Pogányvár (Fotó: Mede László)

A legarchaikusabb magyar tájegységnek számító Medvesalját országhatár szeli ketté, Cered Magyarországhoz tartozik. A Medvesalja régi tájnév, amely a Gortva völgyében, illetve annak környékén használatos évszázadok óta.

A vidéknek nincs kirajzolt határa, a meghatározás közvetlen a Medves-hegység alatt fekvő hat település (Óbást, Egyházasbást, Vecseklő, Hidegkút, Tajti és Cered) gyűjtőneve. Arrafelé úgy tartják, a Medvesalja valójában a Dobogóshídnál kezdődik, amely arról kapta nevét, hogy egykor a hosszú fahídon áthaladó igáslovak dobogása messzire elhallatszott.

A hegyvonulat alatt fekvő települések közül Óbást a legrégebbi (XI. század), Tajti a legfiatalabb (XVI. század). Medvesalja hagyományokban igen gazdag, néprajzi értékekkel, titkokkal és rejtélyekkel, régészeti és természeti szépségekkel teli vidék. Ez évtől Egyházasbástból vezetett bakancs túrák indultak és indulnak az olyan látnivalókban gazdag útvonalakon, mint a Pogányvár, a Macskalyuki bánya, a Mária-kút, a sőregi Bagolyvár, az ajnácskői vár…

A Pogányvárban a turisták egyik kedvenc úti célja az Ördög János szikla. Az esőtől, széltől, fagytól különös formára koptatott, évszázadokon át ember által csonkított kősziklához számos monda fűződik. A legismertebb arról szól, hogyan választott magának feleséget Gedő várából (Várgede) a hatalmas erejű Ördög János. Mátkájával az ölében paripájával hegycsúcsról hegycsúcsra ugratott, mígnem lova lába a kiemelkedő Ragács hegyben egyszer csak megbotlott. Ördög János meghúzta a kötőféket, úgy próbálta lovát megfékezni. A ló két hátsó lába a Pogányvár szikláin ragadt, az első kettő azonban már a szakadék fölött lógott. Ördög János arca elsápadt, amikor az alattuk tátongó szörnyű mélységbe lenézett. Szorosan magához ölelte törékeny kedvesét, de mozdulni sem mert a derék paripa hátán. A rémülettől kővé dermedt, de ugyanúgy járt lova és csinos, fiatal arája is. A Pogányvárra Óbástról vezet tanösvény.

A merev sziklaszobor ma is ott dacol az idővel a fennsík délnyugati peremén. Lenyűgöző látvány, amint a sziklás szurdok mögött kiemelkedik a lovat, Ördög Jánost és az imakönyvet tartó csinos feleséget „ábrázoló” kőtömeg.

Az 520-570 méter tengerszint feletti magasságban fekvő Medves-fennsíkot országhatár szeli ketté; a mintegy 13 km² összterületből 8 km² esik a magyar oldalra. Valamikor ezen a fennsíkon működött a Macskalyuki bánya, amely megélhetést nyújtott a vidéknek. Ebből a kőfejtőből számos kis- és nagyvárosba szállították az útburkolati köveket, az úgynevezett macskaköveket, egyebek között a budapesti utcákra is. Különböző fejtegetések összefüggést látnak a Macskalyuki bánya kockakövei és a macskakő elnevezés között, de legalább ennyi érvelés cáfolja is ezt a feltételezést. A nyelvészek szerint például a macskakő elnevezést a csehországi riccerektől (kőfaragók) származtatják. A kočka szó ugyanis csehül macskát jelent.

Az Egyházasbástból Vecseklőre vezető főúttól bő félórányi járásra található a Medvesalja búcsújáró helye, a Mária-kút. A kegyhely kialakulását a legenda Mária megjelenésével és a csodálatos forrás, a „hasznos víz” keletkezésével és annak gyógyerejével hozza kapcsolatba. Két kis kápolna áll a forrás fölött, a fák árnyékában, egyik vályogból és kőből, a lourdes-i Szűz Mária porcelánszobrával, és egy fakápolna, ahol a szentkúti Mária-szobor öltöztethető másolata található. Istentiszteletek alkalmával ebből a kápolnából misézik a pap.

A Mária-forrás a tizennyolcadik század végén, tizenkilencedik század elején vált zarándokhellyé, de a legendák, amelyek azzá tették a Lőrince-patak völgyét, ennél valamivel korábban születtek. Kisebb-nagyobb csoportokban manapság is látogatják a zarándokhelyet. A nagy zarándoklat minden évben Szűz Mária születésének ünnepére, szeptember 8-ra esik. Az idén Egyházasbástból 9,45-kor, Vecseklőről 10,00 órakor indul zarándoklat a Mária-kúthoz, ahol a szabadtéri istentisztelet 11,30-kor kezdődik.

A rejtélyek között emlegetik Medvesalján az egyházasbásti templomot, amelynek belső terében, az oltárhoz közel található egy kripta. A helyi monda szerint a magyar történelem leghírhedtebb merénylője, a királyi házaspárra támadó Zách Felicián és családja nyugszik benne. A kriptában nyugvókról az egyháznál nincsenek feljegyzések.

A Pogányvárból vagy a tajti Tamáshegyi kilátóról szép kilátás nyílik a Medvesaljára, de aki a néprajzi gyűjtemények iránt érdeklődik, az megtekintheti a hidegkúti tájházat vagy Egyházasbáston Ladóczki Vilmos Tájmúzeumát. Mindkét hely megtekintéséhez szükséges az előzetes egyeztetés.

Petőfi Sándor Útirajzok címmel megjelent könyvében megemlíti medvesaljai barangolását. Vecseklőn szállt meg, ahol még áll a ház, amelyben éjszakázott. A faluban mellszobor őrzi a költő utazásának emlékét, amelyet a vecseklői születésű, Pozsonyban élő Mag Gyula szobrászművész készített.

A fent említettek csupán töredékei annak a kincsnek, amelyeket a Medvesalján őriznek. Hunfalvy János, a magyar tudományos földrajz megalapítója szerint ez az a vidék, ahol a „Mese összefolyik a valósággal”. Mondta ezt az 1800-as években, s mondása ma is megállja a helyét. Mert arrafelé szinte minden szirthez, minden völgykatlanhoz fűződik érdekes történet, amelyet az ott élők jellegzetes palóc tájszólással mesélnek. Ezeket is érdemes meghallgatni.

Kapcsolódó cikkek