A felsőházi teremben tartottak tanácskozást február 17-én, szombaton a magyar kisebbség helyzetéről és megmaradásának lehetőségeiről magyar és külhoni magyar politikusok azzal a közel kétszáz vendéggel, akik gyermekeikkel érkeztek a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének a meghívására az Országházba Délvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról, a Felvidékről, valamint Magyarországról.
A gyermek kincs
Az első előadó Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) vezetője volt. Előadásában ismertette, hogy a családok évében nagyon sok programot szerveznek a családügy témájában, de nemcsak az anyaországban, hanem a határon túl is, hiszen a családok éve a külhoni családok évével karöltve valósul meg.
A programok mellett a magyarországi családokat érintő intézkedésekről is szólt. Többek között említette az adózási kedvezményeket, a lombikprogramot, valamint a fiatalok bevonását a kedvezményekbe, olyan intézkedésekkel, mint a KRESZ és a nyelvvizsga támogatása. Fűrész Tünde ismertette a Köldökzsinór Programot is.
Elmondta, hogy a határon túlról eddig több mint 800 kérelem érkezett. Kiemelte, a magyar kormány mindent megtesz a civil szférával, és az államigazgatási szervekkel, hogy ez a kincs minél értékesebb legyen.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) vezetője (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
További külhoni intézkedések
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy a Magyar Állandó Értekezleten született meg az a döntés, amely a külhoni családok évét az eddigi legmagasabb összeggel támogatja a programévek sorozatában.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy minden magyar identitásának a megtartását feladatul tűzték ki, de egyre fontosabb, hogy figyelmet fordítsanak a külhoni vegyes házasságokból született gyermekek magyar nemzetiségének a megőrzésére is. A célok megvalósításához a családok gazdasági helyzetén javítanak a családi vállalkozások támogatásával.
2018 májusában és decemberében igényelni lehet majd egy kezdőcsomagot az anyasági támogatáshoz. Folytatják a bölcsőde- és az óvodafejlesztési programot is, amelynek eredményei már láthatóak, hiszen az első fejlesztések átadása már meg is történt. Nagyon fontos, hogy minden magyar és vegyes házasságban élő gyermekek számára biztosítani tudjanak olyan intézményt, ahol anyanyelvükön kapnak képzést.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Az ukrán nyelv védelme politikai kérdés
Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke az erős ukrán asszimilációs törekvésekre hívta fel a résztvevők figyelmét. Ennek legnyilvánvalóbb intézkedése a 2017 őszén elfogadott oktatási törvény, amely a magyar oktatás megszüntetését jelenti Kárpátalján.
Összesen kilencvennyolc oktatási intézménynek kellene átállnia az ukrán nyelvű alapképzésre, de emellett az anyanyelvű felsőoktatás is veszélybe került. Alapvető probléma, hogy a többségi nyelv védelmében hozták meg az intézkedést, úgy hogy a pedagógiai eljárást politikai kérdéssé minősítették.
Balogh Lívia ismertette, hogy a kárpátaljai családok mindennapi életét befolyásolja a katonai szolgálat, az egészségügy, ami elvileg ingyenes, bár nem ad módot minőségi ellátásra. A hivatalos munkanélküliség 9,6 %, de ugyanakkor munkaerőhiánnyal is küzdenek, főleg a szakképzettséget igénylő területeken. Ukrajnában létezik ugyan családpolitika, de mint előadásában is kiemelte, a gyakorlatban ez kivitelezhetetlen. Ezen körülmények miatt jelentős az elvándorlás, hivatalosan nyolcmillióan dolgoznak külföldön.
Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Ebben a helyzetben Magyarország kormánya jelentős mértékben támogatja a kárpátaljai családokat, amelynek az előadó szerint a morális értéke a legfontosabb. Az anyaország részéről érkező oktatási, nevelési, étkezési támogatások célja a szülőföldön való boldogulás biztosítása. Balogh Lívia reményét fejezte ki zárszavaiban: A Kárpátalján élő nép már sokszor bizonyságot tett életképességéről.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke előadását a magyar családok és a Kárpát-medence jövője téma köré építette fel. Véleménye szerint a nemzet megmaradását segítő intézkedésekkel a felvidéki magyar családok reményt kapnak a jövőre nézve. A teljes előadása ITT érhető el.
A folyamatok visszafordíthatóak
Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei parlamenti képviselője a romániai közhangulatra irányította a figyelmet, ahol kezdetét vette a centenáriumi év, Trianon 100 éves jubileumának megünneplése. A politikus hangsúlyozta, ez a téma megosztás nélkül tartja össze a román nemzetet. Nincs nagy jelentőségű teljesítmény mögöttük, ezért fordulnak a magyarság ellen.
Az RMDSZ kidolgozott egy választ, amely bemutatja az erdélyi magyarság 100 éves értékteremtését, azzal a céllal, hogy ne a negatívumok legyenek kizárólag előtérbe helyezve. Arról is beszélt, hogy a kisebbségi jogokat nyilvánosan nem sértik Romániában, ám a bíróságok korlátozása egyértelmű. A jogokat az igazságszolgáltatással korlátozzák. A jogbiztonság hiánya pedig elvándorlást okoz. A gazdasági helyzetet nehéz koordinálni. Véleménye szerint a vállalkozások fejlesztése a gazdasági programokkal biztosítható. A kisebbség, ahol többségben van, ott biztonságban érzi magát. Ahol szórványban élnek, ott viszont a jogaik könnyen sérülhetnek.
Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei parlamenti képviselője (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
A jövő törekvéseiről a képviselő példaként hozta fel, hogy ma 200 ezer erdélyi fiatal dolgozik Magyarországon. Biztosítani szeretnék ezen fiatalok számára, hogy aki csak időszakosan dolgozik az anyaországban és szándékában áll visszatérni, a közeljövőben megtehesse. Szabó Ödön véleménye szerint a folyamatok visszafordíthatóak, és mindent meg kell tenni azért, hogy a határon túli magyarság a szülőföldjén maradjon. Ehhez meg kell köszönni az anyaországi támogatásokat, de meg kell tenni helyi szinten is, amit lehet.
Házasság hete 2018
A konferencia további részében a hallgatóság kérdéseire és azok megválaszolására került sor, majd az idei év házasság hetének „arcai”, Zámbori Soma színész és felesége, dr. Fazekas Rita életük pillanatairól beszélgettek Radványi Dorottya moderálásával.
A háromgyermekes család hétköznapi feladatait, az életük megszervezésének kihívásait mesélték el. Közös egyetértéssel kiemelték: jó házasságban élni nagyon jó, ahol megharcolunk egymásért és egymással. Azt kívánjuk, hogy az éltető sodrásban igazi szövetségben éljenek egymással a házaspárok.
Zámbori Soma színész és felesége, dr. Fazekas Rita (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
A program zárásaként jubiláló házaspárokat köszöntöttek, akik oklevelet vettek át. A Felvidékről a 40. évfordulót ünneplő, Füleken élő Zupko Máriának és Lászlónak, és a 20 éves jubileumot ünneplő dunaszerdahelyi Nagy Szabinának és Attilának gratuláltak.
A programon résztvevő mintegy száz főből álló felvidéki csapat többségében a KCSSZ és a Családlánc tagszervezeteinek nagycsaládjaiból állt, akik az esti programban a Fővárosi Nagycirkuszba kaptak meghívást Fekete Péter igazgatótól.
