Szűcs Katalin esztergomi könyvtáros volt a vendége a Muzslai Községi Könyvtárnak március 10-én, a Magyar iskolák (Cseh)Szlovákiában 1944-től napjainkig, a kulturális élet fontosabb vonatkozásaival című, 2014-ben megjelent kötetének bemutatója alkalmából. A rendezvény társszervezője volt a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület (MBKKE) és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Komárom-Esztergom Megyei Szervezet.
Farkas Iván polgármester köszöntő szavai után Mészáros Marianna könyvtárvezető kérdezte a szerzőt életútjáról, tevékenységéről, aki felvidéki születésű és neveltetésű, de már hosszabb ideje magyarországi lakos lévén, mind „belső” (magyar-szlovák kétnyelvű felvidéki), mind „külső” (a magyarországi többségi magyar egynyelvű szemléletet is átérző) megfigyelőként minden bizonnyal hiteles véleményt tudott nyilvánítani a nagyszámú közönség részére.
Könyvében – amely andragógia szakos diplomamunkájának (PPKE Vitéz János Kar, 2012) továbbfejlesztett változata – kitér a felvidéki könyvtárak helyzetére is, a beszélgetésben pedig az esztergomi Helischer József Városi Könyvtárnak a Párkányi Városi Könyvtárhoz és a Muzslai Községi Könyvtárhoz fűződő testvérkönyvtári kapcsolatait részletezte. A könyv, az olvasás, a könyvtár már kiskorától fogva érdekes és fontos volt számára. A farnadi magyar iskolában és a zselízi magyar gimnáziumban eltöltött diákévei alatt – hála a magyar nyelv és kultúra iránt elkötelezett tanárainak – ez a kötődés csak erősödött.
Az érettségi után hamarosan Balassagyarmatra került, a Madách Imre Városi Könyvtár alkalmazottjaként könyvtárkezelői tanfolyamot végzett. 2007-től az esztergomi Helischer József Városi Könyvtárban olvasószolgálatos könyvtáros. Az olvasók igényeinek megfelelni csak minőségi munkával lehet, amelyhez elengedhetetlen a megfelelő felkészültség. Ezért biblioterápiás képzésen vett részt, könyvtárvezetői tanfolyamot végzett, könyvtárszakértői képesítést szerzett. Feladata a határon túli könyvtárakkal, könyvtárosokkal való kapcsolattartás, tagja az MKE Komárom-Esztergom Megyei Szervezetnek, amely közös szakmai programokat szervez a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületével (SZMKE). 2011. évi újraindításától szerkesztője a 2013-tól az MBKKE kiadásában megjelenő Esztergom és Vidéke Társadalmi és Kulturális Folyóiratnak, amelyben 2013-ban Az iskola és a könyvtár szerepe a szlovákiai magyarok identitásmegőrzésében címmel cikket jelentetett meg. 2015-ben a cikkel azonos című előadást tartott Csongrádon, a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciáján, és az SZMKE Őszi szakmai napján, Ipolyságon.
A muzslai rendezvény második részét képezte a vetítéses könyvbemutató, amelynek során a kötet legfontosabbnak tartott, azaz elsősorban az iskolaüggyel foglalkozó részeit foglalta össze a szerző. A többségi nemzet döntéshozói részéről a felvidéki magyar iskolákat szinte folyamatosan érő támadások és elnyomó intézkedések történetét – a mértékadó szakirodalomra támaszkodva – hat korszakra osztotta fel, kiemelve, hogy a magyar iskola milyen fontos szerepet játszik a magyar identitástudat megőrzésében.
A magyar iskolák háború utáni történetének hat korszaka
- A jogfosztottság időszaka 1944–1948
- Egyenjogúsítás 1948–1963
- A pártállam demokratizálásának kísérlete 1963–1969
- A normalizáció két évtizede, kisebbségi jogvédő mozgalom 1969–1989
- A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése 1989–1992
- Magyar iskolák és kulturális intézmények az új Szlovákiában 1993-tól máig
Ezekben a korszakokban jelentkeztek a különböző támadások három nagyobb hullámban, amelyeknek azonban a látszatérve mindig az volt, hogy „gyenge a magyar tanulók szlováktudása, ezen javítani kell, az iskolában több tantárgyat szlovákul kell tanítani, mert csak így érvényesülhetnek később a fiatalok”. Az 1968-as megingását nem számítva még világviszonylatban is vitathatatlanul erős csehszlovák pártállam, a Szovjetunió megbízható csatlósa (lásd pl. Szovjetbarát című folyóirat) az ’50-es években – álságos módon – a szülőket igyekezett meggyőzni, hogy ők maguk kérjék a kétnyelvű oktatást. Mivel ez nem vezetett eredményre, a ’70-es évek végén és a ’80-as évek első felében megnyilvánuló második hullámban erőszakos rendeletekkel próbálták támadni a magyar iskolákat. Ez viszont kihívás volt a hatékonyabb ellenállás megszervezésére, országos akcióra: Duray Miklós vezetésével megalakult a Szlovákiai Magyar Iskolák Védelmi Csoportja.
Szlovákia önállósulása után, a ’90-es években jelentkező harmadik hullám módszere visszatért a „puha” meggyőzésre, de ekkor már a legális ellenállás is igen széleskörű fórumon mutatkozott meg.
A szerző kihangsúlyozta, és ez már könyvének dr. Cseszka Éva által írt ajánlásában is olvasható, hogy a Felvidéken a magyar nyelv és kultúra támogatása nemcsak a szlovákiai magyar közösség érdeke, hanem Szlovákia kultúrájának sokszínűsége érdekében is fontos lenne.
Általános kulturális szemszögből ezért is értelmetlenek, érthetetlenek, nehezen értelmezhetők a felvidéki magyar kultúra és különösen a magyar iskolák elleni támadások, amelyek sajnos napjainkban is folynak, folytatódnak, mint azt hozzászólásában Farkas Iván is vázolta, megemlítve a magyarórák csökkentését elrendelő 2015-ös iskolatörvényt, és a gútai magyar iskolák szinte megoldhatatlannak látszó jelenlegi problémáit, egy negyedik támadási hullámról beszélve. Őt követte a bemutatott kötetet értékelő, támogató beszédével Albert Sándor, a komáromi Selye János Egyetem alapító rektora. Felszólalt jelen lévő több kolléganőjével együtt Zalaba Zsófia, a muzslai Endrődy János Alapiskola igazgatója, és szinte minden résztvevő elmondta a véleményét az iskolahelyzetről. A rendezvény nyugodt hangvételű vitával és Wernke Bernát esztergomi költőnek az alkalomra írt versével zárult. Ezután még csoportos beszélgetés következett.
A bemutatott könyv a pilisvörösvári székhelyű MBKKE gondozásában jelent meg gazdag dokumentumanyaggal és Szűcs Boglárka fényképfelvételeivel, nyomtatott, CD és online változatban (http://mek.oszk.hu/13900/13951/13951.pdf). A kiadó nagy örömmel vállalta a kötet megjelentetését, mert az kimondottan beleillik a határon túli magyar közösségek és a magyarországi nemzeti kisebbségek kultúrája, és elsősorban oktatásügyi témájú, nemzetiségkutatói céljai megvalósításába. Ezeknek részei a 2000 óta rendezett, jórészt pedagógiai vonatkozású nemzetközi konferenciák és konferenciasorozatok, a hozzájuk tartozó gyűjteményes kötetekkel. Ezek közül négy kiadvány, amely közvetlenül érinti a felvidéki magyar oktatásügyet, megtalálható a Muzslai Községi Könyvtárban is.
