Mint már megírtuk, a Pellegrini-kabinet a szerdai kormányülésen jóváhagyta az Ipolyvarbó és Őrhalom közötti Ipoly-híd megépítéséről szóló kormányközi megállapodás tervezetét. Portálunk ennek kapcsán kereste fel Lőrincz Máriát, a Középső Ipoly Mente Régiófejlesztési Ügynökség igazgatóját és Faggyas Marcellt, Ipolyvarbó polgármesterét.
„Nagyon nagy előrelépés történt. A kormányközi megállapodás előkészítő fázisát zárta le a szlovák kormány szerdai ülésén. Mindkét kormány jóváhagyta a megállapodás tervezetét. A kormányközi megállapodás már nem az Ipoly-híd építésének szándékáról szól, hanem annak konkrét lépéseiről, a megépítés szakaszainak tisztázásáról” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Lőrincz Mária, a nagykürtösi székhelyű Középső Ipoly Mente Régiófejlesztési Ügynökség vezetője, az Interreg együttműködési program egyik koordinátora. Hozzátette, az együttműködési program pályázatához nélkülözhetetlen a kormányközi megállapodás.
Az Interreg együttműködési programból épül a híd
Mint felvázolta, az Ipoly-híd az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország 2014-2020 Együttműködési Program forrásaiból valósul meg. A program harmadik, foglalkoztatási tengelyén keresztül kivitelezik a híd megépítését. A pályázat kétfordulós, a területi cselekvési terv sikeresen átment az első körön, most a részletes pályázat kidolgozása zajlik – emelte ki Lőrincz Mária. A pályázatot novemberig kell beadni, ehhez nélkülözhetetlen a kormányközi megállapodás tervezete.
„A pályázat gerincét az Ipoly-híd építése és a leendő híd környékének a fejlesztése alkotja. Erre kapcsolódik a vállalkozások fejlesztése, képzési és menedzsmentbővítése” – magyarázta. A gazdasági fejlesztés mellett fontos szerep jut a turizmus fejlesztésére, a közéleti és kulturális kapcsolatok kiépítésére a térségben.
A kormányközi megállapodással kapcsolatban Lőrincz Mária kifejtette, hosszú folyamat, a híd építési engedélye csak akkor emelkedik jogerőre, ha a két állam azt államközi megegyezéssel alátámasztja. Enélkül nem épülhet határon átívelő híd a két ország között – hangsúlyozta. A megállapodás tervezetének elfogadását az ünnepélyes államközi megállapodás megkötése követi, vélhetően az év végén.
Az elmúlt években számtalan munkamegbeszélés és tárgyalás előzte meg a kormány minapi döntését. Az igazgató elmondta, hasonló előkészületi szakaszban van az Ipolyhídvég és Drégelypalánk közötti Ipoly-híd tervezése és kivitelezése is. Mindezzel kapcsolatban hangsúlyozta, kis lépésekből álló hosszú folyamat áll mögöttük, mely mindkét híd esetében jelentős eredményeket hozott.
Az egyik munkaértekezlet Ipolyvarbón (Fotó: Felvidék.ma,archív)
Szoros kapcsolat a két település között
Ipolyvarbó és Őrhalom a történelem folyamán mindig is összekapcsolódott. A második világháború végéig az Ipolyon híd kötötte össze az alig másfél kilométernyi távolságra található két települést. Az idők folyamán Ipolyvarbó és Őrhalom a kapcsolat megerősítéseként testvértelepülési megállapodásra is lépett, hiszen egykor egy közigazgatás alá tartozott, Ipolyvarbó központtal.
„Az Ipoly-híd megépítésének a folyamata nem újkeletű. Az elmúlt három év megfeszített munkájának az eredménye a pályázat, ehhez a sikerhez járult hozzá a kormány szerdai döntése” – reagált a Felvidék.ma megkeresésére Faggyas Marcell, Ipolyvarbó polgármestere.
A község életét több téren is befolyásolja az Ipoly-híd megépítése – tette hozzá. A híd hozzájárulna a vállalkozások fejlesztéséhez. A jelenlegi nagykürtösi járásbeli zsáktelepülés a híd által összeköttetésbe kerülne a magyarországi infrastruktúrával, s ugyanakkor a szlovák úthálózat folytatásaként összekapcsolódást jelentene Magyarországgal.
A turizmus fellendítéséhez is hozzájárulna a híd, mivel Magyarországon e területen több turistaútvonal található. Erre kapcsolódhatna rá Ipolyvarbó is. A Nagykürtösi járás dél-keleti térségéből sokan járnak át dolgozni Magyarországra, számukra az otthon és a munkahely közötti távolság alaposan lecsökkenne a híd megépítésével – magyarázta a település első embere. Jelenleg mintegy húsz kilométernyi kerülővel közelíthető meg a magyarországi Balassagyarmat, a közúti híd meglétével ez a távolság nyolc kilométerre csökkenne.
Őrhalom és Ipolyvarbó gépjárművel jelenleg Balassagyarmaton keresztül hatalmas kerülővel érhető el. A két érintett község között jelenleg egy fahíd áll rendelkezésre. A gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas hidat a schengeni övezethez történt csatlakozást követően építették fel. A megépülő új közúti híd 3,5 tonnánál könnyebb gépjárművek számára lenne járható.
Hídépítés akár 2019 őszén?
Jelenleg a területrendezési és építkezési engedélyek ügyintézése folyik. Mint a szakemberek megjegyezték, az ütemezett építkezési tervek szerint 2019 őszén indulna el a híd építése.
A megépülő új közúti híd 3,5 tonnánál könnyebb gépjárművek számára lenne járható. Ugyanakkor a híd teherbírása negyven tonna, ám a kapcsolódó közutak nem felelnek meg teherforgalom lebonyolítására, ezért vezették be a szabályozást. A leendő hidat főleg személygépkocsik használhatják, de autóbuszjáratok beindítását is lehetségesnek tartják, erősítve a folyó két oldalának egységét.
A második világháború végén felrobbantott híd megszakította a természetes kapcsolatot a két település között. A hídrombolás hozzájárult Ipolyvarbó elsorvadásához is. Az egykori több mint hétszáz lelkes települést jelenleg mintegy háromszázötvenen lakják. Az utóbbi bő egy évtizedben fokozatosan erősödik a kapcsolat a két község között. Kulturális és sportrendezvények mellett közös megemlékezéseket is szerveznek. „Jelentős a közösségi kapocs köztünk. A híd megerősíti ezt a természetes kulturális és közösségi kapcsolatot, melyet egykor erőszakkal sorvasztottak el” – állapította meg Faggyas Marcell.
