Egy-kétmilliárd euró lehet az az összeg, amely benn ragadhat Brüsszelben a 2007-13-as uniós programozási időszakból a Szlovákiának járó 11,6 milliárdból, véli Farkas Iván. Szlovákia a 28 tagország közül az uniós alapok lehívása terén a 26. helyen áll.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke szerint, ha a bennmaradó összegnek csak a töredéke érkezne Dél-Szlovákia kistérségeibe, régióiba, nagyon elégedettek lehetnénk. „Kritikus a helyzet, mert óriási pénzektől esik el az ország” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak a politikus. Ő és mások is már tavasszal figyelmeztettek, Szlovákia nagyon rosszul tejesít az uniós alapok lehívása terén. Ľubomír Vážny felelős kormányalelnök ekkor tiltakozott a bírálatok miatt, kijelentve hogy közel 100 százalékos szintre emelkedik az év végéig az akkor 66%-os merítés. Június végére sem sokat javult a helyzet, (ekkoriak az utolsó ismert adatok), az országnak megítélt 11 és fél milliárdból, hét év elteltével még mindig 3 milliárd euró körüli összeg vár felhasználásra.
A kormány a nyár elejétől kapkodni kezdett, az egyes minisztériumokban rendkívüli intézkedéseket vezettek be a pénzlehívások felgyorsítása érdekében. Az MKP gazdaságpolitikai alelnöke azonban nem igazán derűlátó. „Hogy nem történt jelentős előrelépés, és jelenleg sem valami rózsás a helyzet, az kikövetkeztethető abból, hogy a kormány Brüsszelhez fordult, engedélyezze a források felhasználásának határidejét három hónappal, tehát 2015 végéig kitolni.” Farkas Iván elmondta, a 2007-2013-s uniós programozási időszak lezárására Szlovákia korábban plusz két esztendőt alkudott ki, de úgy tűnik, ebbe sem fér bele. A projektek többségénél a támogatásokat októberig fel kellene használni, s a maradék három hónap a programok leadminisztrálását, végleges lezárását szolgálná. Ám még rengeteg projekt nyitott, ha időben nem valósulnak meg, a kiadásokat Brüsszel nem állja. Robert Fico kormányfő a végső felhasználókra hárítja a felelősséget.
„Nem felehetünk azért, hogy a városok és falvak hogyan szervezik meg a közbeszerzéseiket, mikor költik el a kapott támogatást. Nem tudjuk őket arra kényszeríteni, mit, hogyan tegyenek. Mi 100 százalékra teljesítettük a feladatunkat, a pénzeket lekötöttük, a többi a végső felhasználó felelőssége” – jelentette ki a kormányfő, megfeledkezve arról, hogy az egyes tárcák is késnek a lehívásokkal. A legtöbb esetben a csúszásért a nem megfelelő közbeszerzési rendszert és a gyakori korrupciót hibáztatják, Vážny pedig a projektek alacsony számát, nem megfelelő színvonalát említi okként az első helyen.
Farkas Iván részben igazat ad a kormány alelnökének. „Tíz éve vagyunk az EU-ban, a pályázati hajlandóság egyre gyengül. Ennek több oka van: a települések részéről egyre nehezebb az önrész biztosítása, az előfinanszírozás hiánya, a pályázatok lefolytatásának bonyolultsága. Ez utóbbiban szintén ludas az ország is, hiszen a közvetlen brüsszeli pályázatok esetében nagyon gyakran az adminisztratív teher sokkal kisebb” – fogalmaz a szakértő. Jelenleg ott tartunk, hogy még a régit sem zártuk le, s már az új uniós programozási időszakra kellene készülni, de épp a késés miatt még csak egy pályázatot írtak ki a 2014–2020-as időszak operatív programjai alapján. „Őszre talán már beindul a gépezet, s jönnek az új pályázati kiírások. Csak remélni tudom, hogy ezek lebonyolítása komfortabb közegben, több előfinanszírozással, kevesebb bürokrácia és korrupció mellett valósul meg” – mondta az MKP szakpolitikusa.
BA, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”55208,55120,54999,54617,54439,54144,54134,53950″}
