Nagykövesd (a szerző felvétele)

„Váraink a Rákóczi szabadságharc idején” címmel vártalálkozót és szakmai konferenciát tartottak április 30-án Nagykövesden.

A délelőtt során „305 éve kötötték meg a szatmári békeszerződést” címmel vártalálkozó és szakmai konferencia zajlott, neves előadók bevonásával. A Magyarországról és Felvidékről érkező résztvevőket Szabóné Kémeri Klára a BODROGKÖZI EGTC (Európai Területi Társulás) igazgatója üdvözölte. A megjelenteket köszöntötték: Nagy Attila, Nagykövesd polgármestere, Zakariás István, Kassa megye alispánja, valamint Szabó Ferenc, az ABAÚJ-ABAÚJBAN EGTC igazgatója.

Szabó Ferenc, az ABAÚJ-ABAÚJBAN EGTC igazgatója beszámolt az előző találkozó óta eltelt időszak történéseiről. Mint elmondta, a történet valamikor 2004-ben kezdődött. Ma már ott tartanak, hogy közreműködésüknek köszönhetően sok milliárd forint értékben valósulhatnak meg sikeres pályázatok. Ezért biztatja nagykövesdi barátaikat is, hogy merjenek nagyot álmodni, legyen a cél a vár újjáépítése.

A Nemzetközi Várszövetség tavaly októberben alakult meg Boldogkőváralján, nemrégen a Diósgyőri Várban tanácskoztak. Nagykövesden már a harmadik sikeres találkozójuk zajlik. „Sokszor nem is tudatosítjuk, hogy milyen gyönyörű helyen élünk, építsünk arra, amink van, várjuk mindenkitől az ezzel kapcsolatos ötleteket”- biztatta a jelenlévőket Szabó.

A továbbiakban „Kövekbe zárt régmúlt” címmel Nagy Attila, Nagykövesd polgármestere tartott előadást. Mint fogalmazott: „Nagykövesd Bodrogköz ékköve, kívánom, hogy Önök ma legyenek szintén nagykövesdiek, és érezzék otthon magukat”. A polgármester beszédében történelmi visszatekintést adott a település létrejöttéről, a vár és környéke tulajdonviszonyainak alakulásáról az idők során, felidézve a közelmúlt vár rekonstrukciójával kapcsolatos történéseit.

„Kövekbe zárt múlt” címmel Nagy Attila polgármester tartott előadást
„Kövekbe zárt múlt” címmel Nagy Attila polgármester tartott előadást

Ezt követően a nagykövesdi vár rekonstrukciós terveit ismertette Ján Jakubčik tervező. A jelenlévők megtudhatták, hogy az első vázlatok és víziók a vár és környéke rendezésére még 2002-ben születtek, ám sajnos az eltelt időszakban nem valósult meg a szükséges, teljes körű régészeti feltárás a területen. A jelenlegi, Jakubčik által fémjelzett koncepció a minimális rendelkezésre álló információkra épül, ami a váralját, mint potenciális közösségi teret gondolja újra. Nagy hangsúlyt fektet a várdomb és vár meglévő sziluettjének megőrzésére, de nem célja az eredeti vár teljes visszaépítése. A tervező szerint minél hamarabb konzerválni kell a meglévő falakat, statikailag megerősítve azokat. A kialakuló teret pedig közösségi célra javasolja hasznosítani, például szabadtéri színpad kialakításával, és új szolgáltató központ létrehozásával. Ennek a koncepciónak a része a kilátótorony és színpad kialakítása.

A vár- és a kerékpárturizmus összekapcsolásának lehetőségeivel foglalkozott Fehér Katalin és Molnár Zoltán, az ABA-KARIKATÚRA vezetője, gyalogos és kerékpáros túravezető, túrák szervezője. Megfogalmazása szerint össze kell kötni a felvidéki és magyarországi várakat túraútvonalakkal, melyekhez megfelelő szolgáltatásokat kell kapcsolni. A szálláshelyekről, szervizpontokról, kulináris – és gasztronómiai szolgáltatásokról, kerékpár tárolási lehetőségekről szóló információkat el kell juttatni úgy elektronikus, mint nyomtatott formában a leendő ügyfelekhez.

Fehér József, a Kazinczy Múzeum nyugalmazott igazgatója II. Rákóczi Ferencről tartott előadást – hogyan és miért kapta meg a népi emlékezetben a nagyságos fejedelem jelzőt, mely jellemvonásai váltottak ki olyan rajongást az emberekből, hogy már szinte szentként tisztelték a maga korában, erre kereste a választ az előadó.
Miért hívják Borsit magyar Betlehemnek, ahol a mélyen hívő fejedelem született, aki kezdettől fogva felajánlotta magát az égi hatalomnak – elemezte a továbbiakban Fehér.

Dr. Lovász Emese kutató „A szatmári békeszerződés hatásai a Rákóczi szabadságharcra”
címmel tartott előadásában elmondta, hogy Rákóczi nemesi mozgalmat szervezett, majd egy parasztfelkelés közepén találta magát.
A szatmári békeszerződés szakmai körökben máig vita tárgyát képezi, ahogyan nem egységes a békét összehozó gróf Károlyi Sándor megítélése sem. Ezt a békét nem fogadta el a fejedelem, és négy társa sem.

A szünetekben Pandák Pál citerán és Ringer István tárogatón kuruc zenével szórakoztatta a jelenlévőket.

„Rákócziak földjén, a Bodrogközben” címmel a délután a megemlékezés jegyében telt, gazdag zenés irodalmi összeállítás, színes kulturális programok várták a megjelenteket.
Ringer István tárogatózenéjével kezdődött a műsor.
A Halom Dalkör előadásában elhangzott a magyar, a szlovák és a székely himnusz.
Tar Mihály Rákóczi verset szavalt, majd megemlékezést tartott Zakariás István, Kassa megye alispánja.

A vár romjai között
A vár romjai között

Az ezt követő kulturális műsorban fellépett a Halom DalkörTar Mihály vezetésével, a Cigándi Sarkantyúsok Néptáncegyüttes kuruc táncokat adott elő, Illés Anna „Rákóczi emlékezete” címmel verseket énekelt gitárkísérettel, Tar Mihály Rákóczi verset szavalt, a Nagykövesdi Kórus Gulyás Hajnalka vezetésével lépett fel és a Vass Lajos-díjas énekes, Tóth László kuruc nótákat énekelt.

A Bodrogközi Régi Magyar Kultúra Közhasznú Alapítvány jóvoltából középkori fegyverzeti, ruházati és íjászbemutatót csodálhatott meg a szép számban összegyűlt közönség.

A nap záróeseményeként „Kiáltó szó” címmel a Sárospatakról érkezett 8-kor Színház előadását láthatták az ünneplők.

Szabóné Kémeri Klára, a BODROGKÖZI EGTC igazgatója, a nap háziasszonya és a tartalmas programok szervezője kérdésünkre elmondta, hogy a rendezvények létrejöttében és lebonyolításában nagy segítséget nyújtott a házigazda Nagykövesd, Nagy Attila polgármester és csapata.

A Bodrogközben megrendezésre kerülő Rákóczi-emléksorozat keretében, a nagykövesdi volt immár a harmadik rendezvény. Előzőleg Borsiban és Karoson rendeztek megemlékezést, május végéig pedig Kisgéresben és Zemplénagárdon lesznek hasonló rendezvények. Idén az emléksorozat keretében a fejedelemről megemlékeznek még Regécen és Debrődön is.

Szabó Ferenc, a tizenkét várat, várromot és földvárat gondozó ABAÚJ-ABAÚJBAN EGTC igazgatója portálunknak nyilatkozva kiemelte az összefogás és az együttműködés fontosságát.

Elmondta, a társulás az objektumok fejlesztése során olyan megoldásokat keres, amelyek ténylegesen képesek növelni a turisták számát. Részt vesz egy hat országot összefogó uniós pályázaton, melynek forrásaiból az együttműködési partnerség tagjai is részesülnének. Tovább keresik a szövetségeseket a jövőbeni források biztosításához. Elmondta, hogy a megújuló Diósgyőr, Regéc és Boldogkőváralja tapasztalataiból mások is profitálhatnak. Hatalmas siker, hogy a felújított füzéri vár húsvétkor újra megnyitotta kapuit a látogatók előtt, továbbá kiemelte, hogy Regéc várának – amely szintén a várprogram keretében újulhatott meg – az átadása a jövő héten megtörténik. Erre az eseményre szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt, a belépés aznap ingyenes.

(A szerző felvételei)

Response code is 400