Nyelvhasználati jogokról, az ötödik fotonról, politikai nyomásgyakorlásról és a felvidéki magyar oktatásügy jövőjéről. Összefoglalónk a Gombaszögi Nyári Tábor első napjáról.
A nők hamarabb megegyeznek, avagy mi lesz a magyar alapiskolákkal?
A Most-Hídban és az MKP-ban is egy-egy hölgy vette át az oktatásügyet. Talán a magasabb empátiaszintjüknek köszönhetően nagyobb a lehetőség az egyetértésre?
Oktatásügyi fórum Gombaszögön (Fotó: bb/Felvidék.ma)
„Közeledést vélek felfedezni a két oktatáspolitikai szemlélet közt, tehát az MKP, illetve a Most-Híd képviselői között. Meghatározó pillanat volt a taniskoláknak a felvetése, ami tavaly gond volt még az MKP-ban. Ma az oktatásügyi alelnök nem zárkózott el az ötlettől, sőt úgy fogalmazott, hogy egy reális megoldásnak látja ezt. Mindenféleképpen a legfontosabb dolog, hogy optimalizálni kell az oktatási hálózatunkat, nem tudjuk megvárni, illetve nem érdemes megvárni, hogy a minisztérium oldja meg a problémákat” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Tóth Tibor, a magyariskola.sk weboldal vezetője, a beszélgetés moderátora.
A panelbeszélgetés résztvevői ez alkalommal Prékop Mária, az oktatásügyi tárca nemzetiségi osztályának vezetője és Kiss Beáta, az MKP oktatásügyi alelnöke voltak.
Kiss Beáta örömmel konstatálta, hogy a közvetlen veszélyt sikerült elhárítani, azonban úgy érzi, hogy csak ideiglenes megoldás született. Véleménye, hogy rendszerszintű változásra van szükség. „Azok a kérdések, amelyek ma itt elhangzottak, a szakmai berkekben már eddig is kérdések voltak. Számomra a fontos és új momentum az volt, hogy a frissen megalakított Nemzetiségi Főosztály, újonnan kinevezett vezetője hogyan vélekedik ezekről a kérdésekről. Bár bizonyos kérdésekben nem értünk egyet, de azok a gondolatok, amelyek elhangzottak, előremutatók. Hogy mi fog megvalósulni, majd eldől. Úgy tűnik, hogy a Nemzetiségi Főosztály nem csak kirakat intézmény lesz” – vélekedett az MKP oktatásügyi alelnöke.
Prékop Mária szerint túl vagyunk az első nagy lépésen. A hallgatósággal megosztotta, hogy a sokszor felmerülő finanszírozási kérdéseket illetően jelenleg készül a törvénymódosítás. „Azonban annak örülök a legjobban, hogy az oktatás a legfontosabb közéleti témává vált” – fogalmazott. (bb)
Van politikai nyomásgyakorlás a médiában?
A Mandiner, a Magyar Nemzet és az Új Szó főszerkesztőit ültették le panelbeszélgetésre Gombaszögön. A politikai nyomásgyakorlás mindig a kényes kérdések közé tartozott – erről, valamint a politika és a sajtó viszonyáról D. Horváth Gábort (Magyar Nemzet), Balogh Ákos Gergelyt (Mandiner) és Szalay Zoltánt (Új Szó) Hangácsi István kérdezte.
Főszerkesztők kényes témákról (Fotó: hgy/Felvidék.ma)
A bemutatkozások első köre után a nyomtatott és az online sajtó viszonyát és jövőjét elemezték, beszéltek a reklámpiac és a politika kapcsolatáról és arról is, miért nem lehet Szlovákiában fizetett tartalomként internetes portált működtetni. Szalay Zoltán elmondta, hogy a magyar médiumok akkora konkurenciát jelentenek az online világban, hogy öngyilkosság lenne fizetőssé tenni a hazai online-tartalmakat. D. Horváth Gábor a nyomtatott sajtó képviseletében felrótta az online sajtónak a hírfolyamok és más tartalmak másolását, az egyes kiadóknál dolgozó szerkesztők számával szemléltetve a problémát. A politikai nyomásgyakorlást mint módszer alkalmazását mindenki elvetette, de több példát hoztak föl a beszélgetők a gazdasági nyomásgyakorlásra. Az Új Szó főszerkesztője megemlítette, hogy míg az egységes pártképviselet idejében természetes volt, hogy a napilap a pártot támogatja, a szakadás után annak ellenére, hogy a szerkesztőség igyekszik semleges pozíciót elfoglalni, mostanában az MKP irányából illetik kritikával a lapot, ami pár hónapja egy sajtóértekezlet összehívásában tetőzött. (hgy)
A sötét foton, vagy az 5. erő?
A fesztivál közbeszéd sátrának első előadása rendhagyó módon a természettudományokról, pontosabban az atomfizikáról szólt. Dr. Krasznahorkay Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetéből azért érkezett a táborba, hogy ismertesse a debreceni kutatók legújabb, a nemzetközi tudományos körökben is nagyra értékelt eredményét. Az előadás címe érdekes módon nem egy kijelentő, hanem egy kérdő mondat volt: A sötét fotont, vagy az 5. erőt találták meg Debrecenben?
A sötét fotont, vagy az 5. erőt találták meg Debrecenben? Krasznahorkay Attila tartott előadást Gombaszögön (Fotó: hgy/Felvidék.ma)
Krasznahorkay Attila előadásában elmondta, hogy az atomfizikusoknak igazság szerint az asztrofizikusok és kozmológusok adtak munkát. A látható világ értelmezése alapján ugyanis nem lehet leírni a galaxisok egyre gyorsuló mozgását. A mozgás leírásához bevezették a sötét anyag és a sötét energia fogalmát. A tudományban egyesek ezt az évtizedet a sötét anyag évtizedének nevezik, mivel feltételezik, hogy egyre több ismeretre teszünk szert a témában. A természettudomány mai állása szerint az univerzumot irányító elemi kölcsönhatások közül négy ismert: a gravitáció, az elektromágnesesség, illetve az atomokat összetartó erős és gyenge kölcsönhatások. A debreceni kutatóintézetben lefolytatott kísérletek azt igazolják, hogy felfedezték az ötödik alapvető kölcsönhatást.
Eredetileg a kutatók azt feltételezték, hogy az univerzum tömegének túlnyomó részét kitevő sötét anyag egyik formájára, a sötét fotonra bukkantak, csak a nemzetközi kutatási eredmények és a párhuzamos kutatások eredményeinek elemzése után változott a hivatalos álláspont az ötödik kölcsönhatás feltételezésére. Az előadáson elhangzott, hogy az általunk ismert négy kölcsönhatás segítségével a fizika jelenleg csak az univerzum teljes tömegének mindössze 5 százalékát képes leírni és értelmezni. A fizikusok eddig is sejtették, hogy létezhet egy ötödik erő, egy ötödik kölcsönhatás, melynek energiáját elvileg a sötét fotonnak elnevezett részecskékben lehetne megtalálni. Pontosan ezt a sötét fotont, ezt a sötét erőt keresték Debrecenben a kutatók, és találták meg a nyomát elsőként a világon.
Krasznahorkay és munkatársai elektron-pozitron spektrométerrel vizsgálták a nagyenergiás atommag-átmenetekben keletkező elektron-pozitron párok szögkorrelációját, és bizonyos energiaszinteknél az előrejelzésekhez képest egy olyan eltérést tapasztaltak, amit a jelenlegi magfizikai ismeretek alapján nem lehet értelmezni. Ez a megfigyelés ugyanakkor bizonyítja egy új, kis tömegű semleges részecske létezését, aminek a tulajdonságai hasonlítanak az elméletileg leírt sötét fotonéhoz.
Krasznahorkay Attila (Fotó: hgy/Felvidék.ma)
A bejelentésre felbolydult a nemzetközi fizikus közösség, és világszerte független méréseket igyekeznek elvégezni a nagyhírű laboratóriumok, hogy az MTA debreceni Atommagkutató Intézetének megfigyeléseit megerősítsék vagy megcáfolják. Matematikai elemzésekkel és a hasonló kísérletek eredményeinek figyelembe vételével pontosították a fizikusok a felfedezést. A sötét foton létezésének elméletét az elmúlt években már részletesen kidolgozták. Ez egy ugyanolyan szimmetriával rendelkező részecske lehetne, mint a rendes foton, a látható fény kvantuma, ami az elektromágneses kölcsönhatást közvetíti. Ha azonban két egyforma szimmetriával rendelkező részecske van a természetben, akkor az elmélet szerint azok kölcsönhatása is lehetséges.
Előadásában Krasznahorkay Attila pontosan leírta a kutatásban használt saját fejlesztésű technológiákat és a kísérletek menetét. Elmondta azt is, hogy ezek a kutatások nem pár hónap alatt zajlottak le, a témával már több éve foglalkoznak. A debreceni kutatók első publikációja a témában 2012-ben jelent meg, és azóta folynak a mostani bejelentést igazoló kísérletek. Természetesen a fizikusok sosem elégednek meg egy bizonyítással, a kutatást új, nagyobb felbontású műszerekkel fogják folytatni. (hgy)
Sztorik a „KDSZ-aktákból”
A tábor egyik első beszélgetésén a Kétnyelvű Dél-Szlovákia (KDSZ) aktivistáival és Csóti Györggyel, a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) igazgatójával találkozhatott a közönség.
Csóti György és a KDSZ aktivistái (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)
Mint ismert, a „monterky-s“ aktivisták idén felfedték kilétüket, és újabb akciókkal hívták fel a figyelmet a kétnyelvűségre. Az elmúlt évek kalandos bevetéseiről, rendőrségi sztorijairól, illetve motivációikról először beszéltek a gombaszögi tábor közönségének. Az előadás keretében Csóti György a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) igazgatója elméleti síkon mutatta be, és ismertette a magyar nyelvhasználattal kapcsolatos tapasztalatokat. A rendezvényről bővebben itt>> olvashat. (bb)
Egyperces néma csend a megnyitón
Az idei Gombaszögi Nyári Tábor hivatalos megnyitóján egyperces néma csenddel emlékeztek a Martosi Szabadegyetemen elhunyt Kovács Zsófira.
Orosz Örs és Potápi Árpád megnyitották a 2016-os GNYT-t (Fotó: szervezők)
„Kérem, engedjék meg, mielőtt belevágnánk, hogy egyperces néma csenddel emlékezzünk Kovács Zsófiára, aki tragikus körülmények között, alig egy héttel ezelőtt a Martosi Szabadegyetemen hunyt el. Felajánlottuk a martosi rendezvény résztvevőinek, hogy táborunkba ingyenesen ellátogathatnak” – mondta Orosz Örs a megnyitón, amelyről bővebben itt>> tudósítottunk. (bb)
Képgalériánk
