Ma is történhetnek csodák, s most ennek vagyunk részesei. Ez történelmi esemény, ünnepnap, teli reménnyel és bizakodással, mondta Oros Csaba, a Bősi Református Leányegyházközség lelkipásztora a tegnapi hálaadó istentiszteleten a Csallóköz legifjabb városában, ahol egy nemrég megvásárolt telken – nem messze Bős központjától – hamarosan elkezdődik a református templom építése. A kultúrházban megtartott hálaadó istentisztelet után került sor az új Istenháza alapkövének letételére.
A zsúfolásig megtelt kultúrotthonba az ünnepi alkalomra a helybéli református gyülekezet tagjain kívül a környékbeli és távolabbi gyülekezetekből is érkeztek hívek és sok lelkipásztor – Magyarországról is. Az ünnepségen jelen volt Ft. Fazekas László püspök, Fekete Vince főgondnok, Kassai Gyula, a Barsi Református Egyházmegye esperese, Somogyi Alfréd, a Pozsonyi Református Egyházmegye esperese, Görözdi Zsolt, a Dunaszerdahelyi Református Anyaegyházközség lelkipásztora, Lévai Attila, a Selye János Egyetem Teológiai Karának dékánja, Fenes Iván, Bős polgármestere és Menyhárt József, az MKP elnöke is. Albán József, a Bősi Római Katolikus Egyház plébánosa betegség miatt nem tudott részt venni az ünnepi alkalmon.
Az életnek jöttünk örvendezni, egy formálódó közösségnek a gyümölcse az, hogy templomot kíván építeni. Bős városa újabb Istenházával fog gazdagodni, miáltal erősödik az embereknek az Istenre figyelése és az egymásra figyelés is – mondta prédikációjában Ft. Fazekas László püspök. Isten nélkül nem lehet a mi életünket sem élni, s jó azt hallani, tudni, hogy Magyarország kormánya támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a közösségmegtartást szolgálják, úgy, mint e templom építését is, emelte ki a püspök.
A rendszerváltozás óta ez lesz a harmadik épülő templomunk, mondta köszöntőjében Somogyi Alfréd, a Pozsonyi Református Egyházmegye esperese. Hozzátette azt is, a bősi református templom építése az egyházmegye kiemelt beruházása, amihez minden támogatást megadtak és megadnak, mert mindenre van hit, remény és erő ebben a maroknyi református gyülekezetben (a legutóbbi népszámláláskor 175-en vallották magukat e felekezethez tartozónak, 98-an a gyülekezet tagjai és 33-an választójogi egyháztagok). Azt kívánta a gyülekezetnek, hogy templomával együtt épüljön és erősödjön.
A bősi leányegyház felnőtt, megérett az önállósághoz, az ígéret földjének határán áll a gyülekezet, fejezte ki örömét a templom építése fölött Görözdi Zsolt, a Dunaszerdahelyi Református Anyaegyházközség lelkipásztora. Eddig egy kissé talán otthontalan volt a bősi kis református közösség, de az Úr háza, ha felépül, méltó és kellemes helye lesz az imádságnak, mondta ünnepi beszédében Fenes Iván, a város polgármestere.
Oros Csaba lelkipásztor megragadta az alkalmat arra is, hogy kicsit visszatekintsen a múltra. A bősi református közösség 1965-ben kezdett formálódni, aminek erősödését segítette, hogy az 1989-es fordulat után a fiatalok egy része is szívébe fogadta Jézust. Isten imáinkat meghallgatta, létezik egy új gyülekezet, az eddigi több évtizedes munka, hit és reménykedés eredménye pedig a hamarosan felépülő templom, hangsúlyozta a lelkipásztor.
Nemcsak templom, hanem élő gyülekezet is épül
A rendkívül hideg időjárás ellenére az istentiszteleten résztvevők nagy többsége ezután – buszokkal és autókkal – a jövendő templom helyéhez ment, ahol elsőként Ft. Fazekas László szólt. „Adja Isten, hogy az itt felépült hajlékot ne rengesse meg semmi, és mindazokat, akik e hajléknak látogatói lesznek, hitükben ne rengesse meg semmi, semmiféle vihar, semmiféle vész, semmiféle veszedelem, mert az alap Jézus Krisztus”- mondta.
Hegedűs László gondnok visszatekintett a gyülekezet életének legfontosabb momentumaira, így az 1990-ben tartott első istentiszteletre, az 1997-es konfirmációra, majd a leányegyházközség megalakítására a régi Csemadok-házban. 2013-ban adták át a máig használatban lévő gyülekezeti házat, Oros Csaba lelkész és felesége, Márta jóvoltából. „Közösségünk nagy álma, a saját templom felépítése most kezdődik”- mondta, hozzátéve, jelenleg van saját telkük, érvényes építkezési engedélyük, s mindezekért hálát adnak a Jóistennek, köszönetet mondanak a magyar kormánynak, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyháznak és minden jóakaratú és adakozó embernek.
„Három rövid szóban összefoglalható mindaz, ami itt történni fog. Az első a fal, a második a hajlék, a harmadik szó pedig az, hogy csend”- kezdte ünnepi beszédét Szarka Miklós lelkipásztor, kifejtve, hogy a falakból hajlék lesz, ahol mód nyílik az elcsendesedésre. Aki kívülről befele vágyakozik, az a csendre vágyakozik, ami ebben az őrült rohanó világban a legnagyobb hiánycikkek egyike. Ebben a csendben majd halljuk valakinek a kopogtatását, az Úr Jézus lesz az, aki majd bekéredzkedik ebbe a hajlékba. Ha ezt meghalljuk, akkor itt nemcsak egy templom lesz, hanem élő gyülekezet, zárta mondandóját.
Fenes Iván polgármester a szegletkőről beszélt, amely összetartja Krisztus népét. A kő, amelyet ma a földbe elhelyezünk, élettelen anyag, de mégsem az, hiszen itt a következő időszakban, kő, üveg, fa áll össze egyetlen imádságos hellyé, a bősi református közösség otthonává, mondta. Aki igaz szívvel imádkozik majd itt és kitart az Úr mellett, az a Jelenések könyve szerint „oszloppá lesz az én Istenem templomában”. Örömét fejezte ki afölött, hogy az új templom nem csupán az imádságnak, hanem nemzetünk szép nyelvének is otthont ad majd, és a csallóközi magyarság megtartója lesz.
Ezután került sor az alapkőletételre és az áldásra, melyet szeretetlakoma követett a kultúrházban. Mint ahogy portálunk Oros Csaba lelkésztől megtudta, reményeik szerint a templom építése a jó idők beálltával el is kezdődik.
