58884

Pál napja, azaz a pálforduló arra a bibliai történetre utal, amikor a Jézust üldöző Saul megtért, és Pál apostol lett belőle.

Pál fordulását szintén az időjárással kapcsolatos jóslásokról tartották számon. A régi kalendáriumokban közölt Pál-napi versikéket vidékünkön is ismerték. Több faluban mondogatták:

„Pál fordul köddel,
Ember hullik döggel.”

Vagyis: ha nagy köd volt ezen a napon, az új évben sok halottra számítottak.

Király Lajos közöl idevonatkozó adatot egy négyszáz éves csízióból, amely így hangzik: „Mikor fénylik Szent Pál, minden termés szépen áll; ha pedig havas vagy eső leend, mértékletes esztendőt jelent. Ha felleges vagy ködös, könyörögjünk az Úristennek, hogy hirtelen halottól minket megoltalmazzon.” (Király L., 1995. 19. l.)

Pál-nap reggelén a Középső-Ipoly menti falvakban is figyelték, hogy előbújik-e a nap. Ha az kisütött, akkor hosszú telet jósoltak. „Pál fordulásakor hotyha süt a nap, oszt mekfordó a medve, akkor még naty té´ lessz” – mondta a kelenyei Nagy József.

Egyes adatokból azt is megtudhatjuk, hogy a Pál-napi liba „nagyon vad, marakodó lessz”. Bodzsár Jánosné szerint nem jó, ha „illyenkor tojik a lúd, mer´ abbó´ a tojásbó´ csak hibás liba lessz”. Ez a hidelem járta különben errefelé Mátyás-napkor is. (Csáky K., 1987.)

A haláljósló „pálpogácsát” az Alföldön sütötték. Ebből hasonlóan jósoltak, mint máshol a Szilveszterkor vagy Lucakor sütött pogácsából. (Tátrai Zs. – Karácsony Molnár E., 1997. 40. l.)

Csáky Károly, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”58826,58344,58494,58342,58340″}