Anyagi támogatást kaphatnak azok a hadiözvegyek és hadiárvák, akiknek férje, édesapja 1938. november 2. és 1945. május 9. között a magyar királyi honvédség és csendőrség kötelékében szolgált és elesett.
Hét évtizedes adósságából törlesztett a magyar állam, amikor az Országgyűlés június 23-i ülésén elfogadta a hadiözvegyek és hadiárvák támogatásáról szóló törvény módosítását. A kihirdetés másnapján, azaz július 4-én hatályba lépett jogszabály (2015. évi CIV. törvény) teszi ugyanis lehetővé, hogy végre azok is anyagi támogatásban részesüljenek, akiknek édesapja, férje a második világháborúban a Magyar Királyi Honvédség vagy a csendőrség kötelékében szolgálva életét áldozta hazájáért, függetlenül attól, hogy aztán a háború utáni “rendezés” következtében mely utódállam állampolgárává vált.
Nincs rajta mit szépíteni: a magyar állam egyszerűen ocsmányul bánt a második világháborúban harcolt katonáival illetve az elesettek özvegyeivel, gyermekeivel. A kommunista diktatúra logikája szörnyen egyszerű volt: akik a második világháborúban harcoltak, azok a Szovjetunió ellen harcoltak, vagyis bűnösök. Ennek megfelelően a “legkevesebb”, hogy a hadiözvegyektől és hadiárváktól 1949-ben megvonták a támogatást.
A hadigondozásról 1994-ben alkotott jogszabályt az Országgyűlés, de további több mint két évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a magyar állam a külhonba szakadt hadiözvegyekről és árvákról való gondoskodását is kötelességének érezze. Az 1994-es törvényhez benyújtott egyéni módosító indítvány indokolása szerint a támogatás immáron azokat is megilleti, akiknek férje, édesapja 1938 . november 2-a és 1945 . május 9-e között a volt magyar királyi honvédség és csendőrség kötelékében szolgált, függetlenül állományviszonyától és rendfokozatától és attól a ténytől, hogy az 1947 . február 10-én Párizsban, Magyarország képviselői által aláírt békeszerződés következtében mely ország állampolgárává vált .
Ez a módosítás több ezer határon túli magyart érinthet, köztük természetesen sok felvidékit is.
A jogalkotó figyelembe kívánta venni Magyarország történelmileg változó határait, így a hősi halált halt férje után azon hadiözvegy is gondozotti körbe kerül, akinek a férje Magyarországról vonult be, de az özvegy – lakhelyváltoztatás nélkül – jelenleg más állam polgára. A hadiözvegyi járadék összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 112,5%-a. (Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2015-ben havi 28.500 Ft.)
A törvénymódosítás lakóhelytől függetlenül megnyitja a hadigondozotti jogosultságot az alábbi feltételeknek megfelelő volt hadiárvák, volt hadigondozott családtagok, volt hadigyámolt magyar állampolgárok részére: volt hadiárva, volt hadigondozott családtag és volt hadigyámolt, akit 1949. január 1-jét megelőzően nyilvántartásba vettek, de a pénzellátást nagykorúvá válása miatt, vagy politikai okból megszüntették, vagy szüneteltették, illetve ilyen ellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították, továbbá aki ezen irányú kérelmét politikai okból elő sem terjesztette.
A volt hadiárvákat, volt hadigondozott családtagokat és volt hadigyámoltakat egyéb ellátásuktól függetlenül havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-a. Idén ez az összeg 8550 forint havonta.
A hadigondozotti ellátás iránti igényt a külföldön élő, Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár Budapest Főváros Kormányhivatalánál (központi postacím: 1364 Budapest, Pf. 234.) terjesztheti elő.
A törvény felhatalmazást adott a kormánynak arra, hogy a kérelmek külföldön történő benyújtásának szabályait rendeletben határozza meg. E kormányrendeletet még nem hirdették ki, várhatóan azonban a külképviseletek lesznek jogosultak a kérelmek fogadására, ők nyújtanak majd tájékoztatást is az érintettek számára.
szd, Felvidék.ma
