A Magyar Közösség Pártja szakemberei már többször felhívták a figyelmet arra, hogy Szlovákiában sérülnek a kisebbségi nyelvhasználati jogok, amelyeket a nemzeti kisebbségi nyelvek használatáról szóló 184/1999-es számú törvény szabályoz.
Szlovákia több olyan nemzetközi keretegyezményt is aláírt, amely szintén arra kötelezi, hogy a területén élő nemzeti kisebbségek használhassák anyanyelvüket, az állam mégis nagyon keveset tesz annak érdekében, hogy a jogokkal a polgárok élhessenek is.
A Szlovák Köztársaság Kormányhivatala már többször készített felmérést arról, hogy az önkormányzatok milyen mértékben tartják be az előírásokat. Ezek eredményeit tanulmányban publikálják, s az eredmények több hiányosságra is rámutatnak. Még több hiányosságra mutatott rá publikációiban a Pro Civis Polgári Társulás. A Pro Civis már többször is beadvánnyal fordult a hivatalokhoz a nyelvhasználati törvény megsértése miatt.
Az ügy megoldására, bár állami feladat lenne, többszöri ígéret ellenére sem került sor. Egy korábbi egyeztetésen a polgármesterek ígéretet kaptak arra, hogy a kormányhivatal megkeresi a megoldást, de nem történt előrelépés. Nem oldódott meg többek között az anyakönyvi kivonatok kétnyelvűsítése sem. A nyomtatványok ugyan a szlovák mellett a kisebbség nyelvén is kiadásra kerültek, de az önkormányzatok által használt számítógépes program csak az állam nyelvén nyomtat az anyakönyvi kivonatra, tehát az illető személy adatait már csak államnyelven tüntetik fel az okiraton.
Ilyen és ehhez hasonló problémák gyakran felmerülnek, ezért ismét a civil szféra próbál megoldást találni a problémára.
„Bősön csallóközi polgármesterek találkoztak, hogy egy önkormányzati társulás megalapításáról tárgyaljanak, amely a hivatali magyar nyelvhasználat biztosításában háttérintézményként működne. A települések összefogásával a törvényben kötelességként előírt és lehetőségként megfogalmazott rendelkezések maradéktalan teljesítését kívánják elérni, mivel az állam a kisebbségi nyelvhasználatnak sem a szakmai, sem a pénzügyi hátterét nem biztosítja” – derül ki a civilszervezet megalapításának szándéka a Magyar Közösség Pártja sajtónyilatkozatából.
A csallóközi polgármesterek is a korábban készült hivatalos és civil felmérésekre hivatkozva gondolják úgy, hogy elsősorban az írásbeli ügyintézés terültén vannak óriási hiányosságok, és még a meglévő jogokat sem tartják be. Megfogalmazzák ennek okát is. Úgy látják: „a hivatali nyelvhasználathoz szükséges az egységes terminológia folyamatos kialakítása és a kétnyelvű dokumentumok, iratok elkészítéséhez szükséges szakmai ismeretek megléte az ügyintézők részéről.”
Mivel az állam részéről nem számíthatnak megoldásra a magyar települések lakosai, így a polgármesterek egy társulást kívánnak létrehozni, amely orvosolná a problémát. „A csatlakozó települések számára az önkormányzati társulás keretében működő terminológiai bizottság és fordítóiroda biztosítja majd a fordítások gyors és magas szakmai színvonalon történő elkészítését. Hosszú távú működésével a hivatali magyar nyelvhasználat szakmai hátterét lehet megteremteni és az önkormányzatok összefogása pénzügyi szempontból is hatékonyabb megoldást jelent. A tervek szerint hamarosan megalakuló Lingua Civis önkormányzati társulás a jövőben minden csatlakozni kívánó magyarlakta település számára nyitva áll majd.”
A csallóközi találkozót Fenes Iván, Bős polgármestere és Menyhárt József, az MKP elnöke hívta össze, akik csatlakozásra buzdították a polgármestereket. Úgy vélik „olyan közös ügyről van szó, amely pártállásra való tekintet nélkül mindannyiunk számára fontos. A társulás alapító okmányainak tervezetét és az alapítással kapcsolatos tudnivalókat Horony
Ákos jogi szakértő, a dunaszerdahelyi önkormányzat nyelvhasználati bizottságának elnöke ismertette a polgármesterekkel” – olvasható a Magyar Közösség Pártja közleményében.
Az önkormányzatok számára, amelyeknek kötelességük a nyelvi jogokat biztosítani, az állam sem anyagi forrást, sem a megfelelő szakmai hátteret nem biztosította, így az önkormányzatok számára hiánypótló kezdeményezésről van szó.
