Zsúfolásig megtelt a csallóköznádasdi kultúrház a tegnap kora estére összehívott lakossági fórumon, melynek témája a Csallóköz hat faluját hetek óta érintő ivóvízhelyzet volt. A megjelenteket Bóna Zsuzsanna polgármester köszöntötte, s mindjárt egy jó hírt közölt: újra iható a csapvíz Csallóköznádasdon, Dercsikán és Bakán, vagyis azon a három településen, ahol december 15-e óta, a megnövekedett atrazin-tartalom miatt a közegészségügyi hivatal vízivási tilalmat rendelt el.
Sebő László, a Nyugat-szlovákiai Vízművek Dunaszerdahelyi Kirendeltségnek igazgatója ismertette azokat a lépéseket, amelyeket az utóbbi időben a vízművek megtett. Elmondta, egy előre meghatározott ütemterv szerint vizsgálják a víz minőségét. Ötfajta növényvédő-szerre végeztek vizsgálatokat a Dunaszerdahelyi járás területén lévő 32 kútjukon az elmúlt időszakban, mely során az érintett községekhez tartozó kutakban felfedezték a vízmintákban az atrazint. Erről informálták a közegészségügyi hivatalt, mely úgy rendelkezett, hogy betiltja a vezetékes víz használatát ivásra és főzésre is.
200 ezer euró a szénszűrőkre
Hangsúlyozta, hogy a vízművek semmit sem akart eltitkolni, és a szakemberek véleménye szerint ez az atrazinmennyiség nem okoz akut egészségügyi problémát. Miután átvették a közegészségügyi hivatal végzését a vízivási tilalomról, egy órán belül már találkoztak az érintett falvak polgármestereivel és a válságstáb tagjaival, s még aznap, a kora esti órákban hangosbemondókon hirdették ki a tudnivalókat.
A vízművek egész idő alatt biztosította és biztosítja a maradék három községnek a napi ivóvízellátást. A vállalat 200 ezer eurót szabadított fel a beruházási költségeiből a szűrőberendezések megvásárlására, amelyeket azóta elszállítottak a három kúthoz, és fokozatosan beszerelésre kerülnek. Sebő László közölte azt is, hogy német gyártmányú, nagy biztonsággal működő szénszűrőkről van szó.
Az atrazin kisebb baj, mint a vízben jelenlévő gyógyszermaradványok
Krascsenits Zoltán független szakértő fontosnak tartotta elmondani, nem szabad pánikot kelteni, mert a mért növényvédőszer-koncentrációk nem okozhatnak egészségi panaszokat. (A szlovák és európai normák sokkal szigorúbbak, mint például az amerikai norma – a szerk. megjegyzése) Az atrazin ugyanis elsősorban a növények fotoszintézisére hat, ezért az emberi szervezetre nincs olyan hatással, mint a növényekre, mérgező hatása (toxicitása) pedig enyhe mértékű. A kúti vizekről szólva elmondta, ott a legnagyobb gondot általában a nitrátszennyeződés szokta okozni.
A független szakértő úgy véli, nem a permetszerek jelentik a legnagyobb problémát, sokkal nagyobb veszélyeket lát abban, hogy a vízben egyre több gyógyszermaradvány, antibiotikum és hormon található. A Duna vizében kimutatták például az ibuprofent, a fájdalomcsillapításra használt hatóanyagot. Ezeket az anyagokat gyakorlatilag lehetetlen kiszűrni a vízből. Sok méreganyag található a műanyagflakonokban és a háztartási tisztítószerekben is.
Ne zsigereljük ki a termőföldet
Paxián Erik a fenntartható mezőgazdaságról és az intenzív mezőgazdaságot folytatók számára ma még nehezen emészthető földművelési módszerekről beszélt, mint amilyen a szántás elhagyása és a direkt bevetés alkalmazása. Ennek lényege, hogy a talaj nincs kifordítva, vagyis hagyják az ott élő mikroorganizmusokat, hogy „végezzék a dolgukat”, s van egy állandó növénytakarás, mulcsolás, amivel védik a talajfelszínt és a nedvességellátás is jobb, alig van szükség öntözésre.
A 21. század mezőgazdaságával foglalkozó fiatalember szerint nem génmanipulált, hanem elsősorban tájfajta növényekkel lehet elérni, hogy természetes módon, intenzív beavatkozások és növényvédő-szerek használata nélkül gazdálkodjunk.
Nekünk is tennünk kell környezetünk és a vizünk tisztaságáért
A bő két és fél órás összejövetelen, amin részt vettek a környékbeli falvak polgármesterei, mezőgazdasági vállalkozók és az érintett községek lakosai, röviden felszólalt Varga Péter, az MKP mezőgazdasági és környezetvédelmi alelnöke is, aki a környezetbarát mezőgazdaság nagyobb térnyerésének szükségességéről beszélt. Természetesen szó esett arról is, hogy vajon honnan származhat a szennyeződés. Sebő László szerint nem valószínű, hogy Pozsonyvereknyéről, inkább lokális problémáról lehet szó, a rendőrségi vizsgálat, vagyis a vétkesek keresése, tudomása szerint, még folyik. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szűrőberendezésekben az aktív szén nagyjából egy évet fog „kibírni” és azt is, hogy tovább fogják ellenőrizni a víz minőségét és ennek eredményeit részvényeseiknek, vagyis a városok és falvak vezetőinek rendelkezésére bocsátják.
A résztvevők közül többen nehezményezték, hogy a környezetvédelmi hatóságtól és minisztériumtól senki sem jelent meg a fórumon, valamint azt is, hogy egyes településeken még aki akar, az sem tud rácsatlakozni a vezetékes vízre, mert odáig nem ér el. Vajas Imre, Gelle polgármestere szóba hozta a felvízcsatorna, vagyis a bősi vízerőmű negatív hatását a talajvíz természetes mozgására és visszahúzódására. Többen is úgy vélték a jelenlévők közül, hogy a Csallóközt – gazdag ivóvízkészlete miatt – különleges vízvédelmi területté kellene nyilvánítani.
Szerencsére elhangzott az is, hogy nem várhatunk mindent a hivataloktól és az államtól, hanem nekünk magunknak, egyenként is tennünk kell azért, hogy a környezetünk és a vizünk tiszta legyen, például azzal, hogy az étolajat nem öntjük a lefolyóba, vagy szeparáltan gyűjtjük a szemetet. Remélhetőleg ez a fórum – amelyet Mészáros Krisztina és Gaspar Mária szervezett meg a legnagyobb közösségi portálon keresztül – csak a kezdete egy folyamatnak, amikor együttgondolkodással próbálunk tenni azért, hogy unokáinknak és dédunokáinknak egy élhető és virágzó, igazi ivóvízkincset rejtő Csallóközt hagyjunk örökségül.
