(Fotó: pixabay.com)

Aki a természetben jár, sokszor elképedve tapasztalja, mennyi műanyag üveg, sörös, üdítős doboz ékteleníti erdeinket, patakpartjainkat, az árkokat, de még a városi szeméttárolók környékét is.

Tény, hogy rengeteg ásványvizet, üdítőt fogyasztunk, amelyek legtöbbjét műanyag flakonba töltik, de ugyanígy a háztartási étolajat, az ecetet és még további élelmiszert is műanyagba csomagolnak. Az emberek legtöbbje már megszokta, bár még nem mindenki, hogy az üres műanyag üvegek, fóliák, műanyag szatyrok a sárga színű szeméttárolóba, kukába valók, de környezetvédelmi szempontból ezzel még nem zárult le a dolog. A műanyag flakonokat polietiléntereftalátból gyártják, amely a szabad természetben 50 vagy akár 80 év alatt bomlik le, semmisül meg. A szeméttárolókban összegyűjtött műanyagot legalább reciklálhatják, újrahasznosíthatják és nem hever szemétként a természetben.

A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma keresi a megoldást az ügyre, a minisztert Sólymos Lászlót is aggasztja az országszerte tapasztalható áldatlan helyzet. Megoldásnak tartanák, ha az üzletekben a műanyag üvegekre betéti díjat szednének, mint ahogy azt már több európai országban bevezették. A minisztérium most készít elő egy olyan tanulmányt,  amely feltérképezné a betéti díj bevezetésével kapcsolatos költségeket, a megvalósítás módjait, lehetőségeit és a várható hasznot, illetve eredményességet. Az eddigi felmérések szerint, ha betéti díjat fizetnénk a műanyag üvegekre, akkor mintegy 90-95 százalékuk újrahasznosulna, ami környezetvédelmi szempontból jelentős előrelépés lenne. Jelenleg ez az arány 70 százalék körül mozog. Ezért a miniszter és a szakemberek is a betéti díj bevezetését tartanák a legjobb megoldásnak. Megjegyezzük, hogy Szlovákiában egy lakosra évente 8,4 kilogrammnyi műanyag flakon jut, és ez a szám évről évre emelkedik, egyrészt a vízfogyasztás szorgalmazásával, másrészt az áruválaszték bővülésével. Az első műanyag üvegek egyébként 1947-ben kerültek forgalomba, széleskörű alkalmazásuk pedig a 20. század 90-es éveiben indult meg. Az eddig bevezetett betéti díj összege országonként változó, általában 10-25-40 cent körüli, Németországban például 25 cent, Észtországban 10 cent, Dániában 40 centnek megfelelő korona.

Persze, az ilyen újdonság bevezetése komplex intézkedést igényel, amelybe be kell kapcsolni a kereskedőket, a gyártókat, a termelőket, a műanyag flakonok előállítóit és az államot is. A betéti díj beveztése ugyanis komoly befektetésekkel is jár az üzletek részéről. Automatákat kell biztosítani az üvegek begyűjtésére és raktárakat a tárolásra. Az intézkedés bevezetése előtt mérlegelni kell, mi a kifizetődőbb? Az üvegek begyűjtése avagy a recikláció, az újrahasznosítás? Ezt a megfontolást a Terno üzletlánc képviselői javasolják. A LIDL üzletlánc szakemberei 2025-ig 20 százalékkal kívánják csökkenteni a műanyagcsomagolók mennyiségét a saját áruikon, éppen környezetvédelmi szempontból.

Már a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint is a betéti díj alkalmazásával megemelkedne a visszaváltott flakonok mennyisége, az emberek jobban odafigyelnének azok visszaváltására, hiszen pénz van bennük, kevesebb műanyag kerülne reciklálásra és a legfőbb haszna az lenne, hogy a természetben, környezetünkben feltehetően csökkenne az eldobált műanyag üveg, illetve szemét.

(Green Magazine/Felvidék.ma)