Összesen 5200 első osztályos beiratkozási ösztöndíjához tudott hozzájárulni a Rákóczi Szövetség 2016-ban – jelentette ki Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség alelnöke a Rákóczi Klub idei első összejövetelén, Budapesten. A program lényege, hogy a magyarországi társadalom a határon túli családok többletkiadásaihoz járuljon hozzá, a magyar nyelvű kiegészítő tankönyvek beszerzése, illetve a magyar diákok iskolába utaztatása érdekében.
A Magyarság Házában tartott rendezvényen az alelnök összefoglalta a szövetség diákutaztatási programját, amely három dátum köré összpontosul: Március 15-e táján főként magyarországi középiskolásokat utaztatnak a szomszéd országok területére, míg október 23-án, határon túli diákokat Budapestre. Június 4-én pedig határon túliak és magyarországiak útjaihoz egyaránt nyújtanak támogatást. Lehet úgy is fogalmazni, hogy a nemzeti összetartozás napjához kapcsolódó diákutaztatás kölcsönös.
Új programja a szövetségnek a tavaly indult szórvány- és diaszpóra program. A diaszpóra program keretében – Új-Zélandtól, Ausztrálián és Amerikán át – főként másod- és harmadgenerációs magyar fiatalok rövid, másfélhetes magyarországi látogatásához nyújtanak utazási támogatást. A szórványprogram lényege pedig, hogy a határon túli szórvány magyar települések magyar fiataljainak tömbvidékekre való látogatásához nyújtsanak segítséget.
Mindkét program lényege, hogy a gyerekeknek a magyarságról, illetve Magyarországról jó emlékük maradjon – fogalmazott Martényi Árpád, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a Rákóczi Klub idei első rendezvényével a Szent László-évhez kapcsolódik. Ám tekintettel arra, hogy az idén lesz kereken hatvan esztendeje annak, hogy a morvaországi Mírov börtönében gróf Esterházy János meghalt, ezért a Rákóczi Szövetség az idén Esterházy-évet is hirdetett, és március 12-én már egészen biztos, hogy a korábbiaknál komolyabb rendezvényt szerveznek Budapesten.
Augusztus 20-án Rieger Tibor Magyarok Nagyasszonya szobrát kívánják felállítani a csallóközi Királyfiakarcsán, a szoboröntés és felállítás 6-8 millió forintos költségét közadakozásból kívánják előteremteni, ehhez a kezdeményezéshez a Rákóczi Szövetség is segítséget nyújt.
Nagy királyunknak főként Gömörben és Szepességben vannak emlékei
Ezt követően kapott szót Móser Zoltán etnográfus, fotóművész, aki elmondta, hogy Szent László királyunk az egyik legszerethetőbb és legnépszerűbb, harcos uralkodónk, akit halála után száz évvel III. Béla királyunk kezdeményezésére nyilvánítottak szentté, de kultuszáért a XIV. században Anjou-királyaink tettek talán a legtöbbet.
Szent László legendánk az egyetlen, amely kifejezetten magyar, egyébként főként szájhagyomány útján terjedt – mondta Móser Zoltán –, és királyunknak nemcsak a harcokban való vitézségéről, hanem például forrást fakasztó tevékenységéről is szól. Erről Móser Zoltán képeket is vetített. Mintegy harminc olyan templom őrzi ma a Kárpát-medencében lovagkirályunk emlékét, főként freskókon, amelyek közül csak négy-öt található a mai Magyarország területén, a többi a határainkon túl!
Közülük is kiemelkedik a Felvidék, ahol Pozsony megyében is található Szent László-ábrázolás, de a legtöbb főként Gömörben és Szepességben. Összesen öt volt olyan, ami közben megsemmisült, így a kassai is. A Szent László-ábrázolások java része a XIV. században keletkezett. Gömörrákos, Rimabánya, Karaskó, Kokaslomnic templomaiban gyönyörűen, majdnem szinte teljesen épen maradtak meg ezek a festmények, de találhatók Szent László emlékek még Erdélyben is – mondta Móser Zoltán.
Nem kis szerepe van alakjának népszerűsítésében Nagy Lajos királynak, aki példaképének tekintette Szent Lászlót és Móser Zoltán azt is elmondta, hogy László Gyula történész noszogatásának nem kis szerepe volt abban, hogy Erdélyben is számtalan Szent László emléket örökített meg. Immár nemcsak fekete-fehér, hanem színes fotókon is, amelyeket közben albumokban is sikerült megjelentetnie. (Ezeket a helyszínen meg is tekinthettük.)
Harcos szent volt, ezért tudott korában igazi példaképpé válni
Kik hozták létre ezeket a freskókat – kérdeztem előadását követően Móser Zoltánt, aki elmondta, hogy szerinte névtelen, falusi mesterek, akik valamennyien az 1300-as évek második felében alkottak és nemcsak Nagy Lajos, hanem Zsigmond korában is.
Szent László népszerűségéhez ebben az időben nyilván hozzájárult az is, hogy korának valamennyi csatájában részt vett és mindből véresen került ki. Szent Istvánnal szemben, Szent László – Móser Zoltán megfogalmazása szerint – egy vagány fickó volt. Míg Szent István vagy Imre herceg merevek voltak, ezért ma sem tudunk velük igazán mit kezdeni, addig Szent László akár ma is jöhetne velünk szembe az utcán, nem tűnne fel – mondta Móser Zoltán.
Szent László érdeme, hogy tizenhét éves uralkodása alatt Magyarország valóban naggyá vált, hiszen ekkor került Horvátország is magyar fennhatóság alá. Ne szégyelljük, mondjuk ki, hogy egy harcos szent volt, ezért tudott korában igazi példaképpé válni! – fogalmazott Móser Zoltán.
Nem illik mondani, de el kell ismerni, hogy sajnos, Mátyás után szinte összeomlott az ország, hiszen értelmetlen hódító hadjáratainak Moldvába és Morvaországba maradandó haszna nem volt. Édesapja Hunyadi János volt az igazi, hiszen nem volt a magyar történelemben még egy olyan ember, aki olyan mélyről jött volna és olyan magasra jutott volna és olyan tehetséges lett volna, mint ő.
De Móser Zoltán mégis Szent Lászlót kedveli a leginkább, akinek tulajdonképpen – ahogy ő fogalmazott – ő lett albumaival az „udvari fotósa”.
