Élő adásban találkoztak és fejtették ki véleményeiket, álláspontjaikat különböző kérdésekkel kapcsolatban a legesélyesebb köztársaságielnök-jelöltek – köztük a magyar Bárdos Gyula is – a TA3 hírtelevízió által szervezet vitaműsorban. Szlovákiában március 15-én tartják a köztársaságielnök-választás első fordulóját, melyen összesen 14 jelöltre lehet szavazni. A TA3 televízió vasárnap két felvonásban szervezett „randevút” az államfőjelölteknek. A legesélyesebb hét jelölt délelőtt 11-kor találkozott az Óvárosban, a parlament történelmi épületében. A másik hét jelölt vitájának helyszínét ugyanitt, de négy órával későbbi időpontra határozták meg.
A jelöltek számára egyforma műsoridőt biztosítottak véleményeik kifejtésére. Először az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, majd Szlovákia helyzetéről, az államfői jogkörökről és a jogállamiságról kérdezték őket.
Bárdos Gyula, aki a Magyar Közösség Pártja jelöltjeként, valamint civil jelöltként is részt vesz a választáson, elmondta, Ukrajnával kapcsolatban nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy Szlovákia egyértelműen kifejezte álláspontját. Az ilyen helyzetre – hangsúlyozta – egyértelmű igent vagy nemet kell mondani. Az ukrajnai helyzetet nem lehet a gázimport tükrében értékelni, mint ahogyan azt sokan teszik. Szlovákia tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak is, ennek szerinte nincs is alternatívája, de szuverén módon, teljes jogú tagként kell véleményét megfogalmaznia ezekben a szervezetekben is, nem pedig más országok válaszára várva. Ami az ukrajnai állampolgárokat illeti, Bárdos Gyula szerint amiben csak tudunk, segítenünk kell őket.
A köztársasági elnöki tisztséggel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az elnöki palotában már 10 éve nem államférfi elnököl. Az államfőnek személyiségnek kell lennie, aki képes arra, hogy felhívja az állampolgárok figyelmét az ország helyzetével kapcsolatos fontos kérdésekre.
Bárdos Gyula szerint olyan esetekben sem hallgathat, mint amilyen például a dunaszerdahelyi szurkolók elleni rendőri erőszak vagy Malina Hedvig ügye volt; de Bárdos ugyanitt felhívta a figyelmet a Szlovákiát jellemző regionális különbözőségekre is.
„Olyan emberre van szükségünk, aki nem hozható kapcsolatba a gazdasági élet cápáival, és nem bábu más kezében”. Hangsúlyozta, az MKP a múltban is képes volt arra, hogy Szlovákia államérdekeit szem előtt helyezve cselekedjen, erre példa a Lisszaboni Szerződés megszavazása is.
Ami az alkotmányt illeti, annak a polgári elvből kellene kiindulnia, a preambulumnak a „Mi, a Szlovák Köztársaság polgárai … „ szavakkal kellene indulnia – mondta Bárdos Gyula. Felhívta a figyelmet, hogy Szlovákia köztársasági elnökének az ország valamennyi polgárának államfőjének kell lennie.
Robert Fico szerint a szlovák kormány Ukrajnával kapcsolatban egyértelműen megfogalmazta, hogy a nemzetközi jog megsértésére került sor. Biztosította az állampolgárokat, hogy az országnak elegendő a gáztartaléka. „Hideg fejjel kell döntenünk. Először nemzeti érdekeinket kell figyelembe vennünk” – mondta. Hozzátette, hogy a szlovák–ukrán államhatás teljes mértékben biztosított. Úgy látja, az államfő szerepe nem az, hogy a kormány ellenzéke legyen, erről már a jogköreinél fogva sem lehet szó. Elmondta, sok tennivaló van azon a téren, hogy az országban az igazságosság és a törvényesség kevésbé ütközzenek egymással, sajnos, jelenleg erre több példa is van.
Ján Čarnogurský szerint az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Szlovákiának leginkább Németországra kell figyelnie. Amíg ők sem alkalmaznak szankciókat, addig Szlovákiában sincs ok erre. Szerinte a rontana a helyzeten, ha a NATO belépne az ukrajnai helyzet kezelésébe. Ami Szlovákia helyzetét illeti, főleg arra kellene odafigyelni, hogy néhány évvel ezelőtt még „kárpáti tigrisként” emlegették az országot, ma viszont már nem! Szükségét látja annak is, hogy az államfői tisztség iránti bizalom helyreálljon az országban.
Andrej Kiska hangsúlyozta, az Ukrajnát érintő dolgokról elsősorban az ott élő embereknek kell dönteniük. Itthon arra kell ügyelnünk, hogy a fiatalok ne kényszerüljenek arra, hogy munkahely-hiány miatt az ország elhagyására kényszerüljenek. „Ezt a problémát a hagyományosan politizálók politikusok nem oldják meg” – figyelmeztetett, akárcsak arra, hogy a köztársasági elnöknek kötelessége konzultációt folytatnia a miniszterelnökkel, ha a kormány értelmetlen rendeleteket hoz.
Pavol Hrušovský hangsúlyozta: „az ukrajnai történteket nem tudom másként mint agresszióként jellemezni“. Úgy látja, Ukrajnának ott a helye az Európai Unióban, ebben segítenünk kell az országot. Szlovákiában az a legrosszabb, hogy az emberek elveszítik a reményt, és ezt az államfőnek látnia kell, erről nem hallgathat. Fontos teendőnek tartja azt is, hogy a mečiari amnesztiákat végre töröljék.
Radoslav Procházka Ukrajnával kapcsolatban a békés megoldás fontosságát hangsúlyozta. Az államnak pedig végre abba kellene hagynia, hogy harcot folytat saját polgáraival szemben.
Milan Kňazko úgy látja, a szlovák diplomácia Ukrajnával kapcsolatos lépései ésszerűek. Az országnak olykor vállalnia kell a „különutas politikát” is, mint ahogya például – helyesen – Koszovóval kapcsolatban is cselekedett.
Az adás elején ismertették az MVK ügynökség közvélemény-kutatásának legújabb eredményeit. Eszerint Robert Ficóra 38 százaléknyian voksolnának az államfőválasztás első fordulójában, őt Andrej Kiska követi 23 százalékkal. A további sorrend: Radoslav Procházka 11,5%; Pavol Hrušovský 9%; Milan Kňažko 8%, Bárdos Gyula 4,5%, Helena Mezenská 2%, Ján Čarnogurský 1,5%. Tehát ha ennek ismeretében osztották volna kétfelé amezőnyt, akkor Čarnogurský helyett Mezenskáé lett volna a hetedik hely.
on, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44354,44173,43824,43881,43806″}
