Különleges gálaesttel ünnepli augusztus huszadikát ma este a Magyar Lovas Színház Komárom társulata. A hazaszeretetről vallanak harminc dalban. Lovak, katonák, huszárok szerepelnek a látványos képekben. Derzsi György színész, énekes, zeneszerző rendezte az előadást, melynek főpróbája után faggattuk.
Megható a cím.
A Hét vezér című tavalyi produkciónkból vettem a mondatot, amit Árpád vezér énekel a rockoperában. Nem sokkal a premier után Tihanyban volt fellépésem, kértek egy címet, és ez a sor ugrott be. Hazámnak nevezlek, magyarok földjének. Legközelebb egy másik helyen ugyanezt a címet mondtam, de szóltak, hogy hosszú. Így lett Hazámnak nevezlek. Amikor ezt meghallotta Márkos Attila, a rockopera szövegírója, úgy döntött, legyen az augusztus huszadikai gálaest címe Hazámnak nevezlek én!
Nemzeti színű lobogók és két emelvény láthatóak a díszletben. Középen két harang.
Márkos Attila ötlete volt. Két évvel ezelőtt, az István, a király előadásában is szerepelt a díszletben ez a két harang. Azután Kodály Háry Jánosában van egy olyan kezdetű dal, hogy „Hej, Nagyabonyban csak két torony látszik”. A két torony testesíti meg az itthon maradást.
Márkos Attila szövegíró és Barcsik Valéria zeneszerző úgy gondolták, írnak egy rockoperát a Háry Jánosból. Azt tartják, elfér Kodály mellett egy mai, rockosabb Háry János is. Ebből adunk elő két részletet a gálaesten.
Láttam jelenetet a Mária evangéliuma című rockoperából, Dobó esküjét az Egri csillagokból.
Harminc dal szerepel a kétrészes előadásban. Nehéz volt a válogatás. Olyan dalokat akartam a gálába, melyek utalnak a magyarságunkra. Kisebb blokkokat találtam ki. Két részlet témája az első világháború, egy újabb blokké a második világháború, azután a honfoglalás, István, a király, 1956 a következő témák. Azért volt nehéz összeállítani az előadás anyagát, mert nem erre az alkalomra íródott dalok, hanem rockoperák részletei szerepelnek benne. A Mária evangéliuma azért került a gálába, mert az István, a király mellett, a második legnépszerűbb magyar rockopera. Jómagam is fellépek. Az A csitári hegyek alatt című népdalt és a Ma este indulunk a frontra című dalt adom elő.
Mikorra várható újabb saját munkája?
Most egyszerre három darab zenéjén is dolgozom. Arany János Vörös Rébék című balladája a tatai várba készül, Pesty-Nagy Katalinnal közösen írjuk. Ha minden összejön, jövő nyáron tartjuk a premiert. Egy pályázatra írom Meskó Zsolttal A tizenötödik vértanú című darabot. Ő írta a Szerelmem, Sárdy című előadásom szövegkönyvét, és ő a szerzője a Szent Erzsébetről szóló darabunknak is. Az én ötletem volt a lovagkori történet. Elkezdtük kutatni Szent Erzsébet életét, döbbenetes anyagra bukkantunk, és azt mondtuk, nem elég egy habkönnyű nyári előadás a témában. Mélyebb, nagyobb lélegzetű darab megírására készülünk, már egy éve dolgozunk rajta. Ha nem sikerül, nem erőltetem majd, hogy bemutassuk. Csak akkor, ha az általam elismert szakemberekből felállított csapat elolvassa, és azt mondja, ezt be kell mutatni, mert gyönyörű. Másképp nem. Azután bátorodtam fel a zeneírásra, amikor a Kincsem című darabot bemutattuk a Magyar Lovas Színház Komárom társulatával. A szövegét Márkos Attila írta, a zenéjét szereztem én.
Milyen az együttműködésük Márkos Alberttel, a Magyar Lovas Színház Komárom új igazgatójával?
Megbízunk egymásban, akárcsak édesapjával, Márkos Attilával, aki szerves része a színháznak. Csak egy kicsit megfáradt a szervezéssel járó feladatokban. A munka oroszlánrészét átadta Albertnek, de a fontos döntéseket hármasban beszéljük meg.
***
A „Hazámnak nevezlek én!” gálaest szereplői: Bucsi Annamária, Baranyai Annamária, Deák Fruzsina, Kecskés Tímea, Balogh Gábor, Derzsi György, Kovács Koppány, Ágoston Máté, Csordás Ákos, Sándor Dávid, György-Rózsa Sándor, Pászthy Viktória, valamint a Magyar Lovas Színház Komárom tánckara, a Felföldi Baranta Egyesület, a Kard rendje, valamint a Magyar Lovas Színház Komárom összes lova, lovasai és fogatai.
