A konferencia második napján, június 15-én három szekcióban folytatódtak az előadások a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság komáromi konferenciáján.
Antalík Imre, a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karának tudományos dékánhelyettese köszöntötte a hármas szekció résztvevőit a konferencia második napján, amikor a régiók kitörési pontjairól és azok lehetőségeiről hallhattak előadásokat az új ipari forradalom fejlődésének vonatkozásában.
Gyurgyík László, a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Kara Közgazdaságtan Tanszékének adjunktusa a szlovákiai magyarság demográfiai változásairól beszélt.
Az előadás során a csehszlovák érában a magyarság, mint nemzetiség alakulásának demográfiai, születési és elhalálozási mutatóit prezentálta. A magyarok döntő többsége falvakban, kis településeken él, habár ez csak bizonyos példa esetében igazolható. Mégis nem elhanyagolható a tény, hogy az ország déli részeinek népessége terén a magyar lakosság 80 százalékot teszi ki.
Az általános tendencia is azt mutatja, hogy Európa öregszik. Szlovákiában a születési trendek 2001-től mutatnak fejlődést. A folyamatok alakulása a népesség átalakulásával és lélekszámának növekedésével mutatható be. Az ország lakosságának számlálásakor figyelembe kell venni a természetes szaporulatot és migrációt, de még az asszimilációt is.
A magyar nemzeti kisebbség adatai az 1950-es évek esetében használhatatlanok a kitelepítések miatt, azonban a 2011-2016 között 458 ezer főt számlál.
Általánosságban elmondható, hogy ezerrel többen halnak meg, mint születnek
A születési és a halálozási arányszám mellett a lakosság teljes termékenységi arányszámának a mutatója is meghatározó. Szlovákiában 2016-ban ez a mutató 1,25 volt, azonban a teljes reprodukáláshoz 2-2,1-nek kellene lennie.
A házasságkötések és válások számaránya a magyar lakosság esetében magas szinten mozgott az 1950-es években. Az utóbbi időben kedvezőbb trendek alakulnak, kezd növekedni a ráta, és hosszú évtizedek után a válások száma is csökken. A vegyes házasságok az 1990-es évektől növekedtek. A 2011-es adatok alapján a hölgyek hamarabb kötnek házasságot, mint a férfiak. A természetes népmozgás nagyobb mértékű a fogyásnál, azonban a regisztrált adatok nem tükrözik a valóságot.
Az asszimilációt gyorsítják a vegyes házasságok, kulturális hasonulás, integráció és az iskolalátogatás
Az elmondottak alapján csodákat nem várhatunk, a szlovákiai magyarok demográfiai kitelepedése követi az országos trendeket. Az országos prognózisok szerint a 2020-30-as években csökkenni fog.
Farkas György, az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszékének tanára a demográfiai kihívásokról tartott előadást, melynek értelmében a népesség hanyatlást él meg, azonban a nyugati civilizáció mégis egyfajta pozitívumként ítéli meg a helyzetet, hangsúlyt helyezve a családi formákra és szabad döntéshozatalra.
A versenyképességi fordulatról, mint a demográfia alapjáról és a közgazdaságtan újrafogalmazásának kihívásáról nyújtott tájékoztatót Major Gyöngyi vajdasági kutató, közgazdász.
Az előadás során megtudhattuk, hogy az emberi tényező középpontba került és a digitális forradalom felértékelte az embert. Az előrevetített távlatok az ember jelentőségét mérsékelték, amint a fogyasztói kutatások sem erősítik, mivel megkülönböztetik a férfi és női fogyasztókat. A demográfiai problémát minőségileg az élet értelmezésével lehet megoldani. A modern civilizáció az individuum szabadságát hangsúlyozza. Az élet kontextusa a megmaradás elvét teszi lehetővé.
A digitalizáció hatása a társadalmi élet minden területét behálózza, s fontos támpontot nyújt az oktatás fejlődésében. Az információ olyan hatalom, amelynek feldolgozása előnyt jelent politikai és gazdasági területen is, tudtuk meg Czakó Krisztina előadásából, aki a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Kara Matematika és Informatika Tanszékének előadója.
Bányai Péter, a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány projektvezetője egy jó példát mutatott be a fiatalok és álláskeresők vállalkozóvá válásának támogatásáról.
Bemutatta az Ifjúsági Garancia Programot, amely a tanulmányok elvégzése utáni első munkakeresés ideje alatti foglalkoztatottságot hivatott megoldani. Az alapítvány támogatásával a fiatalok az álmaikat valósíthatják meg saját kezdő vállalkozásukban, amihez 3 millió forint hozzájárulást nyújt. Képzési programokkal, tervezéssel és tanácsadással segítik a pályakezdő fiatalok sikeres vállalkozóvá válását.
Programjaikat együttműködésben valósítják meg, civil támogató rendszerben dolgoznak, amelynek egyik ága az alapítvány Civil Információs Centrumként való működése. Ebben a tájékoztató hálózatban határon túli partnerük a felvidéki Szövetség a Közös Célokért társulás, mellyel két éve dolgoznak együtt.
Tóth Marcell, Okos városok a Kárpát-medencében címmel tartott előadásában egy lehetséges városfejlesztési lehetőségről számolt be, amely Győr és Pozsony példáján alapul. Itt kerékpárok és egyéb közlekedési módok modernizálását mutatta be.
Határon túli magyar közösség támogatása az OTA (Online Travel Agencies) segítségével címmel Herbert Áron a Budapesti Corvinus Egyetemről a nyelvhasználati lehetőségekről és a határon túli együttműködés fejlesztéséről tartott előadást.
Ezt követően záróelőadások hangzottak el, majd szekcióbeszámolókon vehettek részt a konferencia résztvevői.
