Szeptember 7-én a kassai Thália Sínház előterében sajtótájékoztatóra került sor abból az alkalomból, hogy a Magyar Állami Operaház október 23-án, vasárnap 18 órakor fellép az egykori Nemzeti Színház épületében, melyhez annyi kiváló magyar színész és énekes emléke kötődik Dérynétől a Latabárokig, Páger Antaltól Lukács Margitig.
A sajtótájékoztatón elsőként Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója videoüzenetét tekintettük meg. Köszöntötte a kassaiakat és örömét fejezte ki, hogy erre a fellépésre éppen október 23-án kerül sor, aminek külön jelentősége van. Ebből az alkalomból kizárólag magyar alkotók művei kerülnek színre. Klasszikus zenei slágerek hangzanak el, fiatal karmester és zenészek lépnek majd fel helyi művészekkel együtt.
![Az Operaház főigazgatója videoüzenetben köszöntötte a kassaiakat (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)](http://felvidek.ma/wp-content/uploads/2016/09/01-Ókovács-SZilveszter-üzen-Kassának.jpg)
Czajlik József, a Thália igazgatója is hangsúlyozta, ez egy különleges alkalom, mely új fejezetet nyit Kassa színháztörténetében.
Mindehhez komoly feladatot jelentett biztosítani a gazdasági és művészi feltételeket. De a lényeg, hogy sikerült tető alá hozni a rendezvényt, melyre várják a közönséget.
Szpisák Gyula, a színház menedzsere kifejtette, amikor megálmodták a produkciót, akkor a Magyar Állami Operaházzal közösen kezdték keresni a forrást. Először Gördülő Operára gondoltak, ám végül kiderült, ez az alkalom mást igényel.
![Czajlik József és Szpisák Gyula (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)](http://felvidek.ma/wp-content/uploads/2016/09/02-Czajlik-József-és-Szpisák-Gyula.jpg)
Aczél András, a Magyar Állami Operaház rendezője arról beszélt, hogy 1956 Magyarországon még mindig megosztó korszaknak számít. A kassai produkcióban fiatalok lépnek föl, mint ahogy az ’56-os eseményekben is ők vállalták a vezető szerepet.
Az ’56-os drámapályázat
Kolár Péter, a Csemadok Kassai Városi Választmányának elnöke elmondta, augusztus 20-án hirdették ki a drámapályázat eredményét. Sorrendet nem állapítottak meg, de mindhárom pályaművet díjazzák. A pályázatra Csáky Pál, Krausz Tivadar és Tarics Péter nyújtotta be darabját. A Thália fölvette velük a kapcsolatot, hogy eldöntsék, mi lesz ezek további sorsa. Ahogy Bitay Levente elmondta, október 26. és 28. között fogják ezeket a kassai színház művészei felolvasni. Hogy ez a drámapályázat sikeres lehetett, az annak köszönhető, hogy az 1956-os Emlékbizottság biztosította az anyagi hátteret – közölte Kolár. – Majd arra hívta föl a figyelmet, hogy a rendezvénysorozat október 29-én fejeződik be II. Rákóczi Ferenc újratemetésének 110. évfordulója jegyében. Október 30-án pedig a Fejedelem, a Rákóczi-musical bemutatójára kerül sor.
![Jopek Éva és Kolár Péter (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)](http://felvidek.ma/wp-content/uploads/2016/09/04-Jopek-Éva-és-Kolár-Péter.jpg)
Forgács Miklós, a Thália dramaturgja a drámapályázatot értékelte. A tapasztalat alapján az ilyesmi nem szólítja meg igazán a szerzőket. Az egyik ok az lehetett, hogy túl rövid volt a határidő. A másik pedig, hogy az írótársadalom éli öntörvényű életét, mások már írtak ilyen művet, és vélhetőleg nem szeretik a „kötelező” felkéréseket, s ki akarnak törni a jubileumi keretek közül.
A színház azokat a darabokat kedveli, melyek számára íródnak, együttműködve születnek a színházzal. Így volt ez Shakespeare, Moliére és Brecht esetében is.
A három szerző a színház peremvidékéről érkezett. Csáky már próbálkozott a műfajjal, Krausz az elmúlt évtizedben inkább publicisztikát írt néhány vers mellett, Tarics áll legközelebb a színházhoz. Ő a 44 oldalba belesűrítette a budapesti és a felvidéki eseményeket. Ez hiánypótló vállalkozás. Viszont a drámai feszültség megteremtésében kevésbé sikeres. Csáky évtizedekkel korábbi színházeszményt valósított meg, bár nála valódi ellentétek feszülnek egymásnak. Krausz Tivadar egy kutya szemszögéből láttatja az 1944-től 1956-ig tartó időszakot. Izgalmasságát a multikulturális környezet adja. Tarics műve Komáromban, Pozsonyban és Budapesten játszódik, Csákyé az Ipoly mentén, Krauszé Rozsnyón és Budapesten.
A „Kassai polgárok” Szabadság Gálája tehát egy széleskörű összefogásnak köszönhetően valósul meg, amely remélhetőleg olyan mérföldkő lesz nemcsak Kassa életében, mely a későbbiekben nemes gyümölcsöket fog teremni mindannyiunk örömére és hasznára.