Elvi és a győzelemre készülő beszédet tartott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, aki kiemelte, hisz abban, hogy a Kárpát-medencében egyre több magyar lesz. Elmondta, mi az, mire büszke, és miért kéri választóitól a folytatást. Az elmúlt nyolc évben egy magyar modellt alakított ki, amelynek a nimbusza egyre nő a keresztény nemzeti identitás és a gazdaság területén is.
A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Budapesten, a Várkert Bazárban szervezte meg Orbán Viktor évértékelő beszédét vasárnap, február 17-én. Az egyesület elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a kormányfő évértékelő beszéde előtt szólt. Emlékeztetett: egyesületük 1999 óta minden évben meghívja a polgári, keresztény, nemzeti közösség vezetőjét, hogy értékelje az évet. A rendezvényen jelen voltak a határon túli magyarság képviselői is.
Balog Zoltán a parlamenti választási kampányra utalva különös jelentőségűnek nevezte a találkozót. Noé példájának kapcsán állapította meg, miszerint nem lehet könnyű élete annak, aki látja az előttünk álló bajt. Egyre többen látják ma is a lényeget – mondta. „A küzdelem, melyet folytatunk, nem április 8-ig tart. A tét nagyobb, s azután is számíthat ránk” – mondta Balog Zoltán miniszter, majd felkérte Orbán Viktor miniszterelnököt a huszadik évértékelőjének megtartására.
Orbán Viktor beszédében több idősíkot vont össze. Értékelte a lezárult második egymást követő választási ciklust. Felidézte, hogy idén 30 éve, hogy megalakult a Fidesz. A régiek tiszteletreméltó visszafogottságát vette alapul, ugyanakkor kellő hangsúllyal kimondta, hogy:
„ez a nyolc év jobban sikerült, mint azt vártuk”.
Hozzátette, Magyarország jobb benyomást kelt, mint nyolc évvel ezelőtt, de még nem olyan, amilyen lehetne.
Szólt a munkahelyteremtésről, az áremelkedésről, a nemzeti bank átalakításáról, a nyugdíjprémiumról, a nemzetgazdasági fejlesztésekről, béremelési és adócsökkentési megállapodásokról, az agrárkamara újraszervezéséről, a romák képesítéséről. S külön, név szerint köszönte meg a minisztereinek az elvégzett munkát.
Elmondta, a gazdaságot emelkedő pályára állították. Az életvitel és az életforma a kultúra és a sport terén is regenerálódott. Sorra épülnek a wellneshotelek, megemelkedett a rendezvényekre járók száma, a magyar nép kultúrnép maradt. Leszögezte:
„A házasság sem ment ki a divatból.”
Orbán a munkában, a családban és a hazában hisz
„Aki többet dolgozik, többet is visz haza. A családok tartják gerinc módjára a hazát. Az édesanyákat tisztelni és becsülni kell. Abban hiszek, hogy a Kárpát-medencében többen leszünk.
S akkor van jövőnk, ha megtartjuk a nemzeti identitást és megőrizzük a függetlenséget. Ez a magyar modell”
– mondta. S ez azért sikeres, mert magyarok milliói hisznek benne – tette hozzá.
Köszönetet mondott a vállalkozóknak, akik a magyar gazdaság kovácsai. Ugyanígy a fiataloknak is, hiszen 46%-kal emelkedett a házasságkötések száma. „Nem vagyunk pénzügyileg kiszolgáltatottak. Újra vannak közműveink, véget ért az energiafüggősség is. Nemzeti kézben van a bankrendszer és a médiumok ötven százaléka, ezek nélkül nincs nemzeti függetlenség. Ezt időről időre meg kell védeni” – hangsúlyozta.
Elmondta, hogy a Fidesz összetartott az elmúlt harminc évben, s összetartották az országot is. A magyar politikában biztosítják a folyamatosságot és a tapasztalatot. 16 éven át voltak ellenzékben és 12 évet voltak kormányon. „Nincs még meg az egyensúly” – célzott arra, hogy a következő választási időszakot is meg kell még nyerniük. „Azt megtanultuk, hogy a politikában az idő a legfontosabb. Terepismeret és nemzetközi kitekintés kell. S nyert ügyünk akkor van, ha van tapasztalat, kitartás, bátorság és kiapadhatatlan tetterő.
Mi nemcsak polgári, de nemzeti kormány is vagyunk.
A haza egy szívbéli horgony, amire mindenkinek szüksége van. S a hazafiak elismerést érdemelnek, amiért kivetik a horgonyt, s azt mondják, nekünk Magyarország az első” – emelte ki.
„Befolyásunk nagyobb, mint azt gazdasági súlyunk indokolná” – állapította meg, hozzátéve: „Készen állunk, hogy mindent megtegyünk Magyarországért. Mi azok vagyunk, akik azt gondolják, hogy Európa egyetlen reménysége a kereszténység megőrzése.”
Magyarország a nyugati kereszténység utolsó bástyája
Majd kiemelte, hogy a NATO-jelentések szerint 2020-ig 60 millióan indulnak el Európába. A legtöbb bevándorló az iszlám országokból érkezik. Előrejelezte, ha minden így folytatódik, Európa nagyvárosaiban muszlim többség lesz. Szólt a Nyugat- és Közép-Európa közötti vitáról is. Közös maradt a piacgazdaság, de az alapok egyre inkább különböznek. Figyelmeztetett, hogy nyugaton már átalakultak a kultúrák, nincsenek politikai erők, amelyek meg akarnák ezt állítani vagy vissza tudnák fordítani.
„Nyugat-Európa bevándorlóövezetté vált. Az iszlám civilizáció így már nemcsak délről, de nyugatról is kopogtatni fog. Eddig sikeresen védtük meg a déli határokat. Mi vagyunk a nyugati kereszténység utolsó bástyája. Bármennyire abszurd, a veszély ma Nyugatról fenyeget, azt akarják, vegyük át az ő politikájukat.
A harcot, amelyet vívunk, nem tartjuk reménytelennek, úgy látjuk, hogy éppen győzelemre állunk.
A V4-es országok szilárdak” – szögezte le.
Figyelmeztetett azonban, hogy a helyzet nem ad okot az elbizakodásra, mert az ellenerők nem adták fel. Sokan üzleti lehetőséget látnak az euró meggyengítésében. Ha kell, egyre erősebb jogi fegyvereket vetünk majd be, első lépés a Stop Soros, hangsúlyozta. Emellett európai törvényjavaslatot dolgoztak ki a határvédelemre, folytatta.
A továbbiakban arra is felhívta a figyelmet, hogy új vitatér nyílt meg. Az ENSZ nemzetközi megállapodást szeretne a migrációról, mely határvédelem-ellenes. „Mi szeretnénk ezt a szerződést megváltoztatni. Az ENSZ ugyanis azt akarja elfogadtatni, hogy a bevándorlás hozzájárul a jóléthez. Ha lesz elég szövetségesünk, akkor sikeresek leszünk. Közösen fogunk küzdeni, hogy Soros és az ENSZ tervét megállítsuk” – ígérte.
A közelgő választások kapcsán elmondta, hogy Magyarországon ma reménytelen helyzetben van az ellenzék. Mint megjegyezte: állapotukat látva nem mindig hisz a szemének, értékelése szerint Magyarország ennél többet érdemel. Nem csoda, ha az országban nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat van – vélekedett a miniszterelnök. Magyarországon hivatalosan is kezdetét vette a kampányidőszak, a választásokat 50 nap múlva, április 8-án tartják.
