Nyitra megyében a lakosság több mint negyede magyarnak vallotta magát. A Magyar Közösség Pártja frakciójának 15 tagja volt, amely komoly erőnek számított. Az MKP ugyan ellenzékből politizált, de számos eredményt tudott elérni. Farkas Iván frakcióvezetőt az elmúlt évek eredményeiről kérdeztük. A párkányi körzet képviselő-jelöltje a megyeelnöki posztért is indul.
Hogyan értékeli az elmúlt négy évet?
Négy évvel ezelőtt ellenzékből kezdtünk politizálni, tehát nem nagyon volt mozgásterünk. A SMER és a kereszténydemokrata mozgalom közötti nézeteltéréseknek köszönhetően a választási időszak felében a szlovák koalíció tulajdonképpen szétesett. Ettől az időszaktól kezdődően az ellenzéki MKP frakciót is bevonta a megyei vezetés a döntéshozatalba, így több olyan javaslatunk volt, amelyet a képviselők elfogadtak. 2016-ig a megyei önkormányzat évi 11 millió eurótól 15 millió euróig terjedő többlettel gazdálkodott. 2016-ban azt javasoltuk, ne üljünk a pénzünkön, hanem azt valamilyen stratégia mentén használjuk fel. A képviselők elfogadták ezt a javaslatot. Ennek köszönhetően kiemelt szinten tudtunk az általunk fontosnak megítélt területre összpontosítani. Megindult a közúthálózat fejlesztése, a megyei másod- és harmadosztályú utak felújítása. Nem mellesleg, nagyobb összegeket fordítunk a szociális és egészségügyi területre. A munkának tehát mára meglett az eredménye.
Milyen eredményeket tudnak felmutatni?
2014-ig Nyitra megyében olyan lassan zajlott az utak felújítása, hogy ha abban az ütemben folytatódtak volna a munkálatok, akkor a 2200 kilométernyi út felújításához 154 év kellett volna. 2015-től ez a tendencia megváltozott, felgyorsult a felújítás üteme. El kell mondani, hogy a felújítások fele a megye 5 déli járásában valósult meg, tehát a Komáromi, Érsekújvári, Lévai, Vágsellyei járásokban és a magyarok által is lakott Zoboralján. Ez egy óriási fordulat volt a korábbi tempóhoz képest. Voltak még emellett Európai Uniós forrásokból is felújított útszakaszok, azok hossza körülbelül 70 kilométer. Ha ezt a kettőt összeadjuk, elég komoly eredményről számolhatunk be. Az a terv, hogy 5 év múlva is legyen min közlekedni, tehát az úthálózat felújítása prioritás marad.
Említette, hogy a szociális szférára és az egészségügyre is többet fordít az önkormányzat. Köztudott a komáromi kórház felújítása. Megújult a párkányi poliklinika. Milyen eredmények vannak még?
Megoldódott a komáromi kórház státusza, 20 évre meghosszabbítottuk a szerződést a korábbi üzemeltetővel. Azzal a kikötéssel, hogy a belgyógyászati pavilon felújítása végre kezdődjön el. Most annak a határozatnak köszönhetően, amelyet frakciónk nevében nyújtottam be, a belgyógyászati pavilonban beindult a munka. A belső munkálatok már elkezdődtek, és 2018 év végéig az összes munkát be kell fejezni. A párkányi rendelőintézet is megújult. Ezt az intézményt Nyitra megye üzemelteti, megyei költségvetési intézményként működik. Két évvel ezelőtt európai uniós támogatásból, 900 ezer euróból újult meg a poliklinika. Az épület felújítására és egészségügyi műszerek beszerzésére fordították a támogatást. Emellett, néhány hónappal ezelőtt létrehoztunk egy megyei költségvetési intézményt Vágsellyén. Azzal a céllal, hogy a járóbeteg-ellátás a vágsellyei és a környékbeli lakosok számára végre minőségi szintű legyen.
A sajtóban sokszor felmerül az Ipoly-hidak kérdése. Látszólag az ügyben nincsen előrelépés, pedig a régió lakóinak életét nagyban megkönnyítenék a hidak. A magyar és a szlovák kormány is fontosnak nevezte az átjáróhelyek sűrűbbé tételét. Milyen előrelépések történtek az Ipoly-hidak építése ügyében?
Számunkra nagyon fontos az Ipoly-hidak megépítése. Az utóbbi két évben a Helemba és Ipolydamásd közötti Ipoly-híd ügye előre mozdult, a szeptember elején tartott testületi ülésen a képviselő-testület jóváhagyta azoknak az ingatlanoknak a megvásárlását Helemba község területén, amelyek szükségesek az Ipoly-híd megépítéséhez. Ha minden a tervek szerint alakul, már 2018-ban elkezdődhetnének a kivitelezési munkálatok.
Ahogy az év végével nem áll meg a munka és az élet a mindennapokban, úgy a választási időszak végével sem áll le a munka. Milyen prioritásokat fogalmazott meg az elkövetkező öt évre?
Fontos a megkezdett munka folytatása, hogy a stratégiát követve a közutak felújítása folytatódjék, mind ahogyan továbbra is fontos a szociális és egészségügyi ellátórendszer támogatása. Nagyon komoly változások előtt áll az oktatásügy. Rengeteg iskolában kedvezőtlenül alakul a demográfiai helyzet, nem lesz egyszerű a mai hálózatot fenntartani, de mi abban leszünk érdekeltek, hogy az iskolák száma ne csökkenjen. Az a célunk, hogy a megye öt déli járásában tartsuk fent az eddigi hálózatot, azaz a magyar tanítási nyelvű gimnáziumokat, a vegyes igazgatású gimnáziumokat és a szakközépiskolákat nem zárjuk be és nem vonjuk össze.
Fontos jogköre a megyei önkormányzatoknak a kulturális intézmények fenntartása. A Nyitrai megyéhez több kulturális intézmény tartozik, ezen kívül támogatják a szervezeteket, önkormányzatokat.
Igen, számos olyan intézményünk van, amely a kultúra és közművelődés területén fontos a számunkra. Gondolok itt a komáromi Jókai Színházra, a múzeumokra, a képtárakra, a közművelődési intézményekre, vagy az érsekújvári, komáromi, lévai múzeumra és más intézményekre, amelyeknek a fejlesztése most már nem tűr halasztást. Tehát a fejlesztést a következő választási időszakban el kell kezdeni, Európai Uniós támogatással.
