A számok könyörtelenül szembesítenek bennünket a ténnyel: a Most-Híd és az MKP egyre kevésbé tudja megszólítani Dél-Szlovákiát és az ott élő magyarokat.
2002-ben az akkor még Magyar Koalíció Pártja néven szereplő egyetlen felvidéki magyar párt mintegy 321 ezer szavazatot szerzett. Ez akkor 11,17 százalékos eredményt, és húsz parlamenti képviselőt jelentett számára.
Négy évvel később, 2006-ban már csak 269 ezren szavaztak az MKP-ra, ám a húsz parlamenti mandátum így is biztosított volt.
A Most-Híd 2009-es megalakulása után már két párt versengett a magyar szavazatokért, az eredményeket pedig jól ismerjük: Bugárék 205 ezer szavazatot begyűjtve parlamentbe kerültek, az MKP-ra adott mintegy 109 ezer szavazat azonban elveszett. A két pártra azonban így is (a vegyes pártra adott szlovák szavazatokkal együtt) 315 ezer voks érkezett.
A 2012-es választásokra tovább romlott a helyzet: a vegyes párt közel harmincezer szavazatot vesztett (176 ezer voksot ért el), és – ha csak minimálisan is, de – az akkor már Berényi József vezette MKP-ra is kevesebben voksoltak, mint korábban.
A mélypont 2016-ban érkezett el. A két, magyar szavazatokra is számot tartó párt tábora tovább csökkent. A Most-Hídra a mostani parlamenti választásokon már csak 169 ezren, a Magyar Közösség Pártjára pedig 105 ezren szavaztak. Ez összesen (a Most-Hídra adott szlovák szavazatokkal együtt) 274 ezer szavazat, ami tíz évvel ezelőtt húsz parlamenti képviselőt jelentett. Ma pedig – ha nem számoljuk az OĽaNO-NOVA, valamint a Sieť listáján szereplő két magyar nemzetiségű bejutót – hét parlamenti mandátuma van a felvidéki magyarságnak.
Az utóbbi öt választás során elért eredmények könyörtelenül rámutatnak: a két párt egyre kevésbé tudja megszólítani Dél-Szlovákiát és az ott élő magyarokat.
lm, Felvidék.ma
