mondta – a választói mobilizálására s részben a Most-Híd választóiéra is számít.” Slosiarik szerint ezzel a döntéssel Bugár bonyolult helyzetbe került, mert pártja Hrušovský támogatása mellett tette le a voksát, s most a magyar választóit majd arról kell győzködnie, hogy ne a magyar jelöltre szavazzanak. Slosiarik szerint Bárdos ezzel gyakorlatilag Hrušovskýtól vehet el szavazatokat.
Čarnogurský Slosiarik véleménye szerint elsősorban a konzervatív választópolgárokat tudja megszólítani, ezzel azonban az a gond, hogy ugyanezeket szólítja meg Hrušovský is, hiszen egy közegből jöttek, bár Čarnogurský időközben kilépett a KDH-ból. Mi több, nagyjából ugyanazt a politikai spektrumot célozza meg Milan Kňažko is, azaz Čarnogurský potenciálja viszonylag korlátozott.
Čarnogurský és Bárdos is úgy véli azonban, hogy van esélyük bejutni a második fordulóba. „Aki az indulás mellett döntött, az nyerni akar. Jó lenne azonban, ha korrekt kampány lenne, én legalábbis erre fogok törekedni. Nem a pártokkal vagy a jelöltekkel szemben indulok, hanem a polgárokért, azok javára” – jelentette ki Bárdos. Čarnogurský úgy véli, a több jobboldali jelölt nem kedvetleníti el a választópolgárokat, a második fordulóba egyébként is a két legtöbb szavazatott szerzett jelölt jut be.
Arra a kérdésre, hogy vajon elindul-e Robert Fico az államfőválasztáson, Bárdos azt felelte, nem szeretne spekulációkba bonyolódni, Čarnogurský szerint viszont inkább nem, mint igen, amit azzal indokolt, hogy győzelem esetén Ficónak el kellene hagynia a pártot és a kormányfői tisztségtől is meg kellene válnia, ha viszont nem választják meg, az mindenképpen megtépázná a népszerűségét.
Felvidék.ma, dé
