44050

A Pilis titkainak, csodáinak, rejtélyeinek felkutatása Búcson, a Katona Mihály Galériában tovább folytatódott, amelyen Győző Andrea iskolaigazgató ezúttal Aradi Lajos Pilis-kutatót, radiesztétat, újságírót, szerkesztőt, a Spirit Magister Szabadegyetem óraadó tanárát köszöntötte.
Pilis- hegység a Duna jobb partján, Budapest és Esztergom között fekszik. Kiejtjük ezt a szót, és egész különös módon a ma élő embertársaink közül sokan már nem csak egy középhegységi területet, egy erdős tájat, egy különleges és természeti szépségekben bővelkedő földrajzi egységet értenek e szó alatt, hanem valami többet, valamilyen misztikus, a titokzatosság és az ősiség felhőibe burkolózó, mélyebb jelentőséggel bíró tudás társult e szó, e fogalom köré. Minek tulajdonítható ez?
Az utóbbi évtizedekben eddig még soha ilyen intenzitással nem látható módon egy olyan kutatá ;si terület előtérbe kerülése és megerősödése tapasztalható, amely Pilis vonatkozásában a hétköznapi dolgain vagy a turizmuson felül, valami olyan tényező felkutatásán munkálkodik, amely túlmutat az egyszerű megközelítéseken.
Aradi Lajos az elmúlt 13 évben a Pilis-rejtély kutatásáról és előadásairól vált ismertté országszerte. Ebben egy olyan összefüggésre jött rá, amely szerint a Pilisben egy, a gizai piramisokhoz hasonló módon megjelenő, csillagképi rendszer található. Ez adja a Pilis-rejtély kutatás alapját, amely azóta kibővült egyéb titkos, r&eac ute;g elfeledett ismeretek feltárásával is. A Pilis rejtélyei a magyarság történelem előtti titkaihoz vezetnek.
– Létezik egy velencei fametszet a középkori Székesfehérvárról, ami több kutatót arra sarkallt, hogy a magyarok szakrális központját nem a mai Székesfehérváron, hanem a Pilisben keresse. A kutatások eredményeként egyre többen vallják, hogy Fehérvár koronázó városunk egykor valóban a Pilisben helyezkedett el, ami a korona-csakra, fehér és beavatás fogalmak érdekes találkozása.
A pálosok központja, a Pilis, tehát pontosan az a hely, ahol a beavatás történhet. Mint ahogy az emberi testben ez a hely a fejtető, ugyanúgy a Kárpát-medence “pilise” az, ami képes a fentről jött finom energiák befogadására. A korona- és a szív-csakr a a Pilisben egy helyen található, ezáltal teljes szakrális uralkodói programot képvisel. A Pilis Árpád-kori szakralitását oklevelek bizonyítják: mindvégig királyi központként működött, soha nem lehetett adni-venni benne földterületeket, csak királyi jóváhagyással. Később, az Anjou-kortól Visegrádon, a fellegvárban őrizték a Szent Koronát és a Képes Krónika képein a koronázás helyeként a Pilis azonosítható.
A Pilis körvonala (a Visegrádi-hegységgel együtt) egy hatalmas szívet formáz, amelynek a közepén található Dobogókő, a Kárpát-medence energetikai központja. Őseink nem véletlenül adták a terület k özéppontjában álló csúcsnak ezt a nevet, tudniuk kellett, hogy itt “dobog” a világ szíve. Az Árpád korban ezt a területe “Insula Pilis” (Pilis-sziget) néven nevezték. Ha rápillantunk a térképre, és leszámítjuk az utóbbi 1500 év mintegy 400 földrengését, amelyek során például “az egyik hegy belezuhant a Dunába”, és így nyilván megváltozott a környék képe, akkor tökéletes szívalakot látunk. A területet a ma itt élők is a Föld szíveként emlegetik.
A korona- és a szív-csakra így tehát a Pilisben egy helyen található, ezáltal teljes szakrális uralkodói programot képvisel. Az itt található pontokon keresztül átadhatóvá vált az isteni energia az arra alkalmas befogadó személynek. És valóban, a Pilis alagútrendszerében, a titkos barlangokban a pálosok beavatási rítusainak központi szerepe volt. Az egyiptomi piramisok az Oziriszt megszemélyesítő Orion csillagkép mintájára épültek. Tudjuk, hogy az Orion a magyar mitológiában Nimróddal azonos.44050 1
Középkori krónikáink a magyarság első őseként a legendás Nimródot jelölik meg. Nimród először Kézai Simon, Kún László udvari papja, 1282 körül írt Gesta Hungarorumában lép fel a magyar történetírásban. Kézai elmondja, hogy a vízözön után kétszázegy évvel az óriás Nimród egész nemzetségével hozzáfogott a bábeli torony építéséhez. A nyelvzavar után Evilát földjére költözött, és ott felesége, Enéh két ikerfiút szült neki, HUNORT és MAGORT. Ettől a két fiútól és a szolgálatukban álló vitézektől származtak a hu nok és a magyarok. Ezt a történetet több mint húsz középkori magyar krónika megismétli.
Többek feltételezése szerint az Orionnak a pontos mása megtalálható a Pilisben: a csillagkép csillagait a pilisi hegyek rajzolják ki. A középső három csillag az Árpád-vár, a Rám-hegy és a Magashegy. Az elrendezés ugyanaz, amit az egyiptomi piramisoknál látunk: a leghalványabb csillagot a legkisebb piramis jelzi, a legerősebbet pedig a legnagyobb. A csillagkép további négy pontjának mindegyikénél pálos kolostorromok találhatók. A beavató koronázás tehát a Pilisben történt. Bizonyíték erre a Képes Krónikában található számos kép, melyeken a koronázási esemény hátterében a tájat is megjelenítik. V iszont van a Krónikában három rajz, ahol a távolban meglepő módon piramisok vannak.
A képek önmagukért beszélnek. Egyértelmű hogy ezeken a rajzokon nem hegyek, dombok és sziklák, hanem piramisok láthatók. A szabályosan megrajzolt gúla az egyenes éleivel legalábbis erre utal. Az Imre koronázását ábrázoló képen ráadásul két piramis is van, melyeknek csúcsán talán életfát vagy energia-kisugárzást jelenített meg a rajz készítője. A kérdés az, ha a helyszín a Pilis és a képen valóban piramisok vannak, ma miért nem láthatjuk ezeket az építményeket? Lehetséges hogy ezeket is, mint számos épületet a Pilisben, lerombolták, elbontották és a földdel tették egyenlővé azért, hogy a magyar nemzet dicső múltját eltüntessék.
Ha viszont még ott vannak és csak a növényzet vagy a föld rejti az építményeket, akkor a boszniai piramishoz hasonló kiemelkedést kell keresni. Lehet, hogy az Árpád-vár, a Rám-hegy és a Magashegy a Pilis piramisa?
A 90-es évek közepén megjelent Robert Bauvall: Orion rejtély című könyve. Az íróról annyit kell tudni, hogy annak a Graham Hancocknak a csapatába tartozik, aki a világon az egyik legnagyobb név az emberiség őstörténet-kutatásában. (Jel és pecsét, Istenek kézjegyei)
Bauvall arra jött rá, hogy azt egyiptomi gízai fennsíkon található piramisokat az Orion csillagkép mintájára építették. Ez akkor nagy vihart kavart a világban, évekig tiltakoztak ellene, de 2000 közepére már odáig jutottak az egyiptológusok, hogy – ugyan még kétkedve – de megemlítették tudományos írásokban.
Ez a könyv teljesen lenyűgözött. Nekem, aki Egyiptom-őrült voltam, mindent megmagyarázott. Egyébként teljesen egyértelműen látható, hogy fedésben van a kettő, de az egyiptomi mitológia, a csillagmítosz is kell a megértéséhez.
Évtizedek óta tudjuk, hogy ezekbe a piramisokba nem temetkeztek. Ez magyarázza meg, hogy itt épp nem a halál utáni, hanem az előtte levő időszakról, az életről volt szó. Ha egyszerűen akarunk fogalmazni, ezek a piramisok beavató szerkezetek voltak, általuk csillag-energiákhoz lehetett hozzájutni. Egyfajta magasabb rezgésszámot idéztek elő abban a személyben, akit oda befektettek. Természetesen itt nem egyszerű alattvalókról, hanem uralkodókról volt szó. Miért kellett beavatni az uralkodókat? A hercegeket vagy a királyfiakat, ez a beavatás alakította olyan személlyé, akiből szakrális uralkodó lehet. Hogy képesek legyenek isteni energiákat befogadni. Ezekhez különböző sz ertartásokra volt szükség.
1998-ban én már rengeteget járkáltam a Pilisben. Túráztunk, Dobogókőre, a Rám-hegyre, mértük az energiákat. Szent-György vonalakat találtunk mindenhol. Ennyi Szent-György vonal a világon nincs sehol, mint amennyi a Pilisben. a Velencei tónál nyaraltunk, és a pákozdi Pogánykőhöz kirándultunk. A Pogánykő ezredéves áldozóhelynek, ősi kultuszhelynek számít. Nem is vettük észre, de véletlenül ufókat fotóztunk. Csak egy héttel később, amikor előhívtuk a fotókat, akkor derült ki.
Én állok fenn a Pogánykő tetején a fejem felett az égen a két idegen „űrhajó”. Ez a pillanat volt az, ahonnan a Pilis-rejtély ügy indulását számítom. Mintha minden felgyorsult volna ezt követően. Nem sokkal ezután ültünk az asztalnál, előttünk a Pilis térkép nyitva feküdt. Ahogy bámultam a térképet, egyszer csak egy részlet kiugrik a szemem elé.
A három hegy Dobogókőnél. Hát ennek a három hegynek épp olyan a fekvése, mint a három piramisnak felülnézetből. Melyik három? A Magashegy, a Rám-hegy és az Árpádvár. Eddig is néztük a térképet, csak soha nem tűnt fel. Gyorsan összekötöttem őket, a szögeket is pontosan bemértem, majd ezt követően összevetettem az egyiptomi három nagy piramissal őket. Minden tökéletesen egyezett.
Három hegy egyezik a három piramissal, a három piramis meg a csillagkép három pontjával. A kör szépen bezárul, a csillagkép a Pilis három hegyével is fedésben van. Mit jelent nekünk ez a csillagkép, amit az egyiptomiak Osirisszal, a mai kor Orionnal, a magyar őshagyomány Nimród királyunkkal azonosít? Ebből indul el az én Pilis-kutatásom, ami Pilis-rejtély címen fut. A címe az Orion-rejtélyre utal vissza, hiszen alaplökést ez a könyv adta. Rájöttem, ezen a szálon kell elindulni és nagyon hamar összeállt a teljes csillagképi rendszer.
Vajon mit akar ez az egész jelenteni? Miért pont a Pilisben, ezen az egykor elzárt területen van, mit jelent a csillagkép? Hamarosan összeállt egy a történelemmel is összefüggésbe hozott rendszer. Aztán persze ez bővült tovább, előkerültek a rejtélyes – Nazca-vonalszerű – ábrák a Pilisben, amelyek szintén az őstörténetünk, őshagyományunk nagyon fontos területeire figyelmeztetnek bennünket.
Soha senki nem tudta, hogy ezek ott vannak a térképeken is. Eddig. Semmi sincs elrejtve, ami nyilvánosságra ne jutna, és nincs olyan titok, ami ki ne tudódna.
Évek óta azon munkálkodik, hogy bebizonyítsa: a Pilis sokkal fontosabb tájegysége hazánknak, sőt a világnak, mint amilyennek tartják. Akár a Pilis története, akár a történelem bármelyik területe tele van olyan fogalmakkal, eseményekkel, történésekkel, amit ma az ezotéria ölel föl. Amit régen misztikusságnak hívtak. Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálos rend is a Pilisből indul ki. A rendet mindenkor erősen magyar szellemiség jellemezte, és ugyan nem nevezik őket misztikus rendnek, mégis tele van a történetük csodákkal, misztikusnak nevezhető esetekkel.
Magyarság története meghamisításának kizárólag egy célja volt – jelentette
ki egy német történész csoport:Megszerezni, és elvenni a Magyaroktól a Kárpát medencét ,mert Magyarország a földi paradicsom!
A NASA kiadásában megjelent Gaia elmélet című munka azt írja, hogy Földünk szívcsakrája (föld szíve) a Kárpát-medencében, a Pilisben található. Központja Dobogókő, mely a szakrális beavatás központja. A kozmoszból ide érkezik az az energia, melyet a szívcsakra (valóban szív formájú) továbbít és pumpál szét a Föld egész területére. A középkorban a Pilis olyan védett és zárt területi rendszert alkotott, melybe idegen be nem hatolhatott, a bejárás tiltott volt. (jól ismert Gertrudis királyné sorsa, aki a tiltás ellenére betette a lábát a tiltott területre. Az életével fizetett ezért.) A dalai Láma 22 évvel ezelőtt kinyilatkozta, hogy a Földön a magyaroknak energiaközpontot védő szerepük van. Brezsinszki nemzetbiztonsági tanácsadó a 70-es években leírta: “Aki a világ fölötti uralmat meg akarja szerezni, annak el kell foglalnia a Föld szívét. Aki elfoglalta a Föld szívét, az birtokba vette Európát. Aki birtokba vette Európát, az ura az egész világnak.”
A Pilisről, mint más hegyről is sokféleképpen lehet beszélni. Elmondhatjuk, hogy milyen kőzetekből áll, hány millió éve alakult ki, vagy más szemszögből: milyen fontos szerepet töltött be Árpád-házi királyaink életében, megint más szemszögből, hogy itt van a Föld szívcsakrája. Igazán viszont akkor ismerhetsz meg egy helyet ha odamész és eltöltesz ott némi időt, magadba szívod energiáját, lépted nyomát otthagyod, sőt lelked egy darabkája is ottmarad, és nem múló örömmel gondolsz vissza az ott töltött időre. Vagy ha igazán megragadott, szüntelen sóvárgással visszavágysz. A pilisi és visegrádi hegyvidék együttese SZÍV alakot formáz.
Ennek a szívnek a mértani közepén találjuk Dobogó-kőt. Egyes vélemények szerint a hegy tetején található sziklát, követ „meghallgatva” halljuk a Föld szívveréseit. Nem csak a gyönyörű természet, de a legenda, az ezoterikus vélekedés is egyre több látogatót csalogat Dobogókőre, ahol a Föld szíve dobog. Atilla, hun király sem véletlenül választotta óriási birodalma központjául ezt a környéket. Érdemes megfigyelni az ideérkezőket – szinte kivétel nélkül – néhány perc alatt, megszállja egyfajta belső nyugalom.
A buszról lelépve, az autókból kiszállva, önkéntelenül is az emberfia, egy nagy sóhajtással kísérve magába szívja a csak itt található, energiákkal átitatott levegőt, vagy akár magát a hely szellemét szívja be. Egyesek szerint ennyi Szent-György vonal a világon nincs sehol, mint amennyi a Pilisben.
A Pilis, mint az ország szíve, magyar királyaink székhelye volt. E térségbe tartozik Esztergom, ahol Szent István király született, Dömös, ahol Béla király lakott, Visegrád, ahol Mátyás király töltötte sokszor napjait, s talán beigazolódik a kutatók sejtése, hogy a Pilis kapujában, Budakalászon volt Ősbuda vára, Atilla király- s később Árpád-házi királyaink székhelye. A királykoronázó hely pedig a szív közepén lehetett, ahol az dobog: Dobogókőn.
A palócok is így tudják: „Azt mondják, hogy a Pilisbe’ van a világ közepe, mer’ ott esett le az aranyalma az égből.”
A Föld szívében élve gondolkodhatunk igazán a szívünkkel! Azért is volt annyi szent királyunk, mint egy más nemzetnek sem, mert magyar királyaink a szívükkel gondolkodtak.
Aradi Lajos A Pilis-rejtély előadássorozatában a Pilisben olyan csodákra bukkanhatnak az érdeklődők, amelyek – minden nagyzolás nélkül – a világ bármely csodájával felveszik a versenyt. Ennek megismerésében is segít mindenkinek, aki nyitott rá.

Miriák Ferenc, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”38678″}

Kapcsolódó cikkek