A 2018-as évet Tichy Kálmán, a 130 éve született és 50 éve elhunyt rozsnyói születésű képzőművész, író, néprajzkutató, helytörténész, a Rozsnyói Városi Múzeum egykori igazgatója tiszteletére Tichy Kálmán-emlékévvé nyilvánították Rozsnyón. Az emlékév keretén belül március 1-jén kezdetét vette az az előadás-sorozat, amelyen keresztül bemutatják életét, személyiségét és munkásságát.
Az előadás-sorozat nyitórendezvényén Kardos Ferenc, a Rozsnyó Testvérvárosaiért Polgári Társulás elnöke köszöntötte a megjelenteket. Az első előadás Tichy Kálmán életét, személyiségét és munkásságát mutatta be. Beke Zoltán helytörténész, városi képviselő nyújtott betekintést a képzőművész gyermek- és iskolás éveibe, majd kitért az ifjúkorára és első sikereire. „A főiskolán többek közt Olgyai Viktor tanítványa volt, aki a diploma megszerzése után 1911-ben segédtanári állást ajánlott fel neki. Mint elsőéves főiskolás kiállított a budapesti Műcsarnokban és a Műcsarnok megvette egyik képét, „A tenger halottját“. Másodévesként díjat nyert a Műbarátok Köre levelezőlap-pályázatán. Ugyancsak növendékként vett részt és nyert első díjat a Continental plakátpályázaton. 1911-ben színes aquatintájával nyert pályázatot. Ugyanebben az évben készítette el a Magyar Grafikusok Egyesületének kiállítási plakátját. Ezek a művei vásárlás útján bekerültek a budapesti Szépművészeti Múzeumba.
1912-ben megalapította az Ifjú Művészek Egyesületét. Az itt bemutatott művei alapján itáliai ösztöndíjat nyert. Ennek birtokában hosszabb időt töltött Velencében. 1913-1914-ben Dalmáciában dolgozott. 1913-ban többedmagával állított ki a maga részéről jelentős számú anyagot a Könyves Kálmán cég kiállítóhelyiségében. A Szépművészeti Múzeum által kijelölt lapjaival részt vett a Buchgewerbe und Graphik (BÚGRA) lipcsei nemzetközi kiállításán. A Nagy Háború kitörése után 1915. augusztus 15-én vonult be a besztercebányai hadkiegészítő parancsnoksághoz, majd a Pótzászlóalj Történelmi Osztályához volt beosztva“ – zárta az ifjú Tichy Kálmán életének eme részét.
Kitért katonai szolgálatának éveire, majd arra, hogy épp 100 éve, hogy 1918 februárjában hazakerült, miután azt a budapesti székhelyű Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete /röviden KÉVE/ kieszközölte. Fegyveres szolgálat helyett képzőművészeti feladatokat kapott, s hadi képeslapokat és hasonló grafikákat készített. Tichy Kálmán 1918-tól a szülővárosában élt és sokoldalú, megbecsült tagja lett a kibontakozó kisebbségi szellemi életnek. Képzőművészeti tevékenysége mellett szépirodalommal, néprajzi kutatással és gyűjtéssel, történeti kutatással és újságírással foglalkozott. A Prágai Magyar Hírlap rozsnyói tudósítójaként írt és valójában állandó munkatársa volt az összes felvidéki magyar lapnak.
Az előadásból kiderült, hogy a termékeny ember élete nem volt könnyű. „A Népbíróság ítélete így hangzott: Tichy Kálmán bűnös, 5 év polgárjogvesztés. Egy újabb feljelentés, újabb népbírósági tárgyalás. A harmadik feljelentés után már lelkiekben összetört, de felesége kérésére, felejtve a megpróbáltatást, újra ecsethez nyúlt. Jöttek is a vevők még Liptóból is, akik Palesztinába vándoroltak és innen vitték az emlékeket. A lakosságcsere-egyezmény keretében azonban Tichy Kálmánék is rákerültek a kitelepítési listára és 1948. november 28-án érzékeny búcsút vettek a rozsnyóiaktól és elindultak az új haza felé. December 2-án érkeztek meg Budapestre a Déli pályaudvarra, ahol pesti ismerőseik és sógornőjük fogadták őket. A kivagonírozás keserves volt, de túljutottak rajta. Kilenc hónapig felesége hugánál laktak, a holmijuk pedig szanaszét a rokonoknál, ismerősöknél. Hosszú idő után végre lakáshoz jutottak, de pénzük már nem volt. A hurcolkodásra szánt pénzüket a Bethlen Gábor papírkereskedésben hagyták, s mire Tichy Kálmán elment a pénzért, a redőnyök lehúzva, a kirakatra kiírva: államosítva. Megint ott találták magukat minden nélkül” – hangzott el.
Tichy Kálmán Budapesten visszavonult életet élt. Az otthonuk békéje volt a fő vágyuk. Felvette a régi kedves felvidéki barátaival a kapcsolatot, így Szombathy Viktor íróval, Mohi Rezső bányakandidátussal, bányaigazgatóval, valamint Regitkó Bélával, a besztercebányai katonai évei alatti barátjával. 1968-ban hanyatlani kezdett az egészsége. Szeptember 27-én agyérgörcsöt kapott, veseprobléma, fehérvérűség lépett fel nála. Erre a világon nincs orvosság. 1968. október 23-án örökre megtért mennyei atyjához. Rozsnyón az evangélikus templomban volt a búcsúztatása. A szép régi templom megtelt a környék magyarjaival és a reformáció ünnepén, a születésnapján drága testvérbátyja, Tichy Gyula sírjába helyezték, ott alussza Ő is művészálmát” – zárta előadását Beke Zoltán.
Február 3-án a rozsnyói képviselő-testület emlékülésén a köztiszteletben álló Tichy Kálmánt Rozsnyó város in memoriam díszpolgárrá avatta és ezzel az aktussal hivatalosan is kezdetét vette a Tichy Kálmán-emlékév. Az emlékév folytatásaként március 1-től előadások sorozatára kerül sor különböző időpontokbanTichy Kálmán sokoldalú tevékenységével kapcsolatosan.
A Tichy Kálmán-emlékév egyik főszervezője, Kardos Ferenc, a Rozsnyó Testvérvárosaiért Polgári Társulás elnöke portálunknak elmondta, hogy az emlékévet megközelítőleg egyéves előkészületek előzték meg. A Régi Rozsnyó Barátainak Köre találkozóján kerültek elő az évfordulók, a polgári társulás pedig kezdetektől fogva mozgatórúgójává vált a kezdeményezésnek. „Először egy kiállítást akartunk létrehozni, de amikor tisztáztuk ezt a két kerek évfordulót, polgári társulásunk összegyűjtötte a kordokumentumokat, és átadta a városnak. A várossal való első egyeztetések után elfogadták az ötletünket, és tavaly szeptemberben a testület jóváhagyta, hogy meghirdetésre kerüljön a Tichy Kálmán-év, illetve, hogy in memoriam díszpolgárrá avassuk őt. Több program pályázat útján valósul majd meg, mint ahogy az előadás-sorozatok is, amelyek könyv formájában is megjelennek, valamint a Rozsnyói Bányászati Múzeum egy másik pályázat keretében valósítja meg a nemzetközi konferenciát. A kiállítást pedig a városnapok keretén belül fogjuk megnyitni” – nyilatkozta a Felvidek.ma-nak Kardos Ferenc, Rozsnyó város egykori polgármestere.
Az emlékév folyamán e neves személyiséghez kapcsolódó előadás-sorozatot, kiállítást, konferenciát rendeznek a városban, valamint a tervek között szerepel egy Tichy-emléktábla felavatása és az életéről, munkásságáról szóló kiadvány megjelentetése is.
