Gaucsík István legújabb gazdaságtörténeti kötetét mutatták be szülővárosában november 20-án. Ipolysági Városi Könyvtárban megrendezett könyvbemutatón a kötet ismertetése mellett a kisebbségi létünk alapkérdései is felmerültek.
Korpás Árpád idegenvezető, publicista, az est levezetője a bemutató kezdetén kifejtette: a hiánypótló kötet komoly témát dolgoz fel, amely nem könnyű olvasmány. A több mint négyszáz oldalas mű felöleli a felvidéki magyarság gazdasági helyzetét a harmincas évektől a hontalanság időszakáig. Bőven kifejti a magyar lakosságcsere gazdasági hátterét. Részletezi polgári – gazdasági felvidéki magyar szövetkezetek összetételét, működését és a világháború utáni hanyatlását.
Gaucsík István elmondta, már az egyetemi tanulmányai során kezdett el foglalkozni a magyar kisebbség gazdaságtörténetével. Szakdolgozatában is az ipolysági és a korponai takarékpénztár történetét dolgozta fel. Mint hangsúlyozta: gazdaságtörténete az államnak van, mely befolyásolja az ott élő közösségek gazdasági létét is. Az kötetben leírtakat is a második világháborút követő nemzetállamot építő Csehszlovákia relációjába kell helyezni.
Korpás Árpád megjegyezte: a szlovákiai magyar tudományosságban hiánypótló alkotás született meg. „Ezzel a témával legutóbb Vadkerti Katalin foglalkozott még a kilencvenes évek elején. Objektív átfogó monográfia azóta sem született felvidéki magyar tollából. A mű érdekessége, hogy összegző alkotásként a regionális helyzetképek is megjelenek” – jelezte az est levezetője. A szerző felvázolta a kutatás menetét is. „Levéltárakban könnyen megtalálhatóak a források, mivel a felkelést követően megalakult Szlovák Nemzeti Tanács célirányosan feltérképezte a felvidéki magyarok gazdasági helyzetét. Ezzel is elősegítve a lakosságcserét és a deportálásokat” – hangsúlyozta a szerző. Ennek ellenére ez idáig kevésbé feltárt területe a történelemtudománynak.
A szövetkezeteket tárgyaló rész foglalkozik az Első Csehszlovákia alatt kialakult hitel- és fogyasztói szövetkezetekkel. Az egykori szövetkezetek tagjainak többsége magyar iparos, kereskedő volt. A szövetkezet legfőbb célja az önellátás és öntámogatás volt. Az önálló magyar gazdasági egység saját tőkével rendelkezett. Az 1945-ben bekövetkezett fordulatot követően fokozatosan megszűntek ezek az intézmények.
A Fevidék.ma kérdésére Gaucsík István elmondta: „a kötet önálló életet él. A nem hagyományos címadással sokan a jelenkorra reflektálnak. Bizonyos értelemben az általam vizsgált időszakban kezdődött a felvidéki magyarság lemorzsolódása.”
A kötetbemutató esten felmerült a kérdés: tényleg lemorzsolódott kisebbség vagyunk? A könyvtár hallgatósága a címben foglaltakat a jelenkorunkra irányítva fejtették ki gondolataikat. Többek közt elhangzott, folyamatosan asszimilálódunk, a nemzeti öntudatunk nem erős. Még visszaállítható a folyamat, ehhez azonban tudatos összehangolt munka kell.
Gaucsík István Ipolyságon született 1973-ban. Alapiskolai és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában folytatta. A pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett történelem – magyar szakos diplomát. Jelenleg a Pozsonyi Városi Múzeum munkatársa. Főkutatási területe a gazdaságtörténelem, a csehszlovákiai kisebbségek gazdasági helyzetének vizsgálata. A Lemorzsolódó kisebbség – A csehszlovákiai magyarság jogfosztottságának gazdasági helyzete 1945-48 című kötet 2013-ban jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában.
Pásztor Péter, Felvidék.ma
a szerző felvételei
{iarelatednews articleid=”48989,45768,43761″}
