Kőrösi Ildikó peredi önkormányzati képviselő, szülőfalujában számos a múlttal is foglalkozó rendezvény szervezője, ezzel is szeretné a lakosok figyelmét a hagyományok megőrzésére, a múlt tiszteletére irányítani.
A Magyar Közösség Pártjának önkormányzati és közigazgatási alelnöke, a Vágsellyei járás jelöltje a Nyitra megyei önkormányzatba. Kőrösi Ildikót nemcsak a céljairól kérdeztük, hanem arról is, alelnökként milyen eredménnyel lenne elégedett.
Bemutatkozásában gyakran hangsúlyozza, hogy nőként a szociális ügyekkel szeretne foglalkozni. Milyen prioritásokat tűzött ki célul?
A kampányrendezvényeken el szoktam mondani, és így is gondolom, hogy három észszerű érv miatt vállaltam a jelölést a november 4-ei választásokra. Vállaltam mint ügyvéd és mint jogász, hiszen a megyei közgyűlés hatásköreit szabályzó jogszabályok alkalmazásánál, jövőbeni módosításánál, egy esteleges közigazgatási reform tervezésénél, végrehajtásánál a megyei közgyűlések szempontjából is véleményezni kell a módosítást. Ilyen szempontból tehát a szakmát szeretném képviselni. Vállaltam a jelölést mint nő, s remélem leendő családanya, mert jó kezekben szeretném tudni a gyermekeimet és szüleimet idős korukra.
Azért is vállaltam a jelölést, mert úgy érzem, hogy a korosztályom tagjai nem érdeklődnek a politika iránt. Azt gondolom, hogy a fiatal korosztálynak vissza kell adni a régiójukba és a politikusokba vetett hitét. Bízom benne, ha az ő korosztályukból is van képviselő, akkor talán könnyebben tudnak azonosulni a megyei hatáskörökkel. Gyakran elmondjuk, hogy az emberek nem azonosulnak a megyei felosztással, nem ismerik a jogköreiket, talán ezért is olyan alacsony a részvételi arány. Az emberek pedig érzékelik és tapasztalják a megyei munkát, csak azt nem tudatosítják, gondolok itt többek között arra, hogy a másod- és harmadosztályú utakat naponta használják.
A Vágsellyei járás rendelőintézetének építését és fejlődését is nyomon lehet követni. De beszélhetünk a régiófejlesztésről, vagy akár arról is, hogy a megyei önkormányzat számos polgári társulásnak, községnek nyújt anyagi támogatást rendezvényeik megszervezéséhez. Érzékelik, észlelik a változásokat az emberek, csak nem tudatosítják, hogy ez a megyei önkormányzati képviselők munkájának köszönhető.
Vannak hiányosságok, amelyek a szociális ellátást érintik a járás területén, hiszen egy megyei fenntartású szociális intézmény sincsen a járásban. Van megoldás a problémára?
Fontosnak tartom a szociális szolgáltatások korszerűsítését a Vágsellyei járásban. Ugyanis ezen a téren, – ahogy a mostani képviselők, köztük Farkas Iván is többször elmondta – jelenleg nincsen megyei fenntartású szociális intézmény a járás területén. Hiánypótló cselekvéseket végeznek a nonprofit szervezetek, a községek és a városok. A megyei szociális intézmény hiányát a peredi önkormányzat szociális és egyészségügyi bizottsága elnökeként is érzékelem. Hiszem, hogy apró, de hatékony lépésekkel a tudnák javítani a helyzeten. Például egy korai beavatkozás központjának létrehozásával az egészségkárosodott gyermekek és családjuk megsegítése sikerülne. Mindenképpen dolgozni fogok azért, hogy a szociális ellátórendszeren javítani tudjunk.
Miért menjenek el választani a lakosok? Azon túl persze, hogy rengeteg kompetenciája van a megyei önkormányzatnak és ezért nem mindegy, kik képviselnek ott minket.
Alapvető politikai és állampolgári jogunk a választás, amellyel élni kellene. Tudatosítani kell, akkor is választunk, ha távol maradunk, csak akkor nem biztos, hogy a mi régiónkat megfelelően képviselni akaró jelöltek kerülnek be a közgyűlésbe.
Milyen eredménnyel lenne elégedett országos szinten, mint az MKP közigazgatási alelnöke?
Az MKP megyei szinten jelenleg a harmadik legerősebb pártnak számít, a harmadik legtöbb képviselőnk van a megyei közgyűlésekben. Elsődleges célunk a képviselők számának megtartása, jobb esetben növelése. Azt fogom sikerként elkönyvelni, ha több, de legalább annyi mandátumot szerzünk, mint ami az elmúlt négy évben volt. Fontos, hogy erősek legyenek a megyei frakcióink, csak akkor lehetünk erősek a régiókban, csak akkor tudunk eredményeket felmutatni. Másik célunk, hogy szélsőségektől mentesek legyenek a közgyűlések.
Többször elhangzott már, ön is kifejtette, hogy a megyei választásoktól nemcsak azért maradnak távol a választók, mert nem ismerik a jogköreiket, hanem azért is, mert távolinak érzik, nem a korábban megszokott természetes régióhatárok mentén húzták meg a megyei határokat. És erre a Vágsellyei járás is jó példa.
A megyék elvileg hatékonyan szabályozhatják a saját megyehatáraikon belüli társadalmi, gazdasági és kulturális életet. A gazdasági és szociális fejlesztési tervek kidolgozásának köszönhetően a megyék gyakorlatilag egy biztos jövőképet adhatnak az egyes területek fejlődési irányairól, például az oktatásban, egészségügyben, közlekedésben. Ennek ellenére a részvételi arány nagyon alacsony volt az eddigi választások alkalmával. Ha a lakosok passzivitásának okát vizsgáljuk, azt főként a művileg, értelmetlen, minden logikus és történelmi érvvel ellenkező szabályok szerint, arrogáns módon megrajzolt megyehatároknak tudhatjuk be. Ne is csodálkozzunk, ha a megyeszékhelytől száz kilométerre élő, eltérő regionális identitással rendelkező lakos nem érzi igazán magáénak a megyei közgyűlés működését és döntéseit. Mindezek mellett sajnos kevés információval rendelkeznek a lakosok a megyei történésekről. Itt a médiának is nagy szerepe van. Ezen változtatni kell a jövőben.
