A Komáromban megtartott Exportakadémia nyitányaként felszólalt Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója, aki kiemelte, fontosak a magyar-felvidéki magyar üzleti kapcsolatok.
Oláh Zsanett a rendezvényen a Felvidék.ma-nak többek között a Magyar Kereskedőház felvidéki irodahálózatának tevékenységéről és értékeléséről, valamint a tervekről is beszámolt.
Milyen céllal és kiknek szervezték meg az Exportakadémiát Komáromban?
A Magyar Nemzeti Kereskedőház Kárpát-medencei Csillagtúrájának hatodik állomásaként került megrendezésre a komáromi szakmai nap. Ez az első ilyen alkalom a Felvidéken. Azzal a céllal indítottuk el, hogy az irodahálózat elmúlt másfél-két éve sikereit feltérképezve találkozzunk azokkal a vállalkozókkal, akik részesei voltak a sikereinknek. Az Exportakadémia a kereskedőház kiváló eszköze a külhoni partnereknek való ismeretátadásra. A gyakorlati információk hozzásegítik a felvidéki cégeket a sikeres exporttevékenységhez. Az elmúlt években Magyarországon szerveztünk ilyen szakmai rendezvényt, illetve a külhoni területeken is megvalósult a találkozó.
A délelőtt folyamán megbeszélést folytattak felvidéki magyar vállalkozókkal is. Milyen tapasztalatokról számoltak be a résztvevők?
A cégek képviselőivel folytatott megbeszélés központi témája a hatékony együttműködés elmélyítése volt. A résztvevő vállalatokkal a felvidéki irodáink révén állunk kapcsolatban. Már több általunk szervezett szakmai találkozón, kiállításon jelen voltak. Volt olyan vállalkozás, amelynek Magyarországon tudtunk piacot biztosítani. Sőt, olyan cég képviselőjével is találkoztunk, amelynek távolabbi országokba tudtuk az innovatív technológiáját eljuttatni. Emellett olyan vállalkozók is eljöttek, akik általunk találtak határon túli partnerre. Tapasztalatcsere volt, melynek során a felvidéki irodáink eddigi munkája tapasztalatainak a levonására is sor került, s a további közös lépések is szóba kerültek.
Találkozó a felvidéki magyar vállalkozókkal Komáromban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A Magyar Nemzeti Kereskedőháznak hét irodája működik a Felvidéken. Miként értékeli a felvidéki irodahálózat elmúlt másfél évét?
A felvidéki irodahálózat első számú feladata az exportképes magyar vállalkozások feltérképezése volt. Kárpát-medencei kitekintésben jelenleg több mint négyezer vállalkozással állunk kapcsolatban. A legkülönfélébb rendezvények által igyekszünk teret biztosítani a vállalkozások bemutatkozására. Emellett segítjük az anyaországi partnerkapcsolat megteremtését is.
Az irodaház sikerességét kiválóan reprezentálja, hogy az elmúlt közel két esztendő alatt mintegy ezer felvidéki magyar vállalkozással kerültek kapcsolatba. Ennek köszönhetően több mint egymilliárd forint értékben valósult meg üzletkötés. Felvidékre jellemző a kis- és középvállalkozások működése. A mi ügyfeleink többsége is ebből a környezetből jön. Ezért is fontosak az ilyen jellegű szakmai napok, ez lendületet adhat a további együttműködéseknek.
A felvidéki irodák közreműködésével például a Felvidék egyik legjelentősebb, családi vállalkozásban működő mézüzeme Magyarországról vásárol fel gyümölcsöt. Ugyancsak jelentős exportsikernek könyvelhetjük el az egyedi zöldtetős rendszer és közvilágítási technológia fejlesztésével foglalkozó magyarországi cég tőkekihelyezését Ipolyságra.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház milyen tervekkel, programokkal várja a felvidéki magyar vállalkozókat?
A kereskedőház nagyon sok nemzetközi rendezvényt bonyolít le Magyarország mellett a Kárpát-medencében, illetve a világban egyaránt. Ezek a felvidéki vállalkozások számára is elérhetőek. Március 12-én és 13-án szervezzük meg a budapesti Várkert Bazárban a Kárpát-medencei Gazdasági Kiállítást és Konferenciát. Ezen mintegy négyszáz kiállító vesz részt, köztük felvidéki magyar vállalkozók is bemutatkoznak. Kiváló lehetőség arra, hogy további partnereket és együttműködési lehetőségeket találjanak.
Tapasztalható különbség az egyes külhoni térségekben folyó munka között?
Alapvetően nincs különbség. Minden vállalkozás a fejlődésre törekszik, bárhol is működjön. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni az adott ország gazdasági környezetét, geopolitikai helyzetét. A terepen kell helytállni, s így lehet megfelelő partnereket találni.
