Miért terjednek a rasszizmus, a sovinizmus kirekesztő eszméi? Mit lehet kezdeni a szélsőséges csoportokkal és egyénekkel? Ezekre a kérdésekre egy szokatlan előadótól kaptak választ az érdeklődők hétfőn, február 12-én este a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumban. Farkas Zsolt szőgyéni plébános testközelből ismeri a problémát, mivel a szélsőséges csoportokkal való foglalkozásnak szentelte életét, a téma szakértője.
Ahhoz, hogy a problémát megértsük, szükséges néhány alapfogalmat tisztáznunk, mint például az extrémizmus, amely minden olyan dolgot magába foglal, legyen az sport, eszme vagy vallás, mely bizonyos határokon, illetve normákon kívül esik. Mi elsősorban a nyugati, keresztény világnézetből indulunk ki, de ezt a jelenséget is többféle szemszögből lehet vizsgálni – kezdte Farkas Zsolt. Hozzátette: ezért is figyelnünk kell, hogy kiket bélyegzünk meg, mert majd ők is valamiféleképpen megbélyegeznek minket.
Az előadó a nacionalizmussal folytatta, amely általánosan negatív érzelmeket ébreszt. Farkas Zsolt kifejtette, hogy ez a jelenség nem feltétlenül rossz, mivel hozzájárul egyfajta egészséges nemzettudat kialakításához, így gátolva a káros eszmék terjedését. Sokan keverik a sovinizmussal, ami már extrémizmus. Mindkét ideológia nélkülözhetetlennek tartja a nemzeti értékeket, azonban a sovinizmus lenézi más nemzetekét, megpróbálja meghatározni és bizonyítani a felsőbbrendűséget. A rasszizmus szintén ide kötődik, amely a fajgyűlölettel azonosítandó. Mára már sokan úgy vélik, hogy az itt megjelenő rassz kifejezés is helytelen, a lényeg, hogy valaki ember, vagy nem ember – magyarázta.
Ugyancsak lényeges tisztázni a fasizmus és a nácizmus közti különbségeket. A fasizmus eredetileg nem tartalmaz zsidóellenességet vagy rasszizmust, ezek csak később, a második világháború alatt kapcsolódnak hozzá. A kommunizmus a baloldali extrémista ideológiák táborát erősíti, melyek társadalmi alapon tesznek különbséget és ítélik meg a nem kívánt jellemzőket.
Az efféle eszmék követőit egyszerű felismerni, hiszen az ideológián alapuló hovatartozásuk sok esetben megjelenik az öltözködésben. A radikális szélsőjobbosok kedvelt eleme például a bombérdzseki, amelyet eredetileg a bombázó pilóták viseltek. Sőt, nem csak ruhadarabok, hanem a neonácikhoz köthető márkák is léteznek, mint például a Thor Steinar. Ezenkívül folyamatosan megjelennek különböző náci jelképekkel ellátott szerelések, kitűzők és zászlók, melyeket a hatóságok igyekeznek minél előbb betiltani. Csakhogy az ezekkel a szimbólumokkal vívott harc eléggé kilátástalan, mivel folyamatosan találnak ki újabb és újabb variációkat – sorolta az atya.
De, vajon mi csábítja a fiatalokat ezekbe a szélsőséges csoportokba? – tette fel a kérdést. Szerinte a csatlakozók sokszor szenvednek szeretethiányban, családi hátterük gyakran sérült, úgy érzik nem tartoznak sehová, ezek a társaságok így védelmet, biztonságot és közösséget adnak. Mint mondta, megállítani őket lehetetlen, de erejük áttranszformálása lehetséges, mivel szociális érzékük sokszor erős, fontos náluk a hasznosság érzete.
Azonban a megelőzés a legfontosabb. A gyerekekkel való folyamatos foglalkozás elengedhetetlen, továbbá valamiféle alternatívát kell számukra biztosítani, másfajta közösséget nyújtani, amiben szintén megvan a szükséges rend – világított rá.
A társadalom számára káros eszmék és ideológiák megállítása elérhetetlen célnak tűnik, de meg lehet tanulni kezelni őket, terjedésüket csökkenteni, és olykor még a legrosszabból is ki lehet a legjobbat hozni.
Mindezeken felül még több kérdésre keresték a választ az összejövetelen: Mi az a jelenség, amely gondot okoz tanároknak, szülőknek, vezető politikusoknak, a társadalom egészének? Miért terjednek a rasszizmus, a sovinizmus kirekesztő eszméi? Milyen szerepet játszik, játsszon ebben az egyház?
Farkas Zsolt szőgyéni plébános a Leuveni Katolikus Egyetemen több ízben végzett a témában kutatásokat. A kutató-lelkipásztor nem csak leírta és bemutatta a problémákat, hanem a hatékony megoldási javaslatokat is igyekezett felvázolni.
