Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere az utóbbi négy évben az MKP Nagyszombat megyei frakcióvezetője volt. Úgy véli, a megyei képviselet afféle átmenetet képez a parlamenti és az önkormányzati képviselet között. Míg a parlamenti választásokon főleg politikai pártokra és azok jelöltjeire voksolnak az emberek, a helyi önkormányzatin elsősorban személyiségeket választanak, sokszor pártállástól függetlenül. A megyei voksoláskor viszont mintha figyelembe vennék a párthovatartozást is, de azért a személyiség súlyát is mérlegelik, mielőtt az urnába dobnák a szavazólapot.
„A megyei parlamentben is politikai képviselőklubok működnek, mert így képesek súlyt adni a saját elképzeléseiknek. Bár a megye nem szokott politikai döntéseket hozni, hanem mindig az adott régió és polgárok igényeit tartja szem előtt, attól függetlenül mégis a döntéshozatalban jelentős mértékben a politikai pártokba való tömörülés az, ami támogatta, segítette a megyei elnök munkáját. Ez viszont oda-vissza alapon működik, hiszen nemcsak a megyeelnöknek, hanem az egyes képviselőcsoportoknak is vannak igényeik a régiójuk érdekében. Ha megvan a jó együttműködés a megyei elnök és a frakciók között, akkor egyfajta harmónia alakul ki és rugalmas az együttműködés” – avat be a frakcióvezető a megyei parlament munkájába. Hozzáteszi, minden megyei ülés után tájékoztatta a Csallóköz hetilapot a történésekről, így a polgárok is megtudhatták, milyen döntések születtek a megyén.
Hájos Zoltán a 11-es sorszámmal indul a megyei választásokon
Amikor rákérdezünk arra, mit jelent a lobbizás megyei szinten, akkor elmondja, hogy ez akkor áll fent, ha független képviselő kerül be a megyei önkormányzatba, akinek politikai háttere nincs. Ő bizony csak és kizárólag lobbizni tud a megyei elnöknél vagy frakcióknál. A tapasztalat az, hogy néhány dolgot ugyan ki tudnak lobbizni maguknak, de azáltal, hogy nincs súlyuk, valójában kicsi a mozgásterük, hiszen nincs mögöttük erő, nincs mögöttük csapat.
Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér
„Csak a frakció, az erős csapat tudja a régió megyei szociális és oktatási intézményeinek, valamint a kulturális intézményeknek a fejlődést biztosítani. A Galántai és a Dunaszerdahelyi járásokban jelentős ezek száma, és nekünk nem mindegy, milyen feltételek mellett működnek. Nekünk például itt, Dunaszerdahelyen nagyon fontos a múzeum épülete, az ún. Sárga kastély, mely két éve új kerítést kapott, modernizálásra került a kiállítóterme és most folyik a nyílászárók cseréje és a homlokzat csinosítása” – számol be az eredményekről.
Megtudjuk tőle, hogy a Dunaszerdahelyi járásban több mint 500 kilométernyi másod- és harmadosztályú út van, abból 45 kilométer került felújításra ez elmúlt választási időszakban, például elkezdődött az 572-es számú út, a régi légi út felújítása, ami az MKP választási programjában is szerepelt. Ezt Csallóközcsütörtöktől a Lég felé vezető körforgalomig a megye tette rendbe, és beadott egy EU-s pályázatot is, az említett körforgalomtól a Lég-Szászig tartó útszakasz rendbe tételére. Amint lezajlik a közbeszerzési eljárás, elkezdődik annak az útszakasznak a felújítása is. A megye pedig Lég-Szász és Lég belterületén fogja, saját forrásból folytatni ennek az útszakasznak a felújítását. Alistál és Bögellő között is megújult egy útszakasz, Nyárasd és Nádszeg között pedig a már életveszélyes Kis-Duna híd, valamint a Csilizközben a Radvány és Patas közötti szakasz is új aszfaltszőnyeget kapott. Nem utolsósorban pedig megépült a bősi körforgalom, a dunaszerdahelyi pedig letérősávokkal bővül.
A kórház új röntgenének átadásán (Fotó: B. Vida Júlia)
„A megyének ugyan prioritása, hogy uniós forrásokból tudja megvalósítani beruházásai nagy részét, ám van, hogy erre nincs lehetőség, nincs kiírva pályázat. Ilyenkor ezeket saját forrásból, illetve banki hitelből oldja meg. Nem voltunk mindig olyan jó helyzetben, mint most, amikor a gazdaság megiramodott, egyre több adóbevétel érkezik a megyére is. Nagyjából 2015 óta lehetett bátrabban tervezni a nagyobb befektetéseket is, mert akkor kezdődött meglódulni a gazdaság. Még az uniós pályázatokhoz is szükség van 5 százalékos önrészre, ami nagyobb beruházásoknál már tetemes összeget is kitehet ”– magyarázza Hájos Zoltán, utalva arra, hogy az addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér népi bölcsesség a megyei gazdálkodásra is érvényes.
A turizmusban van a jövő
A középiskolákkal kapcsolatban megemlítette az idén hatvanadik évfordulóját ünneplő vidékfejlesztési szakközépiskola konyhájának a felújítását, több mint 300 ezer euró értékben. Az egészségügyi szakközépiskola tetőfelújításon esett át, és szaktantermeket alakítottak ki a régi konyha helyén, de az unión keresztül diák és tanár csereprogramba is bekapcsolódott az intézmény. A Vámbéry Ármin Gimnázium és a nagymegyeri kereskedelmi akadémia szintén kapott felújításra pénzt. Ami a frakcióvezető szerint legalább ennyire fontos, hogy a megye dönt minden évben az első osztályok nyitásáról. Ebben nagy felelősségük és szerepük van az iskolaigazgatóknak, akik piacorientált módon gondolkodva biztosítják a szakmák tanulását.
A vidékfejlesztési szakközépiskola új konyhájának átadásán megyei képviselőtársaival (Fotó: B. Vida Júlia)
A megye évente mintegy 4,3 millió euróval támogatja a buszközlekedést, a veszteséges helyközi buszjáratokat. A veszteségesség oka az, hogy évente 5 százalékkal esik vissza a buszok kihasználtsága, ráadásul a viteldíj 2011 óta nem emelkedett. A frakcióvezető bízik abban, hogy az utasok talán észrevették, hogy a buszpark folyamatosan megújul, környezetbarát, modern járművek állnak rendelkezésre.
A dunaszerdahelyi és a galántai kórház két éve már nem megyei intézmény, hiszen eladásra kerültek. Hájos Zoltán szerint a kórházaktól a megye azért vált meg, mert olyan pénzügyi helyzetbe kerültek – az állami intézkedéseknek is köszönhetően –, amit pénzügyileg nem lehetett tartani. Szerinte sokkal kivételezettebb helyzetben voltak és vannak az állami kórházak, ahol az egyes egészségügyi beavatkozásokért a biztosítók 20-30 százalékkal fizetnek többet, mint a volt megyei kórházaknak. A polgár most azt tapasztalhatja, hogy a dunaszerdahelyi és galántai kórház fejlődik, szépül, stabil az egészségügyi ellátás.
„A megye nemzetközi szintű kapcsolatokat is fenntart más megyékkel, például Győr-Moson-Sopron megyével, Komárom-Esztergom megyével, de Felső-Ausztriával és a Dél-morvaországi kerülettel is. Ezeket kihasználva határon átnyúló projekteket is megvalósítunk. A megyének ugyan nincs kimondottan turizmussal kapcsolatos hatásköre, de mégis a turisztikai klasztereken keresztül – aminek tagjai az önkormányzatok, a fürdők és vállalkozók – látunk lehetőséget a turizmus fejlesztésére, elsősorban kerékpárutak kiépítésére alapozva. A megye 1,5 millió eurós támogatást nyújt ehhez a Galántai és a Dunaszerdahelyi járásokban, mert a polgármestereink időben elkészítették a projekteket és rendezték a földterületek tulajdonjogát. A kerékpárturizmusra pedig rá lehet kapcsolni a vendéglátást is” – említi meg jövő egyik nagy lehetőségét.
Az elsők között volt, aki aláírta a Minority SafePack kezdeményezést, Stubendek Lászlóval együtt (Fotó: B. Vida Júlia)
Az MKP Nagyszombat megyei frakcióvezetője szerint a jövőt illetően Dunaszerdahely tekintetében fontos lenne a Nagyabonyi úton a sikabonyi temetőnél lévő útkereszteződésben egy körforgalmat kialakítani, mert ez bizony a reggeli és a délutáni csúcsforgalomban már bedugul, balesetveszélyes. Jó lenne folytatni a megyei intézményekben a nyílászárók cseréjét és a hőszigetelést, az energiatakarékos üzemmódra való áttérést. Az állam annak idején rossz állapotban adta át az intézményeket a megyének, amit nem győznek és nem is lehet egyik napról a másikra helyrehozni. Viszont most jobbak a pénzügyi lehetőségek, ezért meg kell ragadni az alkalmat a megyei intézmények modernizálására.
