Fotó: archívum

Március 5-én parlamenti választások lesznek. Sokszor találkozunk azzal az egyébként jelentős igazságtartalommal bíró nézettel, hogy nincs értelme szavazni. Református egyházunk tagjai akkor döntenek helyesen, ha elmennek szavazni – írja Géresi Róbert püspökhelyettes a Kálvinista Szemle februári számában. A választással kapcsolatos gondolatai az alábbiakban olvashatóak.

A keresztyén gondolkodásnak vannak olyan kérdései, melyek szüntelenül jelen vannak a hitéletben. Egyik ilyen kérdés az, hogy ha az Isten mindenható, mennyire van szabad akarata az embernek. Nagy keresztyén gondolkodók keresték és keresik ma is a választ arra a kérdésre, hogy az ember mennyire tud választani a jó és a rossz között. Református hitünk az Isten dicsőségének hirdetéséből indul ki és azt vallja, hogy az emberi életnek nincsenek olyan területei, amelyeken az ember független lehetne a Gondviselő akaratától. Nagyon sokszor a keresztyén ember abba a hibába esik, hogy ezt nem tudatosítja. Azt gondolja, van egy hitéleti és egy hitéleten kívüli része az emberi létezésnek, és hogy a hitéletre vonatkoznak a Biblia tanításai, az azon kívüliben nem kell annyira számolni a keresztyén alapelvekkel. Vannak, akik úgy gondolják, hogy csak a hitélet szűk értelmezésével kell foglalkoznia a keresztyén közösségeknek és szélesebb társadalmi kontextusban a hit megjelenítése meddő próbálkozás.

A reformáció jubileumi évére készülve azt kell mondanunk, hogy a hitben elöljáró nagy elődeink az egész emberi életre vonatkoztatták Isten akaratát. Kálvin maga is hatalmas energiákat fektetett abba, hogy az egész emberi életet és társadalmat áthassa Isten igéje. E cél érdekében jelentős konfliktusokat is vállalt, Genf városából egy időre el is kellett mennie az ellenérdekeltek miatt. A hitben járó emberek társadalmi felelősségvállalása Kálvin szerint nem csak lehetőség, hanem egyenesen kötelesség.

Jelen kalendáriumi év márciusában, abban az országban, ahol felvidéki egyházunk él, parlamenti választások lesznek. Sokszor találkozunk azzal az egyébként jelentős igazságtartalommal bíró nézettel, hogy nincs értelme szavazni. Református közösségeink sok esetben olyan régiókban élnek, ahol nagyon jelentős a munkanélküliség, az elszegényedés, az elvándorlás. Az emberek nagy része jogosan csalódott, úgy érzi, hogy senki nem törődik velük. Viszont a társadalmi értelemben vett felelősségünk pedig arra indít bennünket, hogy éljünk a választás lehetőségével, és olyan embereket és pártokat támogassunk, akik azon értékek mentén akarnak cselekedni, melyek fontosak számunkra. Lehetőségünk van akár arra is, hogy azok mellett tegyük le a voksunkat, akik egyházunk hűséges és tettre kész tagjai, akik tenni akarnak felvidéki reformátusságunk és magyarságunk érdekében. Tudjuk, hogy ebben a földi életben sem ember, sem egyház, sem társadalmi csoportosulás tökéletes nem lehet, viszont mindennek az isteni tökéletesség irányába kell haladnia. Mindez azonban lépésről lépésre történik. Református egyházunk tagjai akkor döntenek helyesen, ha elmennek szavazni. A távolmaradás ugyanis az iskoláinkat bezárni kívánó, közösségeinket leépíteni akaró, a keresztyén hitet háttérbe szorító csoportoknak a megerősítését jelenti. Aki nem támogat senkit, az akaratlanul is támogat valakit…

Éljünk jól azzal a lehetőséggel és felelősséggel, melyet a választás ad nekünk! Imádkozzunk és tegyünk azért, hogy olyan emberek kerüljenek döntéshozatali helyzetbe, akik hitünkért, nemzetünkért, keresztyén bizonyságtételünk megsegítéséért tenni szeretnének!

Géresi Róbert

Reformata, Kálvinista Szemle 2016/2/Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”59734″}