A Ticce Bodrogközi és Ung-vidéki Alkotók Szövetsége szervezésében február 16-án a királyhelmeci Bodrogközi Magyar Közösségi Házban bemutatták Lénárt Szabó Katalin Az ecset szerelmese című könyvét.
A családias estét Mátyás Hudák Katalin csodálatos dallamokkal köszöntötte, Fazekas Valéria saját verseivel lepte meg a szerzőt. A színvonalas műsorban közreműködtek még a királyhelmeci Művészeti Alapiskola növendékei Petrovičová Sofia, Király Eleonóra és Mészáros Elisabeth.
Pótolhatatlan emlék az utódok számára
Fazekas Valéria a könyv szerzőjének méltatásában elmondta, hogy Katalin az édesanyja, Lívia halála után örökölt egy dobozt, benne egy listát az élete során megfestett képekről. Egy megsárgult naplót, melyben édesanyja írt a második világháború alatt a sorsáról. Arról, hogyan szökött át többször is éjjel a határon, hogy Kisvárdán magyarul tanulhasson. Egy életút elevenedett meg előtte, hogyan kezdett el a mama festeni, miként került Kassára Peter Julius Kern akadémikus festőhöz, akinél elsajátította a festészet alapjait, a színkeverést és az ecsetkezelést.
Királyhelmecen azok körébe tartozott, akik összejártak és együtt festettek – köztük voltak a helyiek által nagyon jól ismert Czibákné, Bertáné, Gloviak, Szántó, Kobák, s a sort még hosszasan lehetne sorolni. Dokumentumok és régi fényképek adták az alapot a kutatáshoz. Katalin felkereste a festmények tulajdonosait, a képeket lefényképezte és a bemutatott könyv lett az eredmény. Pótolhatatlan emlék az utódok számára, a gyermekeinek, az unokáinak és nem utolsósorban a nagyközönségnek – ismertette Fazekas Valéria.
Az édesanya nagy álma volt egy kiállítás megrendezése az alkotásaiból, ez az álma az életében nem vált valóra. Ezért Katalin elhatározta, hogy emlékkiállítást szervez az édesanyja munkáiból. „Egy festőművész emléke meg kell, hogy maradjon a műveivel együtt. Ez történelem, ami részét képezi az emberiség összetett mozaikjának. Katalin nem hagyta, hogy a mama emléke eltűnjön, szeretete a festészet iránt feledésbe merüljön. A vágy, megmutatni egy kis törékeny asszony életét, alkotásait – ez volt a mozgatóerő. Tiszta szívből és szeretettel jött létre Az ecset szerelmese című könyv” – mondta Fazekas Valéria.
A gyermeki szeretet megtestesülése
A könyvet P. Szalay Emőke debreceni nyugalmazott muzeológus, néprajzkutató mutatta be, aki azt is elárulta, hogy évekkel ezelőtt véletlenül derült ki, hogy távoli rokoni szálak fűzik a szerző családjához. Nagyon fontos a múlt, ezért lényeges, hogy rögzítsük az emlékeket, most itt ennek lehetünk a tanúi. Szabó Líviának nem volt könnyű az élete, egész életében benne volt a festészet iránti vágy. Az elkészült festményekről Lívia naplójából szerezhetünk tudomást, ugyanis ő ezt rendszeresen lejegyezte.
„Ha valakiben nemcsak a vágy van meg arra, hogy lássa és észrevegye a szépet, hanem az is, hogy alkosson, ezzel másokat is gyönyörködtessen, ez maga a művészet, s ez jellemezte a királyhelmeci festőművész munkáit gyerekkorától kezdődően.” Ez hajtotta őt, hogy hat évtizeden keresztül készítse a festményeit, amivel gyönyörködtette a körülötte lévőket. Rögzítette a természet szépségeit, s annak szeretete árad a képekből. Csodálatosak a tájképei, élnek a színei, képein végigkísérhetjük a természet változásait, szinte érezzük az illatokat és a szellő játékát. „A kiállítás méltó emlékezés rá, s itt ez a könyv, amely mondhatjuk, hogy a maga igényességével a gyermeki szeretetnek a megtestesülése” – emelte ki az előadó.
Ezután dr. Bajza József, Lénárt Szabó Katalin gyermekkori barátja az írónő édesanyja emlékére Juhász Gyula: Édesanyám című versét adta elő.
Lénárt Szabó Katalin zongoratanárnő a királyhelmeci Művészeti Alapiskolában. 2011-től kezdett cikkeket írni, először az iskolában zajló eseményekről, később a tehetséges fiatalokról, különleges emberekről és művészekről.
A könyvbemutatót Szabó Lívia festőművész emlékkiállításának megnyitója követte. A tárlatot Fazekas László, a Ticce elnöke nyitotta meg.
Szegedy László felvételei az eseményről.
https://www.facebook.com/pg/felvidek.ma/photos/?tab=album&album_id=1784293778259597
