43718

A Palóc Társaság a Magyarság Házában ünnepelt. Boráros Imre komáromi színművész; Stiber Lajos komáromi karnagy Magyar Kultúra Lovagja címet kapott. Nagy János szobrászművésznek a Kárpát-háza Galériában nyílt kiállítása. Tamás Ilonka néniről készült filmet az Uránia Filmszínházban mutatták be. Az MMA a kassai magyar intézményekkel ünnepelt.

A Magyarság Háza Magyar Kultúra Napja alkalmából megrendezett programját január 19-én mutatták be. Idén a Háromszék Táncegyüttes Száz évig c. táncszínházi előadásét tekinthette meg a közönség. A vendégeket Langerné Victor Katalin, a Magyarság Háza igazgatója üdvözölte. Köszöntőt Iancu Laura József Attila-díjas költő mondott. Ezt megelőzően átadták a Palóc Társaság esszépályázatának a díjait is.43718a
A Palóc Társaság a Magyar Kultúra Napja tiszteletére 18. alkalommal hirdetett esszéíró pályázatot. A Magyar Kultúra Napja-díjat a felsőszeli Pöthe Katinka, a kiemelt I. díjat az ipolysági Baráti Tamás kapta. Az ünnepélyes eredményhirdetésre és díjátadásra vasárnap 13 órak kezdettel Budapesten, a Magyarság Házában került sor. Erről bővebben ITT>>> olvashatnak.

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriuma a Kultúra Lovagrendje nemzetközi tanácsadó testülete javaslata alapján Egyetemes Kultúra Lovagja, Magyar Kultúra Lovagja és posztumusz a Magyar Kultúra Lovagja címet adományozott január 19-én Budapesten, a Corinthia Hotel Budapest dísztermében megrendezésre kerülő XVIII. Magyar Kultúra Napja Gálán.
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a magyar államiság millenniuma alkalmából alapított Kultúra Lovagja cím adományozására meghirdetett pályázatra a társadalmi szervezetektől és önkormányzatoktól érkezett jelölések, valamint a Tanácsadó Testület javaslata alapján az Magyar Kultúra Lovagja címet Felvidékről idén Boráros Imrének és Stiber Lajosnak adományozta. 
Boráros Imre komáromi színművész „A magyar kultúra határon túli ápolása érdekében kifejtett életművéért” Magyar Kultúra Lovagja címet kapott. Lovagias tettek: Ötven esztendeje a felvidéki magyar színjátszás legkiemelkedőbb és legsokoldalúbb alakja. A magyar szellemi élet ápolója, identitásának, hitének erősítője. Pozsonyi tanulmányai után 1965-ben került a Magyar Területi Színházhoz. 1972-től több éven át a kassai Thália Színpad művésze. Több,mint kettőszáz szerep alakítója. Rendkívül termékeny előadóművészeti tevékenysége. „Egyszemélyes színháza” a magyarság vállalásáról, és a magyarságtudat erősítéséről szóltak, amellyel megjelent Erdélyben és a Muravidéken is. Több filmszerepet is kapott, 2004-ben megkapta a Cseh Filmkritikusok díját. A Teátrum Színházi Polgári Társulás alapító tagja. A CSEMADOK eseményeinek, jótékonysági rendezvényeinek rendszeres szereplője. Az egyetemes magyar színház és előadó-művészet, valamint az irodalom európai és tengerentúli népszerűsítője. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány – úgy is, mint az „anyaország éltető figyelme” – a Magyar Kultúra Lovagja elismeréssel köszönti születésének 70. születésnapján.
Stiber Lajos komáromi karnagy „A határon túli magyar zenekultúra fejlesztéséért” szintén Magyar Kultúra Lovagja címet kapott. Lovagias tettek: /megjegyzések/: Pedagógus, karvezető, tankönyvíró, szakíró, zenekari zenész, kultúraszervező és közéleti feladatokat vállaló mindenes egyszemélyben. Észak – Komárom pedagógusa a diploma átvételétől napjainkig. Évtizedeken át volt – külsősként – a járási módszertani központ szakelőadója. A szlovákiai magyar iskolák zenei nevelés tankönyveinek szerzője vagy társszerzője. Tagja a Szlovákia Magyar Zenebarátok Társaságának, a kórusmozgalom szervezője. A GAUDIUM vegyeskar karnagya. A 47 éves Komáromi Kamarazenekar alapító tagja. A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület zenei szekciójának vezetője: emlékestek, hangversenyek, kórustalálkozók, vetélkedők szervezője. Tagja a Magyar Gimnázium Öregdiák és Tanárai Baráti Körének. A kulturális élet krónikása, írásaiban a kultúra gondjaira és eredményeire irányítja a figyelmet.

A kazincbarcikai Egressy Béni Városi Könyvtár a Magyar Kultúra Napja alkalmából a “Tompa virágai” címmel zenés irodalmi délutánt szervezett január 20-án. Az azonos nevű együttest Pákó Mária vezeti, s ő a versek megzenésítője is. A rimaszombati Tompa virágai verséneklő együttes rendszeres fellépője a gömöri rendezvényeknek. Pálinkó Gábor felvételeit ITT>>> tekinthetik meg.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által alapított Kárpát-háza Galériában, Budapesten január 21-én 17 órakor a Magyar Kultúra Napja tiszteletére nyitnak tárlatot a felvidéki Nagy János szobrászművésznek, a Magyar Művészeti Akadémia tagjának Bővebben ITT>>>.

A 2014. évi Magyar Kultúra napján, január 22-én, öt kontinens valamennyi magyar nyelvű általános és középiskolájának részvételével valósul meg az “Együtt Szaval a Nemzet” program, mely idén januárban a magyar Himnusszal indul útjára. A műsor ITT>>> követhető.

Az Ózdi Olvasó Egylet és Székház január 22-én 15.30 órai kezdettel rendezi meg a Magyar Kultúra Napja alkalmából a programját, melyben fellép  Vadkerti Imre, a Kormorán együttes énekese. Önálló műsorának címe: “A sólyom szárnyán”. További részletek ITT>>>.

A Lakiteleki Népfőiskola, a Bethlen Gábor Alapítvány és a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum patronálásával a Magyar Kultúra Napján – január 22-én szerdán, 17 órakor – bemutatót tartanak a XIII. Lakiteleki Filmszemle díjnyertes filmjeiből az Uránia Nemzeti Filmszínházban Budapesten. Az ünnepséget Bíró Zoltán kurátor, a RETÖRKI főigazgatója nyitja meg, majd Kiss Benedek József Attila- és Bethlen Gábor-díjas költő mondja el néhány versét. Levetítik a “Református magyar vagyok, mindörökké az maradok! – Tamás Ilonka néni 100 éve” című számos különdíjat elnyert alkotást, melynek rendezője a komáromi Kiss Réka. További részletek ITT>>>.

A Magyar Kultúra Napján a fővárosi Madách Stúdióban mutatja be T. Pataki László Kit szerettél, Ádám? című darabját. A színmű Madách Imre életét meghatározó nők „hatalmi harcába” enged bepillantást. Ezzel az ősbemutatóval emlékezik Madáchra Magyarország legfiatalabb színháza, a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház. Susán Ferenc a darab egyik rendezője elmondta: szülőföldjén, Nógrád megyében különösen nagy kultusza van a legtöbb országban bemutatott magyar mű, Az ember tragédiája szerzőjének, így a színházuk vezetése az író születésének 190. évfordulójától méltóképpen kívánt búcsúzni. Ezért tűzték műsorra a Madách-emlékév zárásaként színházalapítójuk, T. Pataki László művét, amelynek bemutatójára meghívták Madách Brazíliában élő leszármazottait is. T. Pataki saját kutatásai, valamint irodalomtörténészek legfrissebb eredményei nyomán írta meg a Fráter Erzsébetről, majd a Majtényi Annáról szóló monodrámáját, amelyeket P. Kerner Edit olvasószínházi előadásként külön-külön bemutatott már a Felvidéken és Erdélyben is. Ebből a két műből született az ősbemutató előtt álló dramatikus játék, amit szeretnének majd Kárpát-medence szerte a közönség elé vinni.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából Budapesten, a Magyar Művészeti Akadémia székházában közös sajtótájékoztatót tartottak azon kassai magyar szervezettek, amelyekkel tavaly a Kassa Európa Kulturális Fővárosa programsorozat során sikeresen együttműködtek. A találkozón jelen volt Czimbalmosné Molnár Éva kassai magyar főkonzul, Robert Pollák, a Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatója, Czajlik József, a Divadlo Thália Színház igazgatója, Fazekas László, a Szlovákiai Keresztyén Református Egyház püspöke, Kolár Péter, a Csemadok Kassai Városi Választmányának elnöke, Mészáros Alajos EP-képviselő, Csanaky Eleonóra irodalomtörténész, Szabó Ottó, a Rovás Polgári Társulás igazgatója, Palencsár Ildikó, a Kassai Polgári Klub vezetője és Kanócz János, a Kassai Egyetem dékánja. A vendégek este részt vettek a Nemzeti Színházban rendezett ünnepi gálán is.

A Nemzeti Színházban rendezett gálán január 22-én, 17.30-tól Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mond ünnepi beszédet a Magyar Kultúra Napja alkalmából, majd átadja a Balassa Péter- és Csokonai Vitéz Mihály-díjakat, a Minősített Könyvtár- és Minősített Közművelődési Intézmény címeket, valamint a Közművelődési Minőség-díjat. A díjátadót követően a miniszter köszöntőt mond a nemzeti intézmények részvételével első alkalommal, hagyományteremtés céljával megrendezett gálaesten is.

Gazdára talál – számos díj mellett – a Márai Sándor-díj is. A Márai Sándor-díj írói életműért vagy a díj adományozását megelőző évben megjelentetett kimagasló értékű prózakötetért, valamint magyar író külföldi elismerést szerzett munkásságáért adományozható állami kitüntetés. A díjat – amelynek jutalomösszege 200 000 Ft/fő – évente, január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, három személy kaphatja, akik közül egynek határon túlinak kell lennie. Korábbi évek díjazottjai ITT>>>.

Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43710″}