45757a

A PISA nemzetközi felmérés eredményeinek tavalyi közzététele után még keresik az okait, miért értek el diákjaink átlagon aluli eredményeket. Dušan Čaplovič oktatásügyi miniszter szerint a pedagógiai karok is felelősek a kialakult helyzetért.
Csalódniuk kellett azoknak, akik azt várták, javuló tendenciára mutat rá a PISA-felmérés. Az eredmény azonban rosszabb lett a korábbinál. A tárcavezető szerint ez a tanulók közérzetére is kihat. Čaplovič úgy véli, a gyenge szereplésért részben a a pedagógiai karok felelősek. „Inkább a minőségre figyeljünk oda. Úgy gondolom, Szlovákia számára bőven elegendő lenne három pedagógiai kar, hogy onnan a legjobbak kerülhessenek ki,” nyilatkozta már nem először a miniszter.
Az országban jelenleg hét pedagógiai kar működik, valamint további olyan karok, melyeken tanári képesítést szerezhetnek a hallgatók. Magyar nyelven Komáromban és Nyitrán, részben Pozsonyban. De mit tesz a szaktárca a tanárképzés minőségének javítása érdekében? Michal Kaliňák szóvivő az egyetemek komplex akkreditációját és a finanszírozási rendszer módosítását említi, mint „természetes nyomásgyakorlást” annak érdekében, hogy a felsőoktatás és a pedagógiai karok a regionális oktatás kívánalmainak eleget tegyenek.
A tervek szerint januárban lép érvénybe az idevonatkozó új törvény, a komplex akkreditáció eredményét pedig a jövő év áprilisában és májusában teszik közzé. (Ekkorra kiderül az is, megtarthatja-e egyetemi rangját a komáromi Selye János Egyetem.) Ľubor Fišera, az akkreditációs bizottság elnöke a pedagógusképzés kapcsán elmondta, a természettudományi szakokra sokkal szigorúbb kritériumok vonatkoznak, mint a társadalomtudományiakra.
A szlovákiai oktatási rendszer hiányosságaira rámutató nemzetközi PISA-teszt kiváltotta vita tehát folytatódik. A legutóbbi és a korábbi tesztek eredményeinek összevetéséből kiderül, az újabbak lényegesen alulmúlják az átlagot. Szlovákia 2003 óta vesz részt a tesztelésben, azóta a tavalyelőtti a leggyengébb teljesítmény, amit hazai diákok produkáltak. Matematikából 15, szövegértésből 14, természettudományokból pedig 19 ponttal szereztek kevesebbet, mint 2009-ben. A nemzetközi mérés is igazolja azonban, a magyar iskolák tanulói jobban teljesítettek akár az értő olvasás, akár a matematikai készségek terén.

BA, Felvidék.ma

{iarelatednews articleid=”45328,45011,45676″}