A Csemadok marcelházi alapszervezete május 3-án tartotta a hagyományőrző csoportok – népdalkörök találkozóját.
Cucor Anikó pedagógus, a Csemadok helyi szervezetének elnöke megnyitó beszédében elmondta, ez a nap alkalom arra, hogy fejet hajtsunk mindazok előtt , akik közeli és távoli múltunkban munkásságukkal hozzájárultak megmaradásunkhoz, kultúránk ápolásához.
Hozzátette: a találkozó lehetőség arra is, hogy elgondolkodjunk kulturális életünk jelenéről a közösségünk életében.
“Az, hogy a falvakban a hagyomány, kultúra még mindig talpon van, elsősorban a benne dolgozók áldozatvállalásának köszönhető. Az ünnepi alkalom az, amikor a megszokott életritmus megváltozik, a napi munka ilyenkor helyet ad az ünnepi cselekményeknek. Az emberek is szükségét érzik ennek. Látni, hogy sugárzik az arcukról a büszkeség, hogy ünnepelhetnek s ünnepelnek. Az ember vágyik a maga ünnepére, s keresi az ünneplehetőséget. Anélkül, hogy bárki kényszerítené erre, próbákra járnak, gyakorolnak és meghívásoknak tesznek eleget. A dalköri találkozó elmélyíti, elgondolkodtatja, tanítja, neveli az embert – mondaná a kívülről szemlélő. De aki belülről vizsgálódik , az ünnep mélyebb funkcióiból is észreveszi: az ember kontinuitását, közösségbe tartozását. Identitástudatát tükrözi, mely összehangolt hatás nyomán együttes élménnyé áll össze. Ünnepkultúrát visz be a falu társadalmi életébe. Közös múltunk ismerete, kulturális hagyományaink ápolása, művészeti értékeink elvesztése gyökértelenné tenne bennünket. Ezért őrizzük és örökítsük át kultúránkat, még akkor is, ha nagyon nehéz körülmények között kell megvívnunk ezt a küzdelmet.A hagyományok ápolása, a kultúra mindannyiunkban benne él, belőlünk indul el, s mindannyiunkhoz megérkezik. A találkozó bizonyítani képes mit tud kezdeni önmagával és ünnepeivel a közösség, mit képes tenni annak érdekében, hogy az ünnep kultúraőrzés, hagyományőrzés legyen.Bizonyság arra, hogy egy közösség hagyományai talaján újra tudja fogalmazni önmagát, sajátosságát, biztosítani tudja megmaradásának társadalmi , kulturális, erkölcsi ösztönzőit” – fogalmazott.
Ezt követte a megjelent csoportok bemutatása és előadása.
Elsőként a marcelházi hagyományőrző csoport lépett fel. A népdalkör 1971 januárjában alakult 16 taggal. 1972-ben már országos vetélkedőn szerepeltek. Az éneklő csoport és a citerazenekar sok sikeres fellépésen vett részt. 2003. oktoberében a csoport befejezte munkáját. Eltelt 10év és 2013 októberében Lancz Ildikó pedagógus indíttatására újra megalakult a hagyományőrző csoport, az asszony- korus és a citerazenekar. Kelko Erzsébet nélkül most nem állhatna itt a csoport. Szívügyének tekintve újra toborozta a régi tagokat és melléjük új akat is hívott. A régi neveket felvéve Fodros asszonykórus és Kincses citerazenekar néven öregbítik tovább a falu jó hírnevét a fellépéseiken. A csoport immár 24 lelkes tagra bővült. Vezetőjük akkor is és most is Mgr. Keszegh Béla pedagogus és karnagy. Céljuk a marcelházi hagyományok megőrzése, bemutatása és továbbadása a jövő nemzedékének, a falu közösségének és minden hagyományt tisztelő és szerető embernek.
A naszvadi KisViza ifjúsági citerazenekarban ímelyi és naszvadi leányok szerepelnek közösen. Fenntartójuk a 
Naszvadi Csemadok Helyi Szervezete, Vezetőik: Dobosi Tamás a naszvadi Viza, valamint az Ágh Erika az ímelyi Szíkes citerazenekar vezetői. Szorgalmas és becsületes közös gyakorlásaiknak köszönhetően, mára a környék legjobb ifjúsági zenekarai közé sorolhatók. A leányok a citerázáson kívül néptánccal, valamint népmesemondással is foglalkoznak, nagy sikerrel. Több országos szintű versenyen, arany, valamint ezüstsávos besorolást értek el. Egy vidám sá ;rközi népdalcsokrot adtak elő, melynek címe: Barna kislány ablakába jóestét, jóestét… Kisegítő: Szabó Gergely a naszvadi Viza citerazenekar nagybőgőse volt.
Dunaradványi Búzavirág hagyomanyőrző népdalkörnek (fenn a nagy ikonképen)14 tagja van. Éneklő csoport 20- ik éve énekel együtt. Ezen évek alatt sok kulturális esemény részesei voltak. Minden felkérést örömmel fogadnak. Legfontosabb számukra kösségük kulturális életének színesebbé tétele , valamint a népdalok megőrzése és átadása a fiatal generáció számára.A mai talalkozóra szerelemről szóló dalokat kötöttek csokorba.Vezetőjük: Acsay Ilona.
Az izsai Gyöngyösbokréta három éve alakult. A Csemdok helyi alapszervezete mellett működik. 15 taggal indult, és jelenleg 18 tagja van. Számos meghívásnak, felkérésnek tesznek eleget évente. Szeretettel képviselik falujukat minden kulturális rendezvényen idehaza és Magyarországon egyaránt. Minden évben részt vesznek Járási dal- és táncünnepélyen Kolozsnémán. A csoport a hagyományőrzést tűzte ki célul, a magyar népdalok és hagyományok megőrzését és felelevenítését a jövő nemzedékének. Ezenkívül 3 sikeres népiját ékot , lakodalmast, szüreti ünnepséget és kukoricafosztást is bemutattak. Csallóközi népdalcsokorral készülte. Vezetőjük: Tóth Kurucz Mária.
A nemesócsai Kodály Zoltán Népdalkör 2006 márciusában alakult a Csemadok Nemesócsai alapszervezete 
mellett. Ettől az időponttól kezdve állandó szereplői a helyi rendezvényeknek és meghívást kapnak a környező települések népdaltalálkozóira. Később bővítették a kört, baráti kapcsolatokat Magyarországi csoportokkal is kialakítottak.. 2007.december.16.-án a kettős Kodály évforduló tiszteletére felvették a Kodály Zoltán nevet. Tették ezt azért, mert megalakulásukkor céljaik között volt és van a Kodály örökség ápol&aac ute;sa,értékes dalok tanulása és tolmácsolása. Repertoárjukban a történelmi Magyarország különböző tájegységeinek dalai szerepelnek: Palócföldi, Erdélyi, Zobori, Csíkmegyei, Csángó, Csallóközi, Vajdasági népdalok. Vezetőjük :Szűcs Márta.
Az ógyallai Csemadok mellett működő Őszirózsa népdalkör 2003-ban 5 taggal alakult. Az évek múltával a tagok létszáma 15-re duzzadt. 2007-ben felvették az Őszirózsa nevet s negyedik éve az erősebb nem is képviselteti magát. Azóta Őszirózsa népdalkörként szerepelnek. Számos fellépés van már mögöttük. Többször szerepeltek már az anyaországban különböző fesztiválokon és rendezvényeken, melyek közül emlékezetesek a révfülöpi, tárkonyi, bakonysárkányi, szőnyi és győri fellépések. Gyakori szereplői a környező falvak & eacute;s Ógyalla város rendezvényeinek. Minden évben részt vesznek a Kolozsnémai járási dal- és táncünnepélyen és a Vág-menti találkozón Szímőn.
Az ímelyi Szíkes citerazenekar 2008- ban alakult. Kezdetben a zenekart csak felnőttek alkották a gyermekeknek külön citerazenekaruk volt. Mára egy zenekaron belül szerepelnek közösen. Szeretettel képviselik falujukat minden kulturális rendezvényen idehaza s külföldön egyaránt s szükség esetén szívesen tesznek eleget olyan felkéréseknek is, mind pld. az ógyallai Őszirózsa népdalkör hangszeres kíséretét. Közös együttműködésük gyümölcsként Gömöri dallamokat adtak elő. A zenekar fenntartója Ímely község önkormányzata, vezetőjük Ágh Erika.< /font>
A kürti Bokréta vegyeskórus 1972-ben alakult. 1983- ban a Libapásztor játékok című műsorral bejutottak a Csemadok által rendezett országos döntőbe, ahol első helyezést értek el. 1985-ben a Tavaszi szél vizet áraszt – országos vetélkedőn szintén elsők lettek a kendermunkák bemutatásával. Elbűvölték a környező falvak közönségét, sőt az országhatáron túl Bécsben, Mezőfalván, Kisnánán, Oroszlányban, Heréden és Dunaújvárosban is vendégszerepeltek. 2007- ben bejutottak a Dunaszerdahelyen megrendezett – Bíborpiros szép rózsa – or szágos döntőjébe. A Palócgálán Egerben öt alkalommal mutatkoztak be.2013-ban ARANY PÁVA minősítést értek el. Felléptek a helyi és a környező falvak rendezvényein, sikeresen szerepeltek az immár 6.alkalommal megrendezett kürti borfesztiválon. A csoport jelenleg 25 tagú. Vezetője Szombath Károly pedagógus, Érsekújvárból.
A hagyományőrző csoportok bemutató előadását a helyi népdalkör és citerazenekar fellépése zárta.
Ezt követően a Csemadok elnöke emléklappal és egy szál virággal köszönte meg az egykori tagoknak a csoportban eltöltött munkáját, majd a megjelent csoportok vezetőinek emléklapot, tárgyi ajándékkal köszönték meg, hogy elfogadták meghívást és ízelítőt adtak tevékenységükből.
Öröm volt hallgatni – a környező településeken gyűjtő munka révén a feledésbe merült summás, arató, szüreti dalok, fonóházas, lakodalmas énekek, siratók, balladák stb.- előadását a népdalkörök fellépései során, annak érdekében, hogy a fiatalabb generáció számára megőrizhető és megismerhető legyen az elmúlt korok és fülönféle társadalmi rétegek dalainak reprezentálása az egyesületi gyűjtőmunka által. Bizonyítja azt, nem elég a szülőföld szeretetéről beszélni, a szülőföld levegőjét be kell lélegezni, a dalokat megdalolni kell, akkor is ha merőben m& aacute;s körülöttünk az élet, s mások az alkalmak is, amelyek között felcsendülnek.
A népzenei találkozó este vidám hangulatú vacsorával ért véget.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
Fotó: a szerző felvételei
