A Kossuth Rádió Ütköző című műsorának vendégei június 4-én, az Összetartozás napján Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselője, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Torró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, illetve Székely István az RMDSZ ügyvezetője voltak. A beszélgetőpartnerek a műsor során arra keresték a választ, hogy a 95 éve aláírt békeszerződés óta mennyire sikerült az érintett országokban élő magyarok számára a trianoni döntés megértése és feldolgozása, s hogy mennyire képes a magyar nemzet a megújhodásra és az előtte álló történelmi feladatok megoldására.
Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes mai kijelentése kapcsán, miszerint a Trianonra adott egyetlen lehetséges válasz egyik része, hogy a honosítással visszaállítsák a nemzet közjogi egységét, Torró T. Tibor elmondta, óriási annak a jelentősége, hogy az állampolgársággal rendezzük a közjogi viszonyt az anyaország és a Trianon után elszakított nemzetrészek között. Mint mondta, bár ez az út mindenképpen a gyógyítás fele visz, nem elegendő, s közel sem vagyunk még ahhoz, hogy ezt a traumát kihevertük volna. Az erdélyi politikus úgy véli, Trianont csak akkor tudjuk lezárni, ha a közjogi viszonyunkat nemcsak az anyaország és az elszakított nemzetrészek között rendezzük, hanem azokkal az országokkal, amelyeknek elsődleges állampolgárai vagyunk.
Csáky Pál szerint talán akkor tudnánk elérni egy olyan szintre, amikor azt mondhatjuk, hogy ezt a kérdést nem csak kibeszéltük, de a következményeit is úgy-ahogy kezelni tudjuk, ha egy erős Magyarország lenne középen, és legalább öt jól működő kulturális és területi autonómia, a Vajdaságban, Erdélyben, Ukrajnában és Szlovákiában, illetve a volt jugoszláv tagállamok közül Horvátországban.
Pásztor István a kérdés kapcsán úgy véli, egy folyamatnak a vége felé vagyunk, a rendszerváltástól kezdve egyre erőteljesebb a 95 éve történt események kibeszélési folyamata, nemzetpolitikai szempontból azonban olyan történet ez a magyarság szempontjából, amelyet soha nem lehet befejezni, amelyhez újra és újra vissza kell térni.
Csáky vannak komoly veszteségeink is az elmúlt évtizedekben, a magyarságfogyás területén is, de az intézményrendszer területén is, tehát Trianonnak komoly következményei voltak, de Trianon legszemérmetlenebb következménye mégiscsak az, hogy létrehozott határon vagy korláton belülieket és korláton kívülieket. „És mi nem igazán tudunk beleszólni a saját dolgainkba, teljesen kiszolgáltatott állapotban vagyunk, s ez a legnagyobb probléma” – fűzte hozzá az EP-képviselő. „S hogy ez mennyire elrontott folyamat volt, mutatja az, hogy sem az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa, sem az akkor már Szovjet-Orosz Parlament nem ratifikálta ezt a szerződést” – fogalmazott Csáky.
Székely István az RMDSZ ügyvezetője szerint a december 5-ei népszavazás azért volt fontos, mert rávilágított arra a kérdésre, hogy van még mit javítani Magyarországon a határon túli magyarok kérdésének felkarolásán. Mint mondta, Trianon feldolgozása folyamatban van, de ugyanakkor nagyon fontos, hogy az együttműködésre és a jövőorientáltságra helyezzük a hangsúlyt, s hogy az összetartozásunkat olyan pragmatikus programokban fogalmazzuk meg, amelyek segítik a határon túli magyar közösségek megmaradását és fejlődését.
Csáky szerint azonban nem beszélhetünk sem a határon túli magyar közösségek, sem pedig Magyarország társadalma esetében úgy a témáról, mintha egységes nézetek lennének itt. A határon túli magyar közösségek esetében is van egy erős réteg, mondta Csáky, amely számára fontos ez, de azért mindenütt – a Felvidéken is – van egy réteg, amelynek ez a kérdés nem igazán fontos, sőt azt mondja, hogy ne nyissuk meg ezt a témát, mert azzal irritáljuk esetleg a szlovák, román vagy szerb érzékenységet. Véleménye eszerint Magyarország esetében sem beszélhetünk olyan egységes hozzáállásról, amely pozitívan nyilvánult volna meg irányunkban.
Pásztor István szerint az autonómiát illetően a kulcsmondat a következő: az, ami ma Európában jár másoknak, az járhat nekünk is. „Én abban hiszek, hogy akkor tudunk ezzel az üggyel kapcsolatban előrelépni, ha van egy meggyőző többséget maga mögött tudó magyar elképzelés, mindenkinek a sajátja, mert egységes receptben nem lehet gondolkodni” – vélekedik a vajdasági magyar politikus, aki szerint a többségi politikák oldalán kell ezeket az ötleteket törvényerőre emelni, s ebben az anyaország politikai eszközökkel, erejével, befolyással tud segíteni.
Csáky szerint abban, hogy javult-e az őshonos kisebbségek helyzete Európában megint csak különbséget kell tenni Kelet- és Nyugat-Európa közt. „Engem nagyon bosszant, hogy a kelet-európai volt kommunista régió megpróbál integrálódni Európába, elfogadja a jogállamra vonatkozó követelményeket, és megváltoztatja a törvényeit, elfogadja a pénzpiac szabadságára és liberalizálására vonatkozó törvényeket, elfogadja a gazdaság integrálásához szükséges törvényeket, a kisebbségi témával kapcsolatban meg igyekszik úgy viselkedni, mintha az nem létezne” – fogalmazott az EP-képviselő Csáky, holott az uniós tagállamok közül 21-nek a törvényeiben, illetve a gyakorlatban valamilyen szinten megjelenik az autonómia kifejezés. „Az utóbbi időben északon, a skandináv államokban a számik részére jöttek létre autonómia-elképzelések, és ezen az úton kellene nekünk is tovább menni, ezért fogjuk újból és újból napirendre tűzni az Európa Parlamentben is ezt a témát” – fűzte hozzá Csáky.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”54160,54153″}
