A szabályzásból kifolyólag júliustól az jogosult jövedelempótló szociális segélyre, aki legalább 32 órát ledolgozik havonta közmunkaprogram keretében. A szigorítás több mint 95 ezer emberre vonatkozik. Attól a személytől, aki nem fogadja el a többnyire helyi önkormányzatok által biztosított közmunka elvégzését, megvonják a mintegy 62 euró összegű segélyt, amelyben például a munkanélküli segély időtartamának lejárta után részesülhetnek az igénylők.
Ha az adott önkormányzat nem tud munkát biztosítani a szociális segélyre szorulónak, közmunka nélkül is megkapja az adott juttatást. A törvénymódosítást még múlt év végén fogadta el a parlament, s ugyan már idén januártól hatályba lépett, ám a gyakorlatban csak most kezdték alkalmazni, mivel féléves átmeneti időszakot biztosított az önkormányzatoknak arra, hogy megszervezzék a közmunkát. Bevezetésre kerül egy eseti kiegészítő támogatás azoknak, akik hosszú ideig munkanélküliként voltak nyilvántartva, s munkába állásuk előtt igényelték a szociális segélyt, majd elkezdtek dolgozni. A személyi hozzájárulás akkor lehetséges, ha a bevétel eléri legalább a havi minimálbér összegét, de nem magasabb a minimálbér háromszorosánál. Ezt a támogatást hat hónapig kaphatják.
Az új törvény értelmében a szükséghelyzetben levők számára folyósított, korábban havi két eurót kitevő egészségügyi hozzájárulás is megszűnik.
Robert Fico kormányfő az intézkedés bevezetését azzal indokolta, hogy az kiszűrheti a munkanélküliek nyilvántartásából azokat, akik visszaélnek a segélyezési rendszerrel. A kormány becslései szerint a segélyezettek között jelentős – akár 20-30 százalékos – lehet a feketén munkát vállalók, valamint a külföldön dolgozók száma. Az intézkedés kivitelezése megközelítőleg 15 millió euróba kerül, de ez az összeg két éven belül már akkor is megtérülhet, ha a segélyben részesülők csupán tíz százaléka tesz le a juttatásról.
Németh Gabriella, a pozsonyi megyei önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó alelnöke, aki egyben a Magyar Közösség Pártjának (MKP) szociálisügyi alelnöke is, az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: az intézkedést alapvetően nem tartják rossznak, mert ezzel elérhető, hogy a szociális szükséghelyzetben lévők egy része ne csak kizárólag az állami, ellenszolgáltatás nélküli segélyre várjon. Hozzátette: az intézkedés ugyanakkor nem oldja meg a magasabb képzettségű és anyagi szükséget szenvedők helyzetét, mivel számukra nemigen tudnak az önkormányzatok végzettségüknek megfelelő munkát adni. Megjegyezte: arra számítanak, hogy az alacsonyabb munkanélküliségi mutatókkal rendelkező régiókban és ott, ahol könnyebben lehet fekete munkához jutni, mint például Pozsonyban, többen tesznek majd le a segélyről. A szegényebb régiókban viszont várhatóan a megváltozott feltételek mellett is igényelik majd az emberek a jövedelempótló segélyt – mondta. Az intézkedést lehetővé tévő jogszabályt, nem sokkal annak elfogadása után, ellenzéki képviselők egy csoportja megtámadta az Alkotmánybíróságon, amely a beadványt márciusban befogadta, ám tárgyalásának időpontját még nem tűzte ki.
MTI/Felvidék.ma
