Idegen nyelvű könyvekből is válogathatnak azok, akik betérnek az ipolysági könyvtárba, amelynek előterében kiállításokat is tartanak. Könyvtárakat bemutató sorozatunk második részében Majoros Magdival, az Ipolysági Városi Könyvtár munkatársával beszélgettünk.
Pár szóban bemutatná a könyvtárat?
Az Ipolysági Városi Könyvtár közkönyvtár, amelyhez a pereszlényi és tesmagi városrészi kiskönyvtárak is tartoznak. 2004-ben költözött új épületbe, ahol szépen berendezett, kellemes környezetben várja olvasóit. Jövőre ünnepli majd fennállásának a 70. évfordulóját. Könyvállományunk közel 60%-a magyar és 40%-a szlovák könyvekből áll, de található még polcainkon angol, német, valamint orosz nyelvű szép- és szakirodalom is. A szépirodalmi részleg az épület földszintjén, a szak- és gyermekirodalmi részleg az emeleten működik. Beiratkozási díjaink egy évre felnőtteknek 2 euró, gyermekeknek pedig 1 euró.
Jelenleg hárman dolgozunk itt, Tonhaiserová Iveta vezető könyvtáros, Majoros Magdi, valamint Stanko Tímea. Emellett vannak közhasznú munkára felvett dolgozóink is. A könyvtár mellett 1997-ben alakult a Nők Klubja, melynek keretén belül sok érdekes, nőket foglalkoztató rendezvényt szervezünk.
2012 áprilisa óta a könyvtár előterében működik az Ipeľ-Ipoly Galéria, ahol kortárs művészek műveit állítjuk ki.
Hány kötettel várják az olvasókat, milyen a könyvtár látogatottsága?
Úgy vélem, nagyon széles választékkal rendelkező könyvtár vagyunk, megközelítőleg 45 ezer könyv található a polcainkon, s évente igyekszünk több száz új könyvet vásárolni. Kínálatunk ma már sokkal korszerűbb, áttekinthetőbb, mind a szakirodalom, mind a szép-, és gyermekirodalmi könyvállomány terén. Ezt látszik bizonyítani az a tény is, hogy a tágabb régióból is járnak hozzánk és nagyon elégedettek a szolgáltatásainkkal.
A budapesti Nemzeti Kulturális Alap és Márai program kedvezményezettjei is vagyunk, tehát évente több százezer forint értékben kapunk könyveket, főleg magyarországi, felvidéki és erdélyi kortárs írók műveit. Ezenkívül sok könyvet kapunk ajándékba (akár hagyatékként is), melyeket rögtön fel is dolgozunk és már kölcsönzésre is kerülhetnek.
A látogatottsággal nincs gondunk, közel 1200 olvasót jegyzünk évente, akiknek többsége iskolás, mivel négy alapiskola és több szakiskola, gimnázium működik a városban.
Az internet világában szeretnek még az emberek olvasni? Az idősek vagy a fiatalok járnak inkább könyvtárba?
Igen, szeretnek olvasni az emberek, és reméljük, hogy az olvasás sosem megy ki a divatból. Viszont az elektronikus könyvek megjelenése kissé módosított az elvárásainkon, s bizony néhány olvasót így veszítettünk el. De ez nem szegi a kedvünket, hiszen elsőrendű feladatunk megszerettetni a látogatóinkkal az olvasást. Igyekszünk minden olvasóval megtalálni a közös hangot, közvetlen kapcsolatot teremteni, és kéréseiket teljesíteni, megfelelni az elvárásoknak. Szolgáltatásainkkal legfőképp a főiskolások elégedettek, az alapiskolások az ajánlott olvasmányokon kívül – mára elmondható – sokkal többet olvasnak, keresik az újdonságokat.
A felnőttek közül főleg a nyugdíjasok járnak hozzánk heti rendszerességgel, őket a történelmi regények, krimik, bestsellerek és a szórakoztató, romantikus irodalom érdekli. Több olyan olvasónk is van, akik több kilométert utaznak a munkahelyükre (például Vácra, Lévára, Ausztriába, Svájcba), ők egyszerre több könyvet is visznek magukkal.
Az olvasók határozott elképzeléssel érkeznek, vagy igénylik a tanácsaikat?
Is-is. A könyvek a polcokon műfajilag, téma szerint vannak osztályozva. Nagyon népszerűek a bestsellerek, a romantikus, detektív-, kaland-, politikai, háborús regények, valamint a szlovákiai magyar szerzők és a regionális íróink művei. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján újra népszerűek a klasszikus magyar és külföldi szépirodalmi művek és versek is. A gyermekek körében természetesen mindig a legújabb gyermekkönyvek, kortárs írók mesekönyvei a legnépszerűbbek, de a serdülő korosztály is megtalálja a neki tetsző olvasmányt. A szakirodalmi részlegen mostanában a szociális munkával kapcsolatos könyveket keresik leginkább.
Milyen szolgáltatásokkal várják a könyvtár látogatóit?
Elsősorban a napi könyvkölcsönzés a legfőbb feladatunk, a könyvtáros feladata az olvasó igényeinek kiszolgálása. Az érdeklődésüket pedig könyvtárismereti órákkal, mesedélelőttökkel, interaktív foglalkozásokkal, irodalmi logikai fejtörőkkel, könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal, előadásokkal igyekszünk felkelteni és megnyerni. Előtérbe helyezzük és büszkén vállaljuk városunk és régiónk szülöttei könyveinek bemutatását, a könyvkeresztelők megrendezését. Legutóbb például Bolgár Katalin Manókönyv című mesekönyvéből olvasott, júniusban pedig Gaucsík István legújabb könyvét fogjuk bemutatni. A fiatal olvasókat családi programokon keresztül igyekszünk megnyerni, melyeket színházi és kézműves foglalkozásokkal tarkítunk.
A szakirodalmi részlegen működik a könyvtárak közötti kölcsönzés folyamata, ezáltal rugalmasabban tudjuk beszerezni a szakkönyveket és kapcsolatban állunk több szlovákiai nagykönyvtárral is. A könyvtár nyitvatartási ideje alatt ingyenes internetszolgáltatást is nyújtunk a felnőtt és gyermekrészlegen is. Folyamatosan dolgozzuk fel az újdonságokat a Mask könyvtárosi program keretében, így kerülnek be aztán az országos on-line katalógusrendszerbe.
Vezetnek valamiféle népszerűségi listát a népszerű könyvekről?
Írásban nem vezetünk, de szerintem a könyvtáros mindig tudja, melyek a legnépszerűbb könyvek az olvasók körében.
Mindig sikerül beszerezni az újdonságokat?
A városi támogatásból és pályázati úton megszerzett pénzekből gazdálkodunk. Sajnos nem mindig, de igyekszünk beszerezni az újdonságokat, ami sokszor több hónap csúszással sikerül csak.
Esetleg vannak a könyvtárnak olyan rejtett kincsei, amelyekre szívesen felhívná az olvasók figyelmét?
Szívesen megemlíteném könyvtárunk országos viszonylatban egyedülálló legnagyobb bekötött képesújság-állományát több évtizedre visszamenőleg: Ludas Matyi, Nők Lapja, Film-Színház Muzsika, IPM, Lakáskultúra, Ország-Világ, Természet és Társadalom, Život, Štart, Dorka, Žena, Stop és még sorolhatnám. Ezeket is előszeretettel kölcsönzik az olvasók.
Megtalálható még egy sarok „Nagyanyáink is ezt olvasták” néven, ahol a régi kiadású, 1880 és 1945 közötti régi, gyönyörű kötésű szépirodalmi könyvek találhatók, melyeket az adományozott könyvekből gyűjtögettem és rendszereztem. Egyelőre csak belső használatra, kézi könyvtárként funkcionál, mert nem szerepel a könyvállományban. Többször előfordult már, hogy diplomamunkák megírásánál nyújtottunk értékes segítséget.
A könyvtárakra azért van szükség, mert a könyvek elfeledtetik az emberekkel, hogy a világunk nem tökéletes, és az is tény, hogy a hagyományos olvasás élményét nem pótolja sem az internet, sem más.
