Hogyan készülnek a közvélemény-kutatások? Mit lehet belőlük kiolvasni, és mi az, amit ne keressünk bennük? Miért térhetnek el a felmérések eredményei a valós választási eredményektől? Lehet-e befolyásolni egy közvélemény-kutatás eredményeit?
Többek közt ezekre a kérdésekre keresett választ a Pozsonyi Magyar Szakkollégium által szervezett nyitott vitaest, amely Felmérések – a számok, és ami mögöttük van címen zajlott hétfőn este, Martin Slosiarik, a FOCUS közvélemény-kutató intézet vezetőjének a részvételével.
A beszélgetés egy hipotetikus kérdés megválaszolásával indult, mégpedig, hogy ha valaki indulni szeretne a következő szlovákiai elnökválasztáson, miként tudná egy közvélemény-kutatás segítségével felmérni az esélyeit, esetleg megalapozni a kampányát? Milyen kérdéseket kellene feltennie? Mi alapján kellene kiválasztania, hogy kiket kérdezzen, hogy az eredmény a lehető legobjektívebb legyen? Ezen kérdéskör körbejárásával Martin Slosiarik megismertette a jelenlévőket a közvélemény-kutatások metodológiájával. Megtudhatták, hogy mitől lesz reprezentatív a minta, amelyen a kutatást végzik, hogy általában milyen a felmérések hibahatára, de az is kiderült, hogy a felmérést végző kérdezőbiztosok 80%-a nő, és hogy a legmegbízhatóbb kérdezőbiztosok a nyugalmazott pedagógusok.
Az elmúlt évben gyakran lehetett hallani olyan esetekről, amikor a választási eredmények merőben eltértek a közvélemény-kutatások előrejelzéseitől. Ilyen volt például a Brexitről szóló népszavazás, az amerikai elnökválasztás, de a 2016-os szlovákiai parlamenti választások is. Martin Slosiarik ez utóbbival kapcsolatban úgy vélekedik, hogy az eltérést elsősorban az okozhatta, hogy a szavazók egy része a felmérés és a választások között változtatta meg a véleményét, például az egyes politikusokat érintő botrányok miatt, amelyek ebben az idősávban kerültek nyilvánosságra. A Brexittel kapcsolatban pedig elmondta, hogy a felmérések eredménye akkor a legbizonytalanabb, ha a válaszadóknak két lehetőség közül kell választaniuk, és 50-50% körüli eredmény születik. Ilyen esetben a felméréseknél jelentkező kis hibahatáron belüli eltérés is jelenthet az előrejelzésekkel ellentétes eredményt.
A jelenlévőket érdekelte az is, hogy lehet-e befolyásolni egy közvélemény-kutatás eredményeit, és hogy hogyan. Martin Slosiarik szerint, hacsak nem az eredmények meghamisításáról van szó, akkor ez úgy lehetséges, ha úgynevezett „halo-effektust” idéznek elő a felmérés készítői. Ez azzal jár, hogy olyan kérdést tesznek fel, amely befolyásolja a válaszadó érzéseit vagy gondolatait, hogy a következő kérdésre egy bizonyos módon feleljen.
