A Nyugat-európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat, a NyEMRLSz a Sion Hegye Református Konferencia-központban július 16-19-e között Tahitótfaluban, félszáz nyugat-európai és kárpát-medencei résztvevővel megtartotta rendes évi hittudományi tanácskozását erről a központi témáról: Magyar református szórványstratégia. Ennek vezérigéje ez volt: ‘Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van’ (Róm 8,28a). Az összefoglaló tudósítást és a Nyilatkozatot Prof. Dr. Békássy Albert, a szervezet világi elnökének a közlése alapján, szerkesztett formában adjuk közre (szerk. dr békefy lajos).
A konferencián többek közt részt vett a Felvidékről elszármazott Urbán Ákos, Csehországból pedig Prof. Dr. Palágyi István György valamint felesége és Éles György református lelkész.
Európai létünket 2000 év óta a keresztyénség határozza meg és közhely, hogy a külhoni magyarságot az egyházak tartják meg. Egyetemes magyar református szórványstratégia kidolgozását tűztük ki célul a kitárult és határtalanná vált létünk világában. Ez a tevékeny szeretet tanítása és a szeretet evangéliumának hirdetése nem csak ott ahol magyarok élnek, de az egész emberiség számára. Hét évtizedes múltunkra alapozott felkészültségünkkel munkáljuk a nyugateurópai magyar református szórványt megillető hely visszanyerését. A keresztyén emberszeretet – az evangélium központú szórvány megtartásának hirdetésével, akár kárpátmedencei, de a világszórvány vetületeinek társadalmi megvalósításában szakértőknek tartjuk közösségünket. A túlszárnyalhatatlan keresztyén erkölcs kereteire nemzeti hovatartozásuktól függetlenül hívjuk fel európai politikusaink figyelmét. Azonos utakat járó, ám meghatározó feladat számunkra a magyar református értékeink megőrzése és továbbvitele, mellyel központi elemévé válunk annak a közösségnek, amellyel azonosulunk bárhol a világon. Eme érzékeny téma elemeit felkért szakelőadóink villantották fel.
Soltész Miklós, Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért felelős államtitkár a megnyitó áhítatot követően röviden szólt a megjelentekhez. Krasznai Andrea repülőtéri lelkész előadása vezette be a szórványgondozási stratégiaalkotást. Egységre törekszünk annak ellenére, hogy elveink különbözhetnek a kárpát-medencei tömbreformátus egyházaink felfogásával. Az anyanyelvi, valamint a krisztusi testvériségben ápolt gyülekezeti közösségben felekezeti elkülönülés nélkül – nem csupán a protestáns ökumené sokszínűségét ápolva – csodálkozunk rá az egyetemes keresztyénség szép virágcsokrára kárpát-medencei honfitársaink, valamint a másod-, illetve harmadgenerációs, magyarul már alig tudókkal együtt. Fekete Ágnes, a Kossuth Rádió református félórájának szerkesztője az egymást lássátok – halljátok példáit dolgozta fel. A Magyar Református Nőmisszió munkásságát P. Tóthné Szakács Zita mutatta be.
Köntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzője, a Pápai Gyűjtemények igazgatója részleteiben foglalkozott az európai értékrend válságával. Széttelepülő kárpát-medencei magyar református testvéreink nem mindig érkeznek meg a jó hét évtizedes legitim magyar református egyházi múltjára büszkén emlékező magyar református közösségeinkbe. Erőtlenségünkre jellemző az elmúlt évtizedek gettóba szorítottsága, eljelentéktelenedés és az anyagi tehetetlenség, mely hovatovább az Ige világos hirdetésében is elerőtlenedéshez vezethet.
Szakelőadóink górcső alá helyezték az Európába irányuló migráció terhét. Elemzésre került a közös Európánkba irányuló és a világpolitikai erők mesterségesen kikényszerített népvándorlása, mint egy, a Magyarországra súlyosan nehezedő folyamat. Szép
Árpád, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igazgatója ismertette ennek részleteit. Keresztyén értékrendünkből származó következetességgel kiállunk az emberjogi menekülők támogatása mellett, akik hitükért, nemzeti és faji hovatartozásukért üldöztetést szenvednek. Foglalkoztunk Dickmann Ádám, a Központi Statistisztikai Hivatal Vándorlásstatisztikai osztályvezetője segítségével a hatalmas európai szórványba manapság széttelepülő magyarországi és tágabb értelemben kárpát-medencei honfitársaink elvándorlásával és visszaható következményeivel. Európában ma domináns európai önértelmezés szerint a keresztyénséget a múlt nem kívánatos történelmi jelenségeként jellemzik. A másság és a bevándorló iszlám térfoglalásával szembesülve egymás ismerői és együttműködő társai vagyunk, kiállunk nemzeti és felekezeti önazonosságunk és a közös keresztyén értékrend mellett.
Olyan egyházi szórványstratégiát kívánunk alkalmazni, ahol kettős (felekezeti és nemzeti) kisebbségben a közös távlatokat célozzuk meg. Alkotótársakat keresünk a szórványgondok kezelésében. Nyugat-európai kicsiny közösségeink számára a Kárpát-medence magyar tömbreformátusságának hivatalosai támogatását feltételezzük. Megoldatlan kérdéseink egyike a megmaradás kimunkálásán túl az állandó lelkészhiány és az anyagi gondok, a másfél évtizedes magyar protestáns szervezeti széttagoltság is. A kölcsönös párbeszéd úgy a nyugat-európai magyar protestáns testvérek szevezetével, mint a kárpát-medencei tömbreformátusság vezetőivel konstruktív megoldásokat eredményezhet. Szórványgyülekezetink gondjait a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent 2009 óta jóindulatúan gyakorolt és egy-egy hétvégi lelkész időnkénti kiküldésével – ú.n. „berepülő pilóták” stratégiája – viszont aligha megoldás. Helyben élő, közösségteremtő magyar református lelkészekre van szükségünk. Igényünket közvetítettük a Károli Gáspár Református Egyetem felsőoktatási nemzetközi stratégiáját bemutató Sümeghy Gyula, valamint a magyarországi politikum képviselői felé is.
Jó reménységgel harangozzuk be a kárpátaljai háborús nyomorúság ellenére 2017-ben, két év múlva Técsőn szervezendő hittudományi tanácskozásunkat. Élményszámba menő előadást tartott a térség nemzetmegtartó izgalmas múltjáról és jelenéről az ott emléktábla-, és szoborállító szombathelyi v. Kovács Jenő atyánkfia. Técsői vendégeink, László Károly ref. lelkipásztor és Ambrus Pál ny. ref. líceumigazgató velünk és az együtt imádkozókkal a Mindenhatóhoz könyörögtek a béke visszaállításáért és az ukrajnai vérontás mielőbbi befejezéséért. Velük támogatást juttattunk el a líceum ifjúságának.
A világhálós lehetőségek kihasználásával, Köntös László virtuális látogatás keretében mutatta be a Pápai Református Gyűjteményeket. Békefy Lajos, a Presbiter c. lap főszerkesztője az 500 éves reformáció mai irányelveire mutatott rá. Felvázolta azokat a vallási, klimatikus és globalizációs világtrendeket, s ezek hazai „lecsapódásait”, melyekre a válságok közepette útkereső emberek segítésére keresnünk kell a bibliai, s a reformátori örökségből adódó válaszokat. Unitárius testvéreink felé ökumenikus elkötelezettségünk szellemében Sípos Gábor, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltáros történésze szólt az 1568. évi tordai országgyűlés alkotta magyar vallásszabadságról, az unitárius testvérek jellegzetesen magyar keresztyén múltjáról és történelemalakító jelenéről.
Vezetőségi Tanácskozásunk foglalkozott az elmúlt esztendő gyülekezeti eseményeivel. Új gyülekezetek szervezési igényéről tárgyaltunk a magyar-magyar egységre törekvésünk szellemében Spanyol-, Olasz- és Írországban, Dániában, valamint a balti államokban. Ebben párbeszélő társakat remélünk a Magyarországi Református Egyház, valamint a nyugati magyar protestáns egyházi szervezetek részéről. Közösségvállalásunk kölcsönös tiszteletadással – különbözőségeink ellenére – nem lehet akadálya az építő jellegű párbeszédnek a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata, a Kárpát-medencei Generális Konvent, a Diaszpóra Tanács, a Reformáció 500 Emlékbizottság kapcsán.
A megnyitó istentiszteleten Petzold-Fekete Ivett szolgált, a reggeli/esti áhítatokat v. Bereczki András, Orosz Attila, Tóth Miklós és László Károly técsői lelkipásztor tartotta. A záró istentisztelet igehirdetője özv. Lázárné Zahn D. Enikő, a NyEMRLSz lelkészi elnöke volt, Gúthy László lelkészi alelnökünk pedig az úrvacsorai ágendát végezte.
A tanácskozók keresztyén küldetésünkhöz híven megvallották, hogy Isten megmentő szeretetét hirdetik az euro-atlanti világ megrendült eredeti értékrendszerében. Európa-szerte ebben a kulturális-gazdasági térségben van a helyünk, ahol a Kárpát-medencéből áttelepülők közül senki ne érezze magát elutasítva. Ugyanakkor, a bibliai szeretetfogalom nem számolja fel a törvényt a bevándorlási és az elvándorlási ellentmondások kezelésében. Gyülekezeteink befogadják mindazokat, akiket feladatunk az imádság erejével megtartanunk a jövő nemzedék nemzeti és felekezeti önazonosságában (1 Kor 13,1–13). Isten gyermekeinek bölcsessége nem tanítás, hanem létmód: amely nem a szó igazságában, hanem Isten akarata cselekvésében és az Örökkévaló útjain való járásban valósul meg. A szeretet nehéz feladatának megvalósításával szolgáljuk jelenünket, azzal a felismeréssel, hogy ha talán nincs is megoldás a gondokra, a szeretet parancsát teljesítve mégis van irgalom.
Nyilatkozat
Mi, a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozói Szolgálat tagjai, hálát adunk Istennek, hogy szórványhelyzetünkben is megőrizte hitünket, s úgy lehettünk az európai közösség tagjai, hogy közben nem veszítettük el református és magyar önazonosságunkat. Elődeink megtartó hite hozta létre a Szórványban Élő Magyar Reformátusok Egyházát – mai nevén a NyEMRLSz-t. Isten gondviselő és megtartó szeretetének megtapasztalásából ered hívatásunk is, amely arra irányul, hogy szórványhelyzetünkben is megőrizzük Isten eleve elrendelt akarata szerint a közös múltunkból fakadó közösségi hitünket, s hogy eszközök lehessünk sorstársaink hitének erősítésében és megőrzésében.
Mostani tanácskozásunkon újra megerősítettük azt a meggyőződésünket, hogy Isten erre a szolgálatra hívott el bennünket a jövő távlatában is. Ezért a Kárpát-medencei magyar tömbreformátussággal közösen és a hit egységében továbbra is arra törekszünk, hogy a megmaradás, a hitben való megállás eszközei lehessünk Isten kezében.
Meggyőződésünk, hogy közös emlékezetünk, közös magyarságunk, közös hitünk megtartása a mai migrációs folyamatokban nem az elkülönülést, az európai közösségtől való elfordulást szolgálja, hanem éppen ezáltal teszünk hitet az európai értékközösség mellett, melyet az Európánkba irányuló népvándorlás feszít.
Mi, a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozói Szolgálat tagjai hitet teszünk a keresztyén Európa mellett.
Meggyőződésünk, hogy napjaink történései közepette csak úgy válaszolhatunk az emberi jogok, az egyenlőség, az igazságosság, a világnézeti, vallási és kulturális sokféleség, a felebaráti szeretet kihívásaira, ha egyúttal újra megfogalmazzuk, megerősítjük és kimondjuk az Európai Unió alapítóival (Schuman-Adenauer) egyező hitünket a keresztyén Európában. Európa kulturális önazonosságának megőrzését a sokféleség értékei mellett is napjaink egyik legnagyobb kihívásának tartjuk.
Meggyőződésünk, hogy a keresztyén hit megmaradása az európai jövő egyik legfontosabb kérdése. E közösségi hit kimondásához és megerősítéséhez magyar reformátusként és elkötelezett európaiként szeretnénk magunk lehetőségeihez mérten a jövőben is hozzájárulni.
Dr. Békefy Lajos, Felvidék.ma
