Az államalapítás, valamint két forradalmunk és szabadságharcunk (1848/49 és 1956) mellett a Rákóczi-szabadságharcnak is ott a helye nemzeti ünnepeink sorában. Egy polgári kezdeményezésnek köszönhetően már aláírásgyűjtés is indult azért, hogy történelmünk leghosszabb szabadságharca is elfoglalhassa méltó helyét történelmi emlékezetünkben.
A László Ferenc által kezdeményezett aláírásgyűjtés – amelyhez IDE KATTINTVA lehet csatlakozni – célja az, hogy június 16-át, a Rákóczi-szabadságharc kezdetét nemzeti ünneppé nyilvánítsák. Jelenleg három hivatalos nemzeti ünnepünk van: március 15-e, augusztus 20-a (Magyarország állami ünnepe) és október 23-a.
Június 16-a szimbolikus dátum a Rákóczi-szabadságharc eseményeinek sorában: 1703-ban e napon lépte át II. Rákóczi Ferenc a lengyel-magyar határt és érkezett meg a Vereckei-hágón keresztül Magyarországra.
A Rákóczi-szabadságharc a török uralom alól felszabadult Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen. A II. Rákóczi Ferenc vezette csaknem nyolc évnyi (1703-1711) küzdelem a rendi kiváltságok védelméért, a gazdasági és társadalmi fejlődésért folyt, és végül az egyenlőtlen erőviszonyok, a kedvezőtlenné váló európai politikai helyzet és az ország belső társadalmi ellentmondásai miatt bukott el.
A szabadságharcot követően a nemzeti hősként ünnepelt II. Rákóczi Ferenc emigrációba kényszerült, Rodostóban hunyt el, hamvait 1906-ban a kassai Szent Erzsébet-főszékesegyházban helyezték el.
