Tömören így összegezhető annak a legfrissebb felmérésnek az eredménye, amelyet a Nézőpont Intézet tíz – Magyarországgal együtt tizenegy – Közép-európai országban végzett, ottani társintézményeinek közreműködésével, és amelynek részleteiről workshop keretében tájékoztatta a sajtót.
Fodor Csaba a Nézőpont Intézet ügyvezetője a kutatási prezentáció bevezetőjeként elmondta, hogy ugyanazzal a módszerrel, ezer-ezer fő 18 év feletti lakos telefonos megkérdezésével végezték a felmérést Németországban, Ausztriában, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában, Romániában, Bulgáriában és Magyarországon.
Első kérdésük a kvótarendszerre vonatkozott, amelyet Németország, Ausztria és Szlovénia kivételével minden országban elutasított a megkérdezettek többsége. Érdekes volt látni a prezentáción, hogy Csehország és Szlovákia még Magyarországnál is nagyobb arányban ellenzi a kvótarendszert.
Ami magát a bevándorlás tényét illeti, a kontinensen kívülről érkező migránsokat mindenki elutasítja, még Németország és Ausztria lakossága is.
Érdekesebb eredményt mutat a brüsszeli politikával való elégedettség: ebben a kérdésben a román, a német és a lengyel megkérdezettek véleménye tért el az elégedetlenek többségétől. Viszont egységesnek mutatkozott a szembenállás az illegális határátlépés tekintetében.
Soros György személyének, szerepének megítélését is kutatták a tizenegy országban. Ez mutatta a legváltozatosabb képet, mert az amerikai milliárdos ismertsége igen eltérő a különböző országokban. Magyarországon, Romániában és Szerbiában ismerik a legjobban, és ezekben az országokban a legerősebb az elutasítottsága is.
Ezzel ellentétben teljesen egységes volt a Visegrádi Négyek együttműködésének ismertségét és fontosságát kutató kérdésre adott válasz.
Fodor Csaba prezentációját beszélgetés követte: Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője kérdezte Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő véleményét az elhangzottakkal kapcsolatban.
A népszerű előadóként is ismert egyetemi tanár éppen a Felvidékről érkezett, a kutatási anyagot nem tudta megismerni, de magával az egész kérdéskörrel annál többet foglalkozik németországi és ausztriai szakmai kapcsolatai révén. Így azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a többség elutasítja a migrációt, Kohl kancellár még élő biztonságpolitikai tanácsadójának szavait idézte, miszerint lehet, hogy Nyugat-Európa országai hajlandók lemondani függetlenségük egy részéről, de értsék meg, hogy Közép- és Kelet-Európa ezt a függetlenséget csak 25 éve nyerte vissza, természetes, hogy ragaszkodik hozzá. Ami a kvótát illeti, a migránsok három helyre nem mehetnek: Ausztráliába, az öböl-menti gazdag országokba, az USA-ba, ahol a déli határnál érvényes tűzparancsnak eddig 14 ezer áldozata van, csak Európa nem tud védekezni. Illetve a V4-ek védekeznek, és ez az első jelentős ügy, amióta Antall József miniszterelnök megszervezte a visegrádi találkozót, amelyben teljes az egység.
Magyarország a világon ötödikként épített kerítést, de érdekes, hogy az előző négyet senki sem támadta. Az osztrákok azóta épített „szárnyas kapu”-ját sem.
Ma már mindenki tudja, hogy a migránsok 90%-a gazdasági menekült. Merkelnek nagyon nehéz most visszakozni, olyan messzire ment el migráns-ügyben, jóllehet ma már elismeri, hogy a többség integrálhatatlan, és Németország 16 tartományából már 15-ben léteznek no-go zónák. Bajorország a kivétel.
Mráz Ágoston Sámuelnek a Soros György működésével kapcsolatos kérdésére a biztonságpolitikai szakértő visszakérdezett: a milliárdos miért nem az USA-ba viszi az afrikaiakat, ha annyira szívén viseli sorsukat? Európával szemben becstelen, amit csinál.
Viszont elgondolkoztató adat: jelenleg a lakosság átlagéletkora Európában 43 év, Nigerben: 14. De akkor sem oldhatja meg a bevándorlás az európai munkaerőhiányt. Korábban működött a Kelet- és Dél-európai agyelszívás. Legnagyobb arányban Bosznia-Hercegovina értelmiségéből pótolta a hiányt Nyugat-Európa, de ma már a német becslések szerint is a hozzájuk érkezett nem európai migránsoknak 5 év múlva is csak mintegy fele lesz hajlandó dolgozni. A többit szeretnék továbbadni. Ezt persze látják a felmérésben részt vett Közép-európai országokban is, ezt bizonyítja a bevándorlást és a kvótát elutasító többségi vélemény.
Arra a kérdésre, hogy megmaradhat-e a V4-ek egysége a megosztó szándékok ellenére, Nógrádi György elismerte, hogy az Oroszországhoz való viszonyt illetően vannak különbségek, de ezzel együtt is fenn fog maradni ez az egység a lényeges tekintetben. A térségnek egyetlen igazi baja a tőkeszegénység. Ezért ostoba minden olyan feltételezés, hogy kilépne az EU-ból.
Az újságíróknak a szlovák illetve a magyar belpolitikának a migrációra és a V4-ekre vonatkozó kérdéseire azt válaszolta, hogy ő csak a külpolitikában tartja magát szakértőnek, a belpolitikáról csak magánvéleménye van. Kulcskérdés, hogy Magyarország megtartsa magyar jellegét.
