A Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Magyarország Felfedezői Szövetség 2005-ben alapított Örökség serleg elismeréseit a XXII. Magyar Kultúra Napja Gálán adják át. A gála 14 országból érkező vendégei előtt hat ifjúsági szervezet részesül Örökség serleg elismerésben.
„Készülünk a XXII. Magyar Kultúra Napja Gálára, amelyen ismét szép számban lesznek felvidéki testvéreink. A rendezvény helye a Stefánia-palota színházterme. A rendezvényen két Örökség serleg is Felvidékre kerül“ – tudtuk meg Nick Ferenctől, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának elnökétől.
Buzitára kerül az Örökség serleg a magyar kultúra határon túli ápolásáért
„A szórványrégióban húsz településről 158 gyermek jár a buzitai alapiskolába, amelynek hagyományőrző programja 15 éve töretlenül fejlődik. A magyar oktatás megmaradása érdekében iskolabuszt és szakköröket működtetnek, valamint tehetséggondozást vállalnak. A Kelepelők Gyermek-néptáncegyüttes és a Buzita Citerazenekar 15 éve sikeresen működik. Az iskola remek mesemondókat nevel. A helyi óvodában népi játékok foglalkozás szervezésével ismertetik meg a népdalokat és hagyományokat, amely harmadik éve az első osztályosok kötelező tanórája is. A csoportból kikerültek egy része komoly feladatot vállal az utánpótlás nevelésében. A Kelepelők rendszeres résztvevői a helyi és az anyaországi fesztiváloknak, de bemutatkoztak Lengyelországban és Csehországban is. A több korosztályú citerazenekar számos hazai és nemzetközi sikert tudhat magáénak“ – olvashatjuk az alapítványhoz eljuttatott indoklásban.
Nánára kerül az Örökség serleg a nemzetmentő szolgálatért
Róluk így írt Hajtman Kornélia kezdeményező: „A felvidéki Nána kisiskolája Párkány „külvárosában” a túlélésért küzd. Évtizedekkel korábban a pedagógusok beolvadtak a település közösségébe. A falu napszámosaiként intézték az ügyes-bajos dolgokat, és vállalták közösségek vezetését. A 2004-re lecsökkent létszám miatt az iskola az óvoda épületébe költözött. A megmaradás titkát többen a helyi egyéniségek, a vezetők, a pedagógusok és a szülők egységében látják. Az alapiskola pedagógusai a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltése érdekében színdarabot, néptáncot, modern táncot tanítanak és szakköröket indítottak. A nánai mentalitással büszkék hitükre és magyarságukra, amelyhez az iskola adja a gyökereket és a szárnyakat. Rendezvényeik, a sportnap, adventi készülődés, irodalmi nap, maszkabál, jótékonysági bál, az anyák napja és a gyermeknap, az óvoda és az iskola, valamint a település összefogását dicsérik. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a 2004-re 14 tanulóra lecsökkent létszám mára elérte a 26-ot.“
Továbbá elismerésben részesül még a Pápai Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola, a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány Játékkuckó, a Lendvai II. számú Általános Iskola és a murakeresztúri Zrínyi Kadétok Hagyományőrző Egyesület.
A rendezvény kultúrprogramja a díszvendég, Szlovénia közösségeinek ajándéka, amelyben Hoce Slivnica környéki szlovén, és a Lendva térségében élő magyar nemzetiség hét kultúrcsoportja tiszteli meg a magyar kultúra napja rendezvénysorozatához kapcsolódó hagyományos eseményt.
Az elismertek nevét bejegyzik a Kultúra Lovagjai Aranykönyvébe
A Kultúra Lovagja címet a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a kultúra különböző területein huzamos ideje lovagiasan tevékenykedők elismerésére 1998 szeptemberében hívta életre. A cím a művészi mellett elismeri az irodalmi és a közművelődési teljesítményt.
A Kultúra Lovagja címek átadására évente a Magyar Kultúra Napja Gálán kerül sor. A lovaggá ütés jellegű „ceremónia” állandó jelképei a kard, a pajzs és a címer. Az elismeréshez érem és nyaklánc jár oklevéllel és ezüst kitűzővel.
2018-ban Juhász Istvánnal (Hanva) és Mihályi Molnár Lászlóval (Szepsi) bővül a Magyar Kultúra Lovagrend tagsága
Juhász István vállalkozó „a magyar kultúra határon túli ápolásáért” kap lovagi címet, akinek lovagias tetteit így foglalták össze a Falvak Kultúrájáért Alapítvány honlapján: „A felvidéki magyar kultúra önzetlen mecénása. A 80-as években több falu népét összefogó, rimaszécsi székhelyű földműves-szövetkezet elnökeként Honismereti Ház néven megteremtette egy dél-gömöri magyar múzeum alapjait, működése személyi és tárgyi feltételeit, gazdagította az intézmény gyűjteményét. Művésztelep létesítését támogatta. Jeles előadók meghívásával elősegítette a gömöri magyarság felemelkedését. Hanvára hazatérve létrehozta az Agrárius Kft-t, amely 1600 hektáron gazdálkodik. Kezdeményezője a településen létesült szoborparknak. A Hanvay-kúria megmentője, emlékhelyek ápolója. Kiemelt feladatának tartotta Hanva egykori lelkésze, a 200 éve született Tompa Mihály emlékhelyének felállítását és ápolását. Küldetésének célját így fogalmazta meg: „Csak akkor éreztem magam igazán jól, ha a körülöttem lévő embereket is boldogulni láttam.”
Mihályi Molnár László (Szepsi, Szlovákia) költő, közíró „A határon túli magyar kultúra ápolása érdekében kifejtett életművéért” kap lovagi címet, akinek a kultúra terén kifejtett évtizedes tevékenységei bizonyítják annak jogosultságát. Róla ekképp írnak:
„Tíz évig a Magyarok Világszövetsége felvidéki szervezetének alelnöke volt. Jelenleg a szepsi Bódva Egyesület elnöke és a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmányának alelnöke. Diákkorában szervezte a pozsonyi magyar egyetemisták közösségi rendezvényeit. 1975-ben elindítója és huzamos ideig vezetője a honismereti kerékpártúrának. Házigazdája és műsorigazgatója a Mécs László Szabadegyetemnek és az azt megelőző nyári művelődési táboroknak, a Járási Dal- és Táncünnepélyeknek, az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválnak, valamint más helyi és regionális kulturális rendezvényeknek. Egy ideig a Tőketerebesi járás népművelési intézetének magyar nemzetiségi szakreferense. Számos alkalommal vett részt néprajzi gyűjtéseken, a Ticce Képzőművészeti Klub alapításában és kiállításainak megrendezésében. A királyhelmeci Vox Humana Kisszínpad megalapítója és rendezője. 1991-től a prágai Szövetségi Gyűlés képviselője, a magyar frakció vezetője, az Együttélés országos alelnöke lett. Nyolc évig Szepsi iskolájának igazgatója, majd 2002-től a Szakkay József Szakközépiskola tanára. „2015-ben a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége „Pedagógus életpálya” díjjal jutalmazta. Aktív tagja az arany minősítésű szepsi Vox Columbellae vegyes karnak. Közel ötven éve ír verseket és tanulmányokat, amelyek antológiákban és három verseskötetében jelentek meg.
Január 20-án Budapesten összesen harminc „lovaggá ütésre” kerül sor. A lovagok a világ minden pontjáról érkeznek majd, hiszen Münchentől egészen Brazíliáig és az elszakított területekig mindenhol dolgoznak olyan emberek, akik szívükön viselik a magyar kultúra ügyét. A XXII. Magyar Kultúra Napja Gála programja ITT olvasható.
