A kötet – amely Oláh György felvidéki magyar középiskolai matematikatanár (1940 – 2012) 75. születésnapja tiszteletére jelent meg a Széchenyi István Polgári Társulás gondozásában – apró részletekbe menően mutatja be az egész Kárpát-medencében közkedvelt matematikus életét, életművét, különös tekintettel pedagógiai és tehetséggondozó tevékenységére.
Azt az Oláh Györgyöt mutatja be a könyv, aki a magyar matematikai tehetséggondozás apostola volt. Negyvenkét éven át felbecsülhetetlen értékű munkát végzett a magyar matematikai tehetségek felkutatásában, gondozásában. A szerző azt a rendkívül jelentős szakköri tevékenységet is bemutatja, amelyet Oláh György évtizedeken át végzett, s melynek köszönhetően tanítványai komoly eredményeket értek el a felvidéki, a magyarországi és a nemzetközi matematikaversenyeken. A felvidéki diákokat elsőként kapcsolta be a magyarországi Középiskolai Matematikai Lapok (KöMaL), illetve a csehországi Matematikai és Fizikai Szemle (Rozhledy) című lapok feladatmegoldó pontversenyébe. Tanítványai – akik közül többen matematikatanárok lettek – kitűnő eredményeket értek el a Polygon című szegedi lap pályázatán, a különböző innovációs versenyeken, a Természet Világa című szaklap pályázatán. 1997-ben a „Természet-Tudomány Diákpályázaton” az amerikai Martin Gardner-díjat Oláh György tanítványa nyerte el.
A kötet végigköveti Oláh György pályáját, hiszen a felvidéki Ekecsen kezdte tanári munkásságát, majd 1964-től 1970-ig a révkomáromi magyar gimnáziumban tanított. Ezt követően a Nyitrai Pedagógiai Főiskola matematika tanszékére került, ahol 1978-ig tanított. Révkomáromba visszatérve az Gépipari Szakközépiskola matematikatanára lett, ahol huszonkét éven át – nyugdíjba vonulásáig – működött, majd nyugdíjasként a révkomáromi MARIANUM Egyházi Gimnázium tanára lett, ahol három évig tanított.
Tarics Péter az Oláh György által írt és a róla megjelent újságcikkek segítségével szemlélteti rendkívül gazdag publikációs tevékenységét, hiszen Oláh György az 1960-as évek közepétől publikált. Több mint százötven – a tehetséggondozással és a szakköri tevékenységgel kapcsolatos – tanulmányt és cikket írt a különböző Kárpát-medencei lapokban. Írásai és az azokban megfogalmazott elképzelések gyakorlati megvalósítása jelentős mértékben hozzájárult a magyar tehetséggondozás megújulásához, illetve innovációs tehetséggondozó programok létrejöttéhez a Kárpát-medencében. Ezt is bemutatja a könyv. Ismerteti azt a tényt is, hogy Oláh György számos tankönyvvel, példatárral, tanári segédkönyvvel, fordítással (cseh és szlovák nyelvből) és recenzióval járult hozzá a matematikai ismeretek bővítéséhez és népszerűsítéséhez. Hosszú évekig a Nyugat-szlovákiai Kerület Matematikai Olimpiai Bizottságának tagja volt. 1999-ben az ő szerkesztésében jelent meg a budapesti TYPOTEX Kiadó gondozásában a „Határon túli matematikaversenyek” című könyve. Ezen felül több könyve jelent meg. Több szakmai előadást tartott Magyarországon, Erdélyben, a Délvidéken és a Felvidéken.
1991-ben indította útjára – és húsz éven át szervezte – a révkomáromi Nagy Károly Matematikai Diáktalálkozót, ezek mindegyikén 200-200 diák vett részt. 1996-tól haláláig ő volt az 1976-ban indított Felvidéki Magyar Matematikaverseny koordinátora. 1992 áprilisában Oláh György Révkomáromban megrendezte az I. Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt (NMMV), ezzel útjára indította az NMMV sorozatát erdélyi, délvidéki, kárpátaljai, felvidéki és magyarországi diákok bevonásával (haláláig a verseny felvidéki régióvezetője volt). A versenyeken évente 250–300 diák vett részt. Minden évben részt vett a Gidró Bonifác Matematikai és Fizikai Napok szervezésében (1993-ban egyik kezdeményezője volt a rendezvény létrehozásának), nyaranta pedig egy-két hetes tanfolyamot tartott a balatonberényi matematikatáborban, illetve a nyolcvanas évektől kezdve minden évben részt vett a Bolyai János Matematikai Társulat Rátz László Vándorgyűlésén, ahol előadásokat is tartott.
A Tarics Péter által Oláh Györggyel készített terjedelmes életműinterjú keretében ismerhetjük meg a kötetben a tanár úr termékeny, rendszeres, tervezett és tudatos pedagógiai, szervezői és az egyetemes magyarságért végzett tevékenységét, cselekvő hitvallását, amely példaértékű a mai ifjúság számára. Tanulmányai, tudományos értekezései közül tizenhetet közöl a könyv, emellett ünnepi beszédeiből is válogat a szerző. Fontos része a könyvnek a „Milyen volt Gyuri?” című fejezet, amelyben pályatársak, barátok, egykori diákok emlékeznek a legendás matematikatanárra. Tarics Péter bemutatja továbbá Oláh György rendkívül gazdag könyvtárát, ex libris-gyűjteményét, illetve dedikált könyveinek gazdag tárházát, valamint matematikai humor-gyűjteményét. Oláh György termékeny életművét mintegy félezer fényképpel gazdagítja a szerző. Emellett feltünteti díjait, elismeréseit, kitüntetéseit, illetve ismerteti a különböző társadalmi és kulturális szervezetekben végzett tevékenységét.
Természetesen szerepel a könyvben az is, hogy miként ápolják a Kárpát-medencében Oláh György emlékét, többek között az Oláh György Magyar Matematikai Tehetség Díj létrehozásával, amelyet már két alkalommal adtak át a révkomáromi Nagy Károly Matematikai Diáktalálkozón, 2013-ban és 2014-ben.
Tarics Péter 14. könyve nemcsak a matematikát megszállottan kedvelő, művelő és oktató tanárok, diákok, hanem minden magyar ember számára hasznos olvasmány.
Felvidék.ma
