Fotó: Balassa Zoltán

Pénteken, július 1-jén nyílt meg az Oelschläger Lajos által tervezett funkcionalista strand, melynek három medencéje volt, és 1935-36-ban épült meg. Érdekessége, hogy az egyik medence alacsonyabban van, mint a másik. Ezt a létesítményt műemlékké nyilvánították. Valamikor a legendás kassai Vöröscsillag vízilabdásainak volt az otthona, akik zömmel magyarok voltak. Amikor immár lerobbant állapotában ellátogattunk a létesítménybe, még kétnyelvű feliratokat láthattunk.

Az eredeti öltözőket, üzemeltetési épületet, a medencéket, valamint a gyermekmedencét szépen felújították. Helyre kellett állítani a zuhanyozót és az ugrótornyot is, majd még egy sportmedencével és további játéklehetőségekkel bővítették. A medencék nem csupán a sporttevékenységet, hanem a széles nyilvánosságot is szolgálják ezentúl.

Ahogy már megszoktuk, a beruházó késett az átadással. Állítólag az időjárás és az alámosott központi épület volt a ludas. Eredetileg a helyreállításra szánt összeg 5 millió euró volt, azt azután egy millióval csökkentették. Az utómunkálatok 130 ezer euróra rúgtak. Az átadás időpontját először június 10-ére halasztották, ám az sem bizonyult reálisnak. Végül július 1-jén nyitották meg, és bizony már nagyon is esedékes volt, hiszen Kassának meglehetősen kevés strandja van.

A rendőrök harcművészeti bemutatót tartottak. Richard Raši főpolgármester örömét fejezte ki, hogy a legendás strand annyi év után újra feléled és a vízipóló is visszatér éppen azon a napon, amikor Szlovákia átveszi az EU elnökségi tisztét. A helyreállítást az tette lehetővé, hogy a belügymisztérium 2 millió euróval járult hozzá a költségekhez.

Majd az egyik vízipólólegenda, a 74 éves Bottlik László lépett a mikrofonhoz, hogy felidézze a közelmúlt felemelő pillanatait. Miért szerette a strandot? Szerelmek születtek itt, nemzetközi versenyek színhelye volt. Amikor a Dinamo Moszkvával játszottak, négyezer ember nézte végig a meccset, még a környező hársfákon is emberek ültek. 1962-ben itt szerezték meg a csehszlovák bajnokságot. Röviden szólt Wall Zoltán is, a strand közismert gondnoka.

Ezután egy rövid vetítés következett. Kerekes Péter magyar-szlovák nyelvű filmjéből, a 66 szezonból (2003) néhány perces részletet láthattunk. A rendező elmondta, a filmet eredetileg azért készítették, hogy családi emlékeket örökítsenek meg. Bárhol is mutatták be, Japánban, Argentínában, Izraelben, Kanadában vagy Buenos Airesben, jöttek a helyi kassaiak, hogy elmondják, hogyan emlékeznek a strandra. Építője, Bárkány Hugó Auschwitzban pusztult el.

Ezután a fiatalok foglalták el a medencéket, de azért néhány idősebb is élvezte a fürdést. A nap hét ágra sütött, a levegő 35 fokos, a víz a medencékben pedig 27-31 fokos volt. Egyik ismerősöm letelepedve mellém elmondta, 1947 nyarán fürdött itt először…

Fotó: Balassa Zoltán