Egy év haladékot kapnak a kis létszámú iskolák, ám mi lesz 2016 szeptemberétől? A téma szakértőiként A. Szabó László (MKP) és Prékop Mária (Mosr-Híd) vitázott július 17-én a Gombaszögi Nyári Táborban Krasznahorkaváralján.
A vendégeket Mózes Szabolcs üdvözölte és mutatta be. Ezúttal nem pártelnökök és Európai Parlamenti képviselők vitáztak. A téma ezúttal az oktatásügy volt, melynek keretén belül érintették a kisiskolákkal kapcsolatos törvényt, a kerettantervet, valamint az igazgatóválasztás módszerét is.
A vitavezető azzal vezette fel a témát, hogy a kisiskola szó az 1-4-es iskolákat jelenti. A szlovákiai magyar újságírói szakzsargon viszont a kisiskola kifejezés alatt a kis létszámú iskolát érti. A kettő között nagy átfedés van, és ezeket fenyegeti a bezárás. 2013-ban Dušan Čaplovič törvénymódosítása során foglalták bele a törvénybe a minimális létszámokat, majd a törvény 2014-es szeptemberi hatálybalépését módosította a parlament 2016 szeptemberére.”
230 -250 magyar tannyelvű iskolának bő harmadát érinti a törvény negatívan, ez körülbelül 100 iskola bezárását jelentheti, ha nem sikerül módosítani/módosíttatni, esetleg valami csodát tenni addig. Az első kérdés arra irányult, hogy mennyire fontos az iskola megmaradása 5-6 gyerekkel.
Prékop Mária reagált elsőként. Válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a kisiskolák semmivel sem hátrányosabbak szakmai szempontból, mint a teljes szervezettségű iskolák. Nincs olyan felmérés, ami az ellenkezőjét bizonyítaná, tehát szakmailag nincs miért megszűnnie. Kitért a középiskolákra is. „Nemcsak az általános, hanem a középiskolákról is érdemes beszélgetni, ezek közt az iskolák közt is van, amelyik nem fogja tudni teljesíteni a 17-es minimális létszámot. Szerintem ugyanolyan fontosak, mint a kisiskolák, tehát mindenképpen fontos.” –fogalmazott.
A.Szabó László megköszönte a meghívást és köszöntötte a jelenlévőket, majd hozzászólt a témához, amely elég sokat rezonált már a sajtóban és a közbeszédben is. Kifejtette, hogy minden gyerek és minden iskola fontos, tehát nem szabad a kisiskolákat egy tollvonással leírni és azt mondani, hogy ti már nem taníthattok. Kitért röviden arra, hogy már 2013-ban látható volt, ahogy Čaplovič rendkívüli módon támadta a nemzetiségi és magániskolákat is. Az egyházi iskolákat a vatikáni szerződés miatt nem támadhatta. „Olyan negatív rendelkezéseket próbáltak beiktatni, jogszabályként elfogadni, amelyek ellehetetlenítik a nemzetiségi iskolákat. Mégsem ő volt az, aki ezt a minimális létszámokról szóló rendelkezést a törvénybe iktatta. A minimális létszám nem szerepelt abban a verzióban sem, amit tárcaközi egyeztetésre bocsájtottak. A minimális létszám a tárcaközi egyeztetéskor került be, meglepő módon a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása, az Önkormányzati Iskolák Szövetsége és a Pedagógusok Szakszervezete ajánlására” – magyarázta el a múltbeli eseményeket, mely egyesekben meglepetést váltott ki. A. Szabó véleménye szerint a megalkotott törvényben lehetőséget adó rész a kisiskola fenntartására a költségek átvállalásával az önkormányzat részéről az alkotók egyfajta alibizmusa, hiszen a feladatot áthárította az önkormányzatokra.
A kérdéskör következő részében azt vizsgálták, hogy a törvény mennyi kisiskolát, pedagógust és diákot érint.Az MKP oktatási és kulturális alelnöke elmondta, hogy a 2013-ban a parlament előtti koporsós tüntetés nem hozott eredményt. „Ezután mi leültünk a pedagógus szövetség és Rákóczi Szövetség szakemberivel és felmértük a helyzetet, megnéztük az adatokat visszamenőleg több évre, illetve a jövőre vonatkozólag. Akkor kidolgoztunk egy tanulmányt, amely kimondja azt, mennyi iskola van veszélyben, és hogy hogyan lehet a sorsukat segíteni. Hogyan lehet esetleg iskolabusz programot bevezetni. Tehát készítettünk egy úgynevezett B tervet, de nem akartunk nyilvánosságra hozni, hiszen nem akartunk pánik hangulatot kelteni.” – fogalmazott. Ez alkalommal sem bocsátkozott számháborúba. Elmondta, hogy az adott körülmények között aktualizálják a tanulmányt.
Egyetlen számot mondott csak, mely az elfogadott törvénymódosításban jelent meg. A benyújtott javaslat után Érsek Árpád a saját javaslatát a második olvasatban megkurtította. Bár a törvény egy évvel később lép érvénybe, de a második olvasatban már csak az első osztályt segítő javaslat maradt benne. Tehát a módosítás nem vonatkozik a nulladik és az ötödik osztályokra.
Prékop Mária szerint a törvény úgy rossz, ahogy van. „A 2016 szeptemberi dátum mindenképp haladékot jelent, hogy valamilyen ötleteket felvessünk a jövőre vonatkozóan. Az biztos, hogy ez csupán taktika a minisztérium részéről. A mellet, hogy nemzetiségi iskolákat is érint, úgy érzem, hogy a finanszírozási kérdést oldották meg azzal, hogy az iskolaügybe minél kevesebb pénz kerüljön. De egy olyan országban, ahol ilyen sok kisiskola van, mindenképpen hátrányosan érinti az iskolákat. Sok ponton nem volt végig gondolva a törvény” – hangsúlyozta.
A Most-Híd oktatásügyi szakembere szerint a szlovákiai magyar politikumnak meg kellene néznie mit lehet még tenni. Ezt a helyszíneken, a kisiskolákban kellene megbeszélni. Lehetőséget lát arra is, hogy egy – egy teljes szervezettségű iskola maga alá von egy – egy kisiskolát, mely finanszírozási szempontból az önkormányzatok megegyezésén múlhat. Nem lát garanciát abban az esetben, ha a minőségi kisiskola megszűnik és a városba érkező gyermeknek a szülők a minőség megőrzése érdekében a szlovák tanítási nyelvű iskolát választják.„A közbeszédben a téma az utóbbi fél évben jelent meg, olyan ez most, mintha egy fuldoklóba kapaszkodnánk ahelyett, hogy 2013-tól egy csónakot eszkabáltunk volna össze. Érdekes lenne az önrendelkezés. Nem hiszem, hogy bárhonnan meg lehetne mondani, hogy mi a jó. Csak a térségben élő emberek tudják megmondani, hogy lehet megoldani” – fejtette ki véleményét.
A.Szabó László szerint nem lehetett véleményezni a minimális létszámot, mivel az eredeti törvényben nem volt benne. Később került bele. 2013 augusztusában az MKP székházába invitálta azokat, akik a témában érdemben meg tudnak nyilatkozni. „Akkor láttuk már, hogy a közös problémára, közös megoldást kell találni” – fogalmazott. 2015 májusában az MKP oktatási minimum aláírását kezdeményezte, melyet különböző okokra hivatkozva a Most-Híd nem írt alá.
Míg Prékop Mária a módosítással kapcsolatosan nem optimista, addig A.Szabó László szeretne optimista lenni. „Ezzel a témával kapcsolatban is látnunk kell, hogy minél nagyobb a képviseletünk a szlovák parlamentben, annál nagyobb esélyünk van ezt az új verziót elkerülni. A cél most elsősorban az lenne, hogy 2016 márciusában egy olyan parlament alakuljon, amelyben döntő szava legyen a magyar képviselőknek” – hívta fel a hallgatóság figyelmét a jövőre vonatkozóan.
A vita elkövetkező részében kitértek az osztályok összevonására is és az úgynevezett B-tervre, tehát pót források bevonására. Prékop Mária nem hiszi, hogy a pót források bevonása tartós megoldás lenne. Szerinte több szempontból, például a szociális hátrányosság oldaláról is meg kellene vizsgálni a törvényt. A. Szabó László szerint a többletfinanszírozást a legtöbb önkormányzat nehezen tudná megoldani. „Egy kis település honnan tudna forrást szerezni, pénzt keríteni?” – tette fel a kérdést. Véleménye szerint a problémákat idehaza kellene megoldani nem külső forrásokból. Felhívta a figyelmet a kisiskola megszűnésének hosszú távú negatív hatására közösségi szempontból is. Elmondta, hogy 737 település polgármesteréhez intézett levelet, ahol a kisiskolák veszélyben vannak, és küldött ki formalevelet, melyet azok egy része eljuttatott a minisztériumba.
A kerettanterveket érintő részben a két meghívott vitapartner egyetértett, miszerint az öt óra kevés egy kisdiáknak az írás – olvasás elsajátítására. A.Szabó László arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az esetben az iskoláknak nem lesz önálló profiljuk. A napokban egy mondattal söpörték le az asztalról 26 ezer ember aláírását. „A kormánypárt arroganciája, hogy nem hallgatja meg a magyar pedagógusok és szülők véleményét” – mondta.
Az igazgatóválasztást érintő részben Prékop Mára elmondta, hogy szerinte az eddigi rendszer jól működött és botrányos, hogy egy polgármester fog dönteni az igazgató személyéről. A.Szabó László szerint ennek következtében nem szakmai, hanem politikai döntések fognak születni.
A vitaműsor kérdésekkel zárult, melyben összesen két kérdésre került sor. Az egyik a középiskolák megszűnésével függött össze, még Samu Istvánt az érdekelte, hogy nem lett volna-e jobb, ha az oktatási minimumot a Most – Híd is ratifikálja, mely dokumentum kiindulási pont lehetett volna 2016-ban.
Beke Beáta, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”55018,54991,54971,54945,54554,54430,53506,53428,53396,53184,52656,52316″}
